Délmagyarország, 1917. szeptember (6. évfolyam, 203-227. szám)

1917-09-25 / 222. szám

stegsd, 49í7. *2*í>t«mb«f m. mlmágyabohsíág Jfónay ezredes megérkezett Budapestre. A Délmagyarország kiküldött munkatársától. — Budapest, szeptember 24. Hétfőn reggel nyolc órakor érkezett meg Budapestre az a csererakkant-szállit­mány, amely öt nap előtt induit el Dániá­ból s Németországon keresztül 'egyenes vonalban jött az ország fővárosába. A nyu­gati pályaudvart, ahov.a a .vonat öt perccel nyolc óra után beérkezett, pazarul földíszí­tették erre az alkalomra és ..a perronon há­rom hatalinas teritett asztal várta a fehér­re-sápadt rokkantakat. Még a vonat be­érkezése előtt megtörtént a perron (lezárá­sa. Erős rendőri készültséget rendeltek ki. az állomásra, amely, előtt százakra ímenő tömeg várta türelmetlenül a rokkan t-szál­Mtmányt, nagyobbrészt aggódó rokonok, a kik a viszontlátásban reménykedtek. Tizen­öt-busz rendőr ügyek fel az állomás előtt és bent a perronon a rendre, A rokkantak­nak elkülönített helyre csak rendőri enge­délyéi lehetett bejutni. A felvirágozott és zászlókkal diszitett kórházvonat, mely a rokkantakat szállítot­ta, összesen hatvan közembert és tizenöt tisztet, hozott haza. A kicserélt tisztek kö­zött van Nónoy Dezső, a szegedi 5-ik hon­védigy a 1 ogezr ed e zrede s -e zr ed p a rancsnoka is, valamint PÜftíky Lajqs alezredes. Mind­ketten Przemysl elestével jutottak az oro­szok kezére. Nónay ezredes, aki jól néz ki és csak az ut fáradalmai látszanak rajta, még a délelőtt folyamán tovább uízott Bu­dpeströl Bécsbe, ahol családja vár reá. A v-onat megérkezése után nyomban megkezdődött a rokkantak megvendégelése. A terített, fölvirágozott asztalokhoz ültet­ték őket, ahol szalonruhás pincérek szol­gáltak föl. Kevéssel a vonat megérkezése után az állomásra érkezett Auguszta fő­hercegasszony báró Apor Henrietta kísére­tében. Megjelentek vájtuk kivül a rokkan­tak fogadására Csernoch hercegprímás, gróf Apponyi Albert kultuszminiszter, Da­rányi Ignác volt 'földművelésügyi miniszter, Grecsák Károly fgazságügyminiszter, Karg Gaudernak és Puteani tábornokok, Szilágyi vezértörzsorvos, néhány államtitkár, mi­niszteri tanácsos és képviselő, Fazekas al­ispán, Déri .alpolgármester, Sándor László főkapitány és a belügyminisztérium képvi­seletében iNémethy belügyi államtitkár. A beérkező vonatot a bosnyák gyalog­ezred zenekara fogadta az állomáson. Előbb a Gotterihaltét játszották el, majd az egyik megjelent tábornok figