Délmagyarország, 1917. szeptember (6. évfolyam, 203-227. szám)

1917-09-28 / 225. szám

Szeged, 1917. szeptember 30. DHLMAGYAROSSZA81 5 Fin két a munkaközvetítés államosításáról, (Saját tudósitónktiál.) A munkaközvetítés államosítása ügyében csütörtökön délután fontos értekezletet tartottak a városházán, amelyen előadóként dr. Andor Endre miniszter tanácsos szerepelt, aki jelenleg a munka-köz vetítés államosítását szervezi az országban. Az ülésen dr. Somogyi Szilveszter polgármester elnökölt. Andor Endre azzal kezdte beszédét, hogy kötelessége elsősorban gróf Serényi Béla köszönetét tolmácsolni Szegednek, amiért már eddig is élénken foglalkozott a munkaközvetítéssel. Előadását négy részre fogja osztani. Egyik les2 a törvény, második az intézmény költségeinek, harmadik az ebben az ügyben kiadott rendelet isimertetése és végül a negyedik a szervek létesítése. Az 1916-ban készített munkaközvetítés'; törvény nem gondoskodik a mezőgazdasági munkaközvetítésről. Igaz, erre is van törvény, intézkedés. De ugy gondolja, hogy nem lesz nehéz rábírni a földművelési, minisztert arra, hogy ezt Is bekapcsolják az állami közvetítésbe. Addig is mint külön szervvel foglalkozhatnak ezzel a munkaközvetítők. Erre már van rendelkezés is. Közli, hogy ő maga határozottan emellett van. Nagyon fontos ez a bekapcsolás már azért is, mert a mezőgazdaság nem ad egész évben ,munkát, csak pár illóig és igv a mezőgazdasági munkások nagyrésze az év tekintélyes részében más munkákat végez. Sőt bekapcsolni kivánja a kisebb képzettségű lateaner-osztályt is. Ezután ismerteti a törvényt s közli, ihogy az állaim készpénzbeli támogatást nyújt azoknak a városoknak, a melyek saját területükön tűi szervezik a munkaközvetítést, amelynek saját területére való fölállítására egyébként förvénv köteixii a városokat. Azt az összeget, amibe a szegedi munkaközveíjtn í önt adása évenkint kerül, mintegy 12.000 koronára taksálja. Az állam ehhez imakszirnutn 3000 korona támogatást adhat, de támogatja a szervezetet a szükséges •nyomtatványokkal, a telefonnal, a portómentes levelezéssel, és végül kedvezményeket biztosított a vasutakon az igazolvánnyal fölszerelt és munkaközvetítő által elhelyezett munkások részere. Ez a kedvezmény közel ötven százalékos. Azzal a kérdéssel, ihogy vájjon érdemes-e ezért a városnak áldozatokat hozni, rá kell térnie előadása második részére. Rámutat a közvetlen haszonra, mely a városokra hárul azzal, ihogy ,a munkásokat munkába 'helyezik és a munkaközvetítést az egész kamarai körzetre kiterjesztik. Magyarországon ,a munkások száma körülbelül egy millió és ötszázötvenötezer, ebből ,ipari munkás 900.000. A szegedi kamara területére 63.700 ember jut. Az 1910 évi népszámlálás alkalmával a magyarországi munkások közül 80.000 ember munkanélkül volt, tehát minden tizenkettedik munkás, fis végül 30.000-nél több azoknak a száma, akik három hónapnál tovább voltak munka nélkül. A szegedi kamara körzetére eső munkáscsoport ennek a számnak (huszadrészét leszi. Tehát a szegedi kamara területén ugyanekkor 3500 ember volt munkanélkül és 1500 három hónapon tul. Ha egy munkásnak csak 2400 koronára értékeljük évi kereseté, az 1500 munkás három hónapi iiminkátlansága kerek 900.000 koronával károsította az általános közgazdaságot. Most már beszéljünk csak Szegedről. A szegedi ipari munkásság negyede a kamara körzetére eső niunkáscsoportriak. Munkanélkül volt tehát ugyanebben az időben Szegeden 350 munkás, ami a város közgazdaságára 225.000 korona kárt jelent egy