Délmagyarország, 1917. szeptember (6. évfolyam, 203-227. szám)

1917-09-04 / 205. szám

DÉT.MÁ6 Y ARÖHSziQ Plz állami házadő-jötfedeiem átengedését kérik a városok, — Budapest törvényhatóságának átirata Szegedhez. — (Saját tudósítónktól.) Érdekes és a vá­rosok helyzetét ékesen jellemfő átirat ér­kezett a napokban Szeszedhez. Az átiratot Budapest székesfőváros törvényhatósága intézi a városhoz és értesiti benne a szegedi törvényhatóságot, hogy mivel a tökéletlen községi adórendszer miatt az adóreformra minden magyar városnak föltétlen szüksége van, Budapest közgyűlése elhatározta, hogy a többi között az állami házadórtak a községi háztartás céljaira való átengedését fogja kérni a pénzügyminisztertől és hasonló állás­foglalásra kéri Szeged törvényhatóságát ts. A főváros átiratát a szeptemberi köz­gyűlés fogja tárgyalni. Az átirat fontosabb részeit és első sorban magát a közgyiilé-i határozatot itt közöljük: Közgyűlési határozat. A közgyűlés a pénzügyi bizottságnak a tanács által is pár­tolt előterjesztésére felterjesztéssel fordul a belügyminiszter és pénzügyminiszter urak­hoz oly törvényhozási intézkedés kezdemé­nyezésére, amely a városok és községek háztartását a mai községi adórendszer re­formja utján rendezze. E célból az állami hozadékf adók közül a házbcAadót a községi háztartásoknak engedje át. amennviben és ahol pedig ez elégséges nem lenne a további közszükséglet fedezésére, a községi pótadók alapjául a nyilvános számadásra kötelezeti vállalatok adóinak kivételével a többi hoza­déki adó helyett a jövedelemadót jelölje meg. A községi háztartásoknak ekként kör­vonalozott reformjának támogatása érdeké­ben a közgyűlés 1. átirattal fordul valamennyi városi társtörvényhatósághoz, 2. -felkéri a polgármester urat. mint a városok országos kongresszusának elnökéi, legyen szives erélyes akciót indítani a köz­ségi adórendszer reformja érdekében. 3. felhívja a tanácsot, hogy a reform megvalósítása érdekében további javaslatait kellő időben tegye meg. A miniszterekhez intézett felterjesztés részletesen ismerteti a főváros költségveté­sét, amely 37,791.456 korona deficittel vég­ződött. Majd a kérelem megindokolásában elmondja a felterjesztés, hogv a reform lé­nyegét illetőleg az egészséges községi adó­rendszer alapkövetelménvét az állami és községi adózás terének lehető elkülönítésé­ben látják, hogy az állam és a városok egy és ugyanazt az adóforrást. — egymással mintegy konkurrálva — ki ne merítsék. Az adózás terét akként kivannak elkülöníteni, hogy az általános fizetőképességen alapuló adószedés joga elsősorban az államot, Vi­szont az úgynevezett szolgáltatás és ellen­szolgáltatás, az érdekeltség alapján való adóztatás joga elsősorban a városokat illes­se. Az állami ingatlanadó átengedése módot nyújtana a városoknak arra, hogv a házadót önállóan, modern alapokra fektetve. a telek­adóval kombinálva szedhessék. Az ilven kom binált adó természetes fejlődőképességével a jelenlegi adórendszernél biztosabb alapot teremtene fl háztartásnak egyensúlyban tar­tására, sőt idővel lehetővé tenné a hidvá­mok, városi fogyasztási adók és kövezet­vámok megszüntetését. A felterjesztés igy végződik: — Mindezeknél fogva kérjük Nagyinél­tőságodat, méltóztassék a pénzügyminiszter úrral egyetértően, — kihez hasonló feliratot intéztünk, — oly törvényhatósági intézke­dést kezdeményezni, amelv 1. az állami hozadéki adók közül a házbéradót a községi háztartásoknak engedje át, 2. amennyiben és ahol ez elégséges nem lenne, a további közsziikséglet fedezésére a községi pótadók alapjául a nyilvános számadásra kötelezeit vállalatok adóinak kivételével -i többi ho­zadéki adó helyett a jövedelemadót jelölje meg. Tengeri ütközet a dán partok előtt Berlin, szeptember 2. A Wolff-ilgynök­ség jelenti: Szeptember elsején kora reggel egyik biztosító hajójárőrünk Ifornsrifftől északra angol cirkálókra és torpedónaszá­dokra bukkant. Rövid ideig tartó harc után az ellenség, amelyre egyik repülőnk bom­bákat vetett, nagyobb haderők beavatkozása elől visszavonult. Részünkről négy előőrsi naszádnak használt halászbárka megsérült és a dán vizeken zátonyra futott. Legény­ségünk nagy része, ugy látszik, partraszállt. A tengerészeti vezérkar főnök®. Kopenhága, szeptember 3. A német ak­nakutatókkal folytatott haroban, ugv latszik, egy angol hadihajó súlyosan megsérült, de a többi hajóval együtt el tudott távozni. Reggel nyolc óra felé, miután a németek erősítést kaptak, ujabb harc volt. Ez az üt­közet Husdy közelében történt. A partról két sorban felállított hajókat láttak, ame­lyek kölcsönösen lőttek egymásra. Ameny­nyire meg lehetett állapítani, az egyik sor­ban 8, a másikban pedig 5 hajó harcolt. A harc eredménye ismeretlen. A nyugati part hosszábán számos repülőgépet ós tenger­alattjárót láttak. Délelőtt 10 óra körül hat német hadihajó jelent meg azon a helyen, ahol az aknakutatók zátonyra futottak. A Űémet hadihajókat egy vízi repülőgép kisér­te. Az angol torpedónaszádok az ütközet befejezése után északi iránvban távoztak. Délután félnégykor a német hadihajók ismét távoztak a dán vizekről. Londoni lapjelen­tések szerint fiouwig közelében ál Utólag látták, hogy egy német repülőgépet lelőttek. Azt hiszik, hogy a partraszállt német ten­gerészeket Esbjergben internálni fogják. Egy lap jelenti, hogy a partraszállt tengeré­szek közül kettő súlyosan megsebesült. Az angol flotta meglepte a német aknakutatókat. Kopenhága, szeptember 3. A Politiken jelenti, hogy a német tengerészek előadása szerint az angolok mérges gázokat árasztó gránátokat használtak és a védtelen német tengerészekre gépfegyverrel lőttek. Egyéb­ként az ütközetről közelebbi részletek még hiányzanak, unert Bjerregard lakói közül az angol gránátesőben senki sem mert ki­menni a tengerpartra. A német tengerészek már majdnem mind kiértek a partra, midőn a halászok megjelentek a mentőcsónakok­kal, hogy segítségükre siessenek. A német tengerészék természetesen vonakodtak az Északi-tengeren kifejlődött küzdelem kezde­téről nyilatkozni. Azt hiszik, hogv az angol flotta meglepte a német aknakutatókat, a midőn éppen azzal voltak elfoglalva, hogy ártalmatlanná tegyék az angol aknamező­ket, amelyek tudvalevőleg közvetlen közelé­ben vannak az angol tengerhatárnak. Angol hivatalos jelentés. London, szeptember 2. Az admiralitás közli: Könnyű haderőink ma reggel négy ellenséges aknakutatót a iütlandi partok előtt elpusztítottak. Dán hivatalos jelentés. Lingkeebing, szeptember 2. A Ritzau­iigynökség jelenti: Ma réggel 7 (ka tájban a Bjerregard-Strand közelében tengeri ütkö­zet volt. Négy német aknakutatót az angol flottilák zátonyra kergettek. Ezután az an­golok még folytatták az ágyúzást. A Ring­koebing Anitsavls jelentése szerint az angol gránátok egészen a Ringkoebing-fjordokig jutottak. Számos gránát Bjerregard község­ben csapott le, ahol egy házat megrongáltak, de senki sem sérült meg. Mintegy száz né­met tengerészkatonát partraszállitottak, több halottat vesztettek. Az ütközetben német repülőgépek és tengeralattjárók is résztvet­tek. Az angol német háború főcélja. ROTTERDAM, szeptember 3. A Rot­•erdamsehe Courant jelenti: Az Anglia és Németország közti harc főcéllá a Balkánon és ázsiai Törökőr zágon át Indiába, Illetve a perzsa-öbölbe vezető szárazföldi útvonal megszerzése. Az antant most a harctereken döntő csapást akar elérni Törökország el­len, amelyet a párisi konferencia határo ?.aía értelmében Ázsiában fognák megkez­deni. A német tengeralattjárók hatmillió tonnát sülyesz­teffek el eddig. Berlin, szeptember- 3. Az angol csatorná­ban és az Atlant'i-occánon tengeralattjáróink légy gőzöst és két vitorlást süllyesztettek el 17.500 bruttó tonnatartalommal, és pedig három felfegyverzett és erősen megrakott gőzöst, a Marié Alfréd nevű francia schoo­nert, amely sót vitt Fecampba, a Pauline Louise francia sehoonert, egy 1700 tonnás Nízöst és egy másik gőzöst, amely 3700 tonna cukrot vitt Franciaország felé. Az eddigi jelentések szerint a korlátlan tengeralattjáró harc kezdete óta tenger­alattjáróink több mint hat millió bruttó ton­nát sülyeszteiek el az ellenségeink által igénybevehető kereskedelmi hajótérből. Letartóztatott oro&z ellen­forradalmárok. Pétervár, szeptember 2. (Reuter-jelen­tés.) Az orosz ellenforradalmi összeesküvés­ről ezt jelentik meghatalmazott helyről: A letartóztatások legnagyobb része Pétervá­ron kivül történt. A kormány még időszerűt­lennek taétaná a letartóztatott személyek nevének közzétételét. A leleplezett ellenfor­radalmi mozgalomnak semmiféle veszedel­mes következménye nem volt. London, szeptember 3. A Reuter-ügy­nökség jelenti: Pétervári lapok irják, hogy a moszkvai értekezlet üléseinek idején a pé­tervári államügyészség ellenforradalmi ösz­szeeskiivést fedezett fel. Az összeesküvésnek ismert politikusok és tisztek a vezetői. A vizsgálat folyamán az összeesküvés részle­teire vonatkozó bizonyítékokat találtak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom