Délmagyarország, 1917. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1917-10-25 / 248. szám

mMÁQTAm&mk® - SzaffeS, 1017. oíiffiw M \ pellálják mezőgazdasági gépek kiszolgáltatása tárgyában. Mezőssy Béla tájékoztató felvilágosítását a Ház tudomásul vét te: Végül Fényes László interpellációja következett Bródy Sándor betiltott darabja ügyében. Fényes interpellációjáról ós annak eredményéről más helyen számolunk be. — Az iilés negyedtizenegykor véget ért: miiiMiMiiniiimiiiumiiiiiiinNniinmiii) Szegeden nem szeretik a papirszővetet. (Stíjéi tadésüóiiMól) Ránk nelieZediek g téli gondok. Más években ilyenkor sötétlő arccal adtuk le rendeléseinket a fa- és szénkereskedőnél és elkeseredve kerestük föl régi, híi szabónk és hűtlen lábbeirkészitő (mesterünket. Azóta nagyot fordult a világ; azóta megváltozott az életünk és megváltozott minden benne. Mielőtt elborult Szívvel bármi rendelést eszközölnénk, meg kell érdeklődnünk azt, hogy vájjon van-e belőle. Hogy a tüzianyagokkal hogy állunk, nem kell bővebben ismertetnünk most; a tiizianyag-beszerzések körüli intézkedéseket ismerik már a Délmugytírország olvasói. Most csak a férfi-ruházkodás körüli gondok által fölvetett kérdésekre óhajtunk felelni az alábbi nyilatkozatokkal, amelyekben az van elmondva: lesz-e ruhanemű az idén, miiven van. mennyi a raktáron levő szövetáru és végül, mire számíthatunk a lábbeli terén? A Holtzer S. fiai cégtől László Jakab üzletvezető nyilatkozott. Ezeket mondta: — Szövetekben Szeged nagy ön áasszul áll. Van ugyan néhány szabó, akik szép raktárt szereztek be, de ezenfelül aztán nincs semmi. Például a mi szép raktárunkat éppen most rekvirálta, el a központ. Szövetet ezidőszprint nagvobbára csak kéz alatt lehet vásárolni. ügynököktől, akik messzi provinciákról hozzák be ide az árut, természetesen méregdrága áron. A szövetárakról keveset mondhatok. .Nálunk már 80 k-oronáért igen szép szövet kapható, de az általános méterár 150—160 korona. —- A szövethiányon a papirszövettel .próbálnak segíteni. Ez azonban alig van elterjedve Szegeden. Az ára 14—40 korona között váltakozik, azonban az olcsóság sem gyakorol valami túlságos vonzóerőt: körülbelül csak mintának veszik. Pedig Ausztriábl kizárólag papírárut kapunk és ezek minőségileg elég jók, különösen bélésekben. —• Nagy baj, hogy még nincs kipróbálva s igy a közönség tájékozatlan a oapirszövetek minémiisége felől. A Szabóipari Szövetkezettől Vékes Bertalan nyilatkozott. Ezeket mondta: — Semmink nincsen. A szövetek teljesen ki vannak fogyva és nem kapunk semmi pénzért árukat, úgyannyira, hogv a szövetkezet gyári üzeme öt hőitap óta áll. Reményünk sincs arra, hogy közelesen be tudlunk szerezni árukat. A szabóiparosoknál nagyobbára régi ruhák szerepelnek. Csak azok a szabók csinálnak uj ruhákat, akiknek raktáraik vannak, vagy ha a fél maga viszi a szövetet. A papirszövettől idegenkednek még maguk a szabók is, Nem akarják, hogy a közönség esetleg becsapottnak érezze magát. Ezért az eredményeket váriák. Menting Mihály, az Első Szegedi Cipő, Csizma és Papucstermelő Szövetkezet elnöke a cipőipar helyzetéről igv nyilatkozott: — Az utóbbi időben nagy Volt az anyaghiány. Legutóbb például két hétig állt gépüzemünk, de most már megindultak az anyag szállítások. Szegedre kétszer, háromszor olyan mennyiségű anyag jött. mint ezt az időt megelőzőleg 3—4 hónap alatt. Eddig tartanak a nyilatkozatok. A lábbeliek árára voriatkózóan már nem tudott nyilatkozni Menning Miháiv s igv azt nekünk kel! megtenni helyette. Szegeden egy pár finom uri cipő ma 180—200 korona, ha pedig lakk, 250. tudniillik a cipőárak valaha makszimálva voltak. Valaha. Régen. Talán igaz sem volt. <m«BBraani«BMSBaaHaittMaaMKaaHaasMHMaaHaaM Bródy darabjának betiltását visszavonták. — Fényes László interpellációja. — (Budapesti tudósítónk teleiónjelentése.) A képviselőház szerdai ülésének legvégén Fényes László interpellált Bródy Sándor „A szerető" eimü darabjának betiltása miatt. Fényes elmondotta, hogy a darab meséje arról szól. hogy egy alispán leánya beleszeret egy grófba, .aki nem veszi el, ezért a leány lelövi a grófot. Felvetődött a darab betiltása előtt és különösen annak betiltása után az a hir, hogy a darab egy bécsi közismert tragédia eseményeiből szövődött. De ha igy volna, akkor sem lett volna szabad a darabot betiltani. Fényes ezután a következő interpellációt intézte Ugrott Gábor belügyminiszterhez: 1. Betiltatott-e jogerős hatállyal Bródy Sándor író „A szerető" eimü színdarabjának szinpadi előadása? 