negyedévben. Nem mondja, hogy az állami munkaközvetítő műiden egyes munkást elhelvez, és igy ezután nem lesznek munkanélküli munkások. Bizonyos azonban, ezt külföldi példák •igazolják, hogy a szervezett munkaközvetítés utján a munkanélküliek egynegyed részét munkához juttatja. Szeged közgazdaságának tehát a szervezetf munkaközvetítés utján munkanélküliségből származó veszteségéből évenkint 50—60.000 korona megtérül, fis ezzel a közbiztonság is nver és a közsegélyezés is csappan. Biztosítja az állami munkaközvetítő azt is, hogv a magyarországi munkás Magyarországon fog elhelyezést nyerni, ami viszont hathatós ellenszere lesz a kivándorlásnak is. A leszerelésnél meg éppen nagyjelentőségű lesz a munkaközvetítés, amely egyszerre bekapcsolja az ország munkapiachálózatába a frontok hazatérő munkásait. Beszél ezután az adminisztrációról, amelyet a legegyszerűbben igyekeznek megoldani. A kimutatást például, amely szakonkint közli a keresetet és kínálatot minden munkaágban, falragaszokon az utcákon is kifüggesztik, /hogy a munkások és munkaadók a lehető legkönnyebben értesülhessenek a munkapiac állása felől. Ezen kivül a tanoncközvetitésnek Is értékes alapot ad a munkaközvetítő. Előadása harmadik részében a rendeletet ismerteti Andor. Végül vázolja azokat a módozatokat, amelyek biztosítják, hogy minden ügy menete ia gyakorlati élet szerint fog igazodni. Kell egy munkaközvetítő választmány, amelyben foglalkozási ágak szerint képviselve legyenek n munkások és a munkaadók. Ezenkívül szakbizottságokat is létesítenek, amelyek szintén az ellenőrzés munkáját végezhetik. Előadását azzal zárja, hogy hu az uj intézvméuv vezető'" Is olyan ügybuzgalommal végzik dolgaikat, mint ő maga, lehetetlen, hogv az intézmény nagyra ne nőjjön. Kéri az érdekelteket és a megjelenteket egyáltalán, hogy szóljanak hozzá a kérdéshez szivük szerint ő .készséggel hajlandó felvilágosításokat adni és megnyugtatni azokat, akiknek esetleg kételyei vannak. Dr. Szalay József részletesen ismerteti a szegedi munkaközvetítő hivatal keletkezésének történetét. Utal az eredményekre. Három év alatt több mint tízezer munkást helyeztek el. A munkaközvetítési törvény most minden módot megad arra, hogv az'Intézmény mentől nagyobb szociális haszonnal működhessék. A szegedi munkaközvetítő hivatal foglalkozhat az ipari munkaközvetítés mellett a kereskedelmi alkalmazottak, cselédek, tanoncok, magánalkalmazottak és esetleg a mezőgazdasági munkások munkaközvetítésével Is. A rokkant munkások közvetítését szintén fölvehet!, programmjába. Mindezt egy hivatal meg tudja csinálni. Keli •hozzá egy főnök és a megfelelő személyzet, de kell ezenfelül helyiségről is gondoskodni. A mai helyiséget ugyanis csak az Iparkamara szívességéből veszi igénybe a szegedi munkaközvetítő de ez imost már kicsi lesz. Ezért ajánlja, hogy az ipartestület helyiségében helyezzék el ideiglenesen a munkaközvetítő-hivatalt. Ez a (helyiség megfelelő lesz. Kell ezenfelül egy iparos-szállóról is gondoskodni, amelyet itt szintén meg lehet csinálni. Azt hiszi, hogy a költségek nem fogják fölemészteni az egész 12.000 koronát, amit erre dr. Andor megjelölt. Eddig évenkint 6000 koronába került a munkaközvetítés. De ha 12.000 koronába kerülne is, ezután és csak 12.000 embert helyezne el a közvetítő egy évben, egy munkás elhelyezése csak egy koronába kerülne, ami nagyon kevés, ha meggondoljuk azt az előnyt, amit a munkás munkaba-állitása jelent. Kéri, járuljon hozzá az értekezlet, hogv a munkaközvetítő már októberben megkezdhesse működéséi az uj helyiségben. Aczél Géza nem 6lia.it dr. Andor előadásához hozzászólni, amelv. igazán kimerítő volt. Az intézmény előreláthatólag szépen be fog válni. lia mégis lennének zökkeuések, ugy bizik abban, hogv Andor kiváló képességeivel azonnal orvosolni fogja ezeket. Ugy kell a dolgot megcsinálni, hogy ne csak a kamara területére tartozó községek tartozzanak a szegedi közveti tőhöz, hanem azok is, amelyeket természetes fekvésük, összeköttetésük Szegedhez csatol és amelyek egyébként Is minden téren Szegedre gravitálnak. Pálfy Dániel a szegedi kézmüiparosok nevében hálás köszönetet nyilvánít a polgármesternek, a főkapitánynak és a szegedi munkaközvetítő hivatal vezetőiének azért a szép és eredményteljes munkáért, amelyet eddig produkáltak a munkaközvetítés terén. Kijelenti az ipartestület nevében, hogy — ha rossz anyagi viszonyai következtében az ipartestület most nem is adhatta díjmentesen a helyiségeket a munkaközvetítőnek, a legmélányosabb lesz vele szemben. Megnyugvással üdvözli az ui hivatalt. Szabó Gyula: Az előadó előadásában gondosan kerülte azt a szót, hogv kerületi munkaközvetítő. Így tehát csak helyi munkaközvetítők szervezéséről van sző. Nem tudja elképzelni, hogy ,a szegedi munkaközvetítő megfelelő helyi szervezet nélkül ki tudná terjeszteni a körzetét például Újvidékre. , Fürtös Sándor hosszan támadja a letűnt kormányzati rendszert. Még ezzel az intézménnyel szemben is .bizalmatlan volt a munkásság, annyira meg volt győződve az előbbi kormány munkásgyülöletérői. Ez pedig még annak a kezéből jön. nyilván azzal a célzattal, hogy a szakszervezetek kezéből kivegye a munkaközvetítést. Most. dr. Andor előadása..után kezd csak bizalommal lenni iránta. De szükségesnek tartia a munkaközvetítés mellett megszervezni a munkát is. Fontos, hogy a munkaközvetítő vezetője a munkásság soraiból kerüljön ki és ne bifickrata legyen. Az ipartestület helyisége nem megfelelő. Sokba fog kerülni a rendbehozatala. Fontos ezenkívül, hogv miképpen viselkedjék sztrájk esetén a munkaközvetítő. A 12.000 koronából nem lehet .megcsinálni a munkaközvetítést. Kassa 30.000 koronát szavazott meg erre a célra. Sculteti Lajos kérdi, nem óhajtják.e a munkaközvetítés keretébe belevinni a pincéreket, akik ugyan nincsenek iparképesitéshez kötve, de akikkel a fíincérügynökök Szegeden annyit keresnek, hogv egy-egynek a keresete minimálisan 30—33.000 korona évenkint. Bokor Adolf azt hangsúlyozza, hogy a vezetőktől függ az egész intézmény sorsa. O maga azonban teljes mértékben meg van nyugtatva, tudva azt, hogy a központi vezető dr. Andor Endre, akivel a munkásbiztositó utján tiz évig működött együtt. Tudja, Ihogy a munka igy a legjobb kezekbe került, ígéri, hogy a munkásbiztositó pénztár a legteljesebb mértékben fogja támogatni az állami munkásközvetítést. Szász Ernő csa'k a főkapitány szavaira reflektál. Fölveti a gondolatot, nem volna-e helyes mindjárt egy nagyszabású munkásszálló építésének gondolatával foglalkozni? Dr. Andor Endre kimerítően válaszol a felszólalásokra. A rendelet tényleg megállapítja, hogy mely községek tartoznak egy-egy munkásközcefitő körzetéhez. De ebhez nem fog ragaszkodni. Hangsúlyozza, hogy ő az éle" szerint kivánia vezetni a/ ügyeket. . A rendelet megállapítja, hogy a községek jegyző; tartoznak a helvi murikásközvetítés ügyei, intézni, a városok pedig külön kis hivatalt kötelesek fölállítani. Ez természetesen csak magvetés még. de ebből ki fog fejlődni, hogy a kamara'" városok munkaközvetítői körzeti közvetítők lesznek.