Délmagyarország, 1917. szeptember (6. évfolyam, 203-227. szám)

1917-09-25 / 222. szám

ü DELM AG Y ARORSZÁG. A munkástanácsban a maximalisták felülkerekedtek. — Az elnökség lemondott — izgafoft hangulat Péterváron. — Pétervár, szeptember 24. A Pétervári Távirati Ügynökség jelenti: A munkás- és katonatanács teljes ülésén a mi'mi realisták és 'a forradalmár szocialisták (Kerenfszki pártja) javiaalatot nyújtottak be, amelyben a szeptember 13-án hozott maximálisra ha­tározatot véletlen esemlényhék jelentik ki és hangsúlyozzák, hogy a pétervári ,mun­kás- és. katonatanács télije,s bizalommal van' az elnökséghez. A návszarltítí szava­pásnál ezt a javaslatot 319 szóval 418 érien elvetették, 57 taig nem volt jelen, A szava­zás. után Cseldze., ^ munkás- és tanáes elnöke beijéiöaté'tte, hogy az egész vetzetöség lemond .megbízatásáról. Bern, szeptembér 24. PétervárróÜ je­lentik a Petii Rar-iskn-vek, hogy az orosz fővárosban nyugt atenTó bérek vannak' el­teírje,'ive és a kttoasig naígy-on izgatott hangulatban van, A politikai .pártok naponta üléseznek, •de határozataikat metn hozzák nyilvános­ságra. A boSseviktek azonnali fegyver­szünetet követelnek. Amsterdam, szeptember 24. A Nieu-we Éötterék .msche Courant közli a Daily Tele­f/raph következe pétervári jelentését: Ez a hét a forradalom ífőárarnlatai összeütközésé­nek hete. A bolscvikiek feltétlenül szükséges­nek Uoijál;, hogy a háborúnak véget vesse­nek. Azt mondják, hogy a háború folytatá­sához erős kormányra volna szükség és hogy ilyen kormánynak szükségképp forradalom­ellenesnek kellene lennie. Ezért szocialista kormányt és azonnali fegyverszünetet köve­telnek, A másik . irány szélső szóvivői azt mondják, hogy a munkás- és katonatanácsok az országot kaotikus állapotba vitték cs ve­szélyeztetik Oroszország nagyhatalmi állá­sát. Folytatniok kell tehát a háborút és e végből újra helyre kell állitani a fegyelmet. Ezt azonban csakis diktatúra érhetné el. E szélső csoportok között állanak a középpár­tok, melyek koaliciós kormányt javasolnak; e pillanatban azonban háttérben maradnak. Waklakow a párisi orosz nagykövet Bern, szeptember 24. A párisi lapok je­lentése szerbit Maktakovnak párisi orosz nagykövetté való kinevezését hivatalosan megerősítik. (M. T. 1.) Vizsgálat K^rnBov ügyében. Bem, szeptember 24. A Temps jelenti Pé­tervárról: A munkás- ós katonatanács elha­tározta, hogy a Korntíov-ügy megvizsgálásá­ra bizottságot küld ki. A No vaja Sizn ezt az intézkedést azzal magyarázza, hogy kormány körökben megkísérelték elkissolní a Korni­lov-féle incidenst. A maximálisig lapok hadjáratot kezdenek Kerenszki ellen, akinek szemére vetik, hogy túlságosan előretolja személyét. Az oroszok megijedtek a békétől? Stockholm, szeptember 24. A béketár­gyalások lehetőségének a hire, mint a Péter­vári Távirati Ügynökség jelenti, aggodalmat kelteki Oroszországban, mert általános az n meggyőződés, hogy a béke az orosz forradal­mi demokrácia kárára jönne létre. Még a szociáldemokraták lapja, a Raboesaja Ga­zota is ezen a véleményen van. Az uj orosz vezérkari főnök. Stockholm, szeptember 24. A legnagyobb csendben és szinte máról-holnapra hagyta ott Alexejév tábornok a vezérkari főnöki állást. Helyébe a kormány Durkonin tábornokot nevezte ki, aki eddig a nyugati hadszíntér vezérkarának volt főnöke. Az anlaot-Sspok a pápának adott válaszjegyzékünk ellen. Röttcrdóut, szeptember 24, Az angol lapok közül a Daily Ghronicte a legélesebb ellentétet vonja Vilmoé császár és'Károly király jegyzéke 'közit. Lehetetten nem res­pektálni Károly király válaszát — írja a Daily Ghronicle. — E figyelemreméltó do­kumentum csupa őszinteség. Látszik belőle, hogy olyan férfi irta, aki súlyt helyez arra, hogy igazságos és tartós béke kötessék. Azért meri Magyarország és Ausztria volt az a hatalom, mely megkezdte a háborút, Károly királyt nem érheti felelősség. Trón­ralépése óta már több Ízben bebizonyította, hogy milyen fenkölt szeltem és milyen em­bori érzések irányit.iák uralkodásában. Az fí uralkodása alatt Bécs mindinkább olyan hangon beszél, amely egyre jobban eltér Berlin kemény hangjától. Az Evening News szerint a német jegy­zék még mindig fenteirtja a rablás és gyil­kosság, a kegyetlenkedés és rabszolgatar­tás, valamint a nyomtalan élsülyesztés po­litikáját. A Star szerint az antant nem fekintibeti a német válaszjegyzéket béketárgyalások alapjául, söt a német birodalmi gyűlésben .s nagy viharokra van kilátás, mert a vá­laszjegyzék minden tartalma tilansága mel­lett is azt az áílifjás't meri kookázta.tni, hogy a birodalmi gyűlés bókerezolueiójáaak alapján áll. A Morning Post szerint az a körül­mény, hogy az ellenség az egyezkedésből már több hasznot remél, mint a háború fegyveres folytatásától, elég alap éz antant nak arra, hogy elutasítsa a megegyezést. Az uriö nem válfozfat álláspontján Washington, szeptember 23. {Reuter.) Az (Egyesült-,Államok "kormányához közel­álló lapok a központi hatalmak válaszjegy­zékóhez fűzött kommentárjaikban bizonyára a kormánynak a váhszjegyzékkel szemben elfogl.lt álláspontját képviselik. íE lapok sze­rint tehát az Egyesült-Államok kormányá­nak az az álláspontja, hogy a válaszjegyzók nem lehet ok az Egyesült-Államok hadicél­jainak megváltoztatására, vagy a. béke vég­leges rendezése szempontjából elfoglalt állás­pont j án ak módosításéra. A francia sajté támadása. Genf, szeptember 24. A francia újságok a tőlük megszokott könnyelműséggel és perfl­diával törnek pálcát a központi hatalmak vá­laszjegyzók© fölött, étid sem lehet békefőlté­telekről! - ez még ma is-a francia lapok jel­Szeged, 1917. szeptember 174. szava. (Az Echó de Paris szerint a német vá­laszjegyzék tartalmatlan szótömeg, melynek célja a német pártok kielégítése, de amely­ben egyetlen szó sincs területi kérdésekről. A Matin azt irja, hogy a német, farkas ere­je fogytán, pásztort akar játsAtnl A Temps szerint a válaszjegyzék szabatos adatok hij­ján nélkülöz minden komolyságot és elárul­ja, hogy a központi hatalmak nem merik nyilíhn kimondani szándékukat. A német pártok és a válasz. Berlin, szeptember 24. A német válasz­jegyzéknek megvolt az az előnye, hogy a kormány, a birodalomgyiilés és a hadsereg­főparancsnokság megbízottai együttesen szö­vegezték meg és ez által biztosították a ben­ne foglaltakra nézve a nép és a kormány egyetértését. A liberális sajtó meglehetősen elégedett a jegyzékkel, bár sajnálja, hogy a szabadelvű pártoknak a szövegezés alkalmával nem sike­rült keresztülvimiiök, hogy a jegyzékben ben­foA Massék a Belgiumról való határozott le­mondás. Nagy haladásnak tekinti azt, hogy a válaszban Németország hozzájárul a köte­lező nemzetközi döntőbíróság és a leszerelés eszméjéhez. A konzervatív aijtó egyiésze elégedet­len a válaszjegyzékkel, de nem meri miatta támadni a kormányt, mert nem szeretné egé­szen elrontani viszonyát a kormánnyal és a hadseregfőparancsnokságokkal. Ellenben az alldeutsch lapok, melyek nem titkolják, hogy Michaelis liberalizmusa keserű csalódás számukra, már is megkezdték elkeseredett harcukat a kancellár ellen, Vilmos császáp elnöfclésé­vel tanácskoztak Belgium visszaadásáról. Berlin, szeptember 24. A Deutsche Tages­seltvng nagy eseményről ad hirt, amelyet jól értesült helyen megerősítenek. E szerint ked­den Berlinben Vilmos császár elnöklete alatt a német kormány tanácskozásra gyűlt össze, A tanácskozáson elsősorban arról volt szó, milyen álláspontra helyezkedjék Németország Belgium kérdésében. Dr. Kühlmmin külügyi államtitkár Bel­gium visszaadása mellett foglalt, állást, ter­mészetesen azzal a kikötéssel, hogy Anglia adja vissza Németországnak gyarmatait. A gyarmatok kik erek itósét és jövőbeli kialaku­lását illetőleg különböző kivánságok merülték föl Egyébként a tanácskozás résztvevői ugyanolyan értelemben nyilatkoztak, mint a külügyi államtitkár. Határozathozatalra a tanácskozás természeténél fogva nem került Sor és ennyitben igazuk van azoknak a német lapoknak, amelyek félhivatalos iforrásból je­lentették, hogy Belgium kérdésében végleges döntés még nem történt. Tényleg azonban á tanácskozáson elhangzott felszólalások után bátran mondható, hogy a döntés már meg­történt. Hétfőn is Berlinfon fontos tanácskozás volt. A nemzeti szabadelvű párt vitatta meg Elzász-Lotharingia kérdését. Az a vélemény alakult ki, hogy leghelyesebb, ha ElzászéLo­tkaringia a jövőben osztatlan hercegség lesz és a többi szövetséges állammal egyenjogú­ságot kap. Az snyacárnő állapota súlyos. Pétervár, szeptember '24. Mária Eeodo­rcyvna. özvegy cárnő betegségében kiedve­zőíteíi fordulat állott be, A&appta komoly.

Next

/
Oldalképek
Tartalom