2. Ha betiltatott, ugy hajlandó-e ismertetni a miniszter ur a betiltás indokait és megjelölni akár a kézirat lapszáma, akár sorai megjelölésével azokat a passzusokat, a melyek a színdarabban netalán a hadviselés érdekeit sértenék? 3. Ha ilyen passzusra nem tud rámutatni a belügyi magyar királyi miniszter ur, a sajtószabadság szellemével és a sajtótörvény szentesitett rendelkezéseivel összeegyeztethetőnek tartja-e ezt a rendelkezést? 4. Hajlandó-e a betiltást visszavonni és törvényjavaslatot előterjeszteni, hogy a szini előadások a jövőben intézményesen biztosíttassanak? Ugrott Gábor válaszában a következőket mondotta: , — Minthogy a darabban azok a szempontok, amelyek miatt betiltatott, figyelembe vétettek és a darab kifogásolt részeit módosították, a darab előadását megengedték. Az ábrázoló előadás szabad terjesztését ugy, mint a gondolat szabadságát maga iá pártolja, de törvényjavaslat előterjesztésére nincs szükség. A Ház és Fényes László is a választ tudomásul vette. Bródy Sándor A szerető eimü darabjának betiltása irói és politikai körökben nagy hullámokat vert föl. Az üggyel foglalkozott az Országos Színész egyesület közgyűlése js, amely tiltakozását fejezte ki. Fényes László interpellációja kapcsán a Házban is napirendre került Sándor László főkapitánynak szenzációt keltett végzése, amellyel a darabot betiltotta. A főkapitány a betiltást elrendelő határozatában arra hivatkozik, hogy a darab nyilvános előadása esetén alkalmas arra, hogy egy velünk szövetséges viszonyban álló uralkodóháznak, illetőleg az uralkodóház egyik tagjának tekintélyét a nyilvánosság előtt leszállítsa; az uralkodóház jóhimevét kedvezőtlen világításba helyezze és ezen nyilvánvaló sérelem következményeképpen a hadviselés érdekek is veszélyeztesse. iA darab ugyanis, egy velünk szövetséges viszonyban levő uralkodócsalád egyes tagjait, ezeknek intim családi életét helyezte a cselekmény előterébe. Beöthy László, a Magyar Színház igazgatója délelőtt megjelent a belügyminiszterül mhan és átnyújtotta folebbezését a főkapitány betiltó rendelete elleu. "3=:"mbbbmmbbbbbbbbbbbibbbbbbibbbbbbbbbmmbbbbbbiibbi A Meinx-pör tárgyalása. (Saját tudósítónktól.) Szerdán a pör anyagán kívül eső érdekességgel szolgált a Meinx-ügy tárgyalása, Dr. Zsifkovics József százados-hadbírót, mint tanúit hallgatta ki a hadbíróság Zsifkovics nacionaléjának megállapítása után kijelentette, hogy mint magyar állampolgár és honvédtiszt, csakis magyarul hajlandó feleim \a föltett kérdésekre. És minden kapaeitálás ellenére is megmaradt elhatározása mellett; tolmácsért kellett keríteni, akinek segítségével aztán megtörtént a a kihallgatás. Mindössze annyi történt, hogy a tanu gyakran kénytelen volt német nyelven kiigazítani a tolmács botlásait... .A' tárgyalás megnyitása után Stössinger Benő tárgyalásvezető jelentette, hogy a szerdára beidézett tanukat a hadbíróság a detektivekkel egyidejűleg kívánta, kihallgatni és U R il N I A Telefon: 872. Csütörtökön október 25-én Gunnar TolnŰss a rendkívül népszerű dán művész felléptévéi. kalandor dráma 4 felvonásban. Izgalmas és különleges filmattrakció. Előadások d. u. 6 fél 8 és 9 órakór. Jegyek előreválthatók délután 4 órától kezdve. Vasárnap délelőtt 11 órakor lesz a SZEGEDI ÚJSÁGÍRÓK MATINÉJA a Korzó-Moziban, BARR1SON GERTRÚD tánemüvésznő és NEUFELD GRÉTE zongoraművésznő közreműködésével. Hely árak: 4, 3 és 2 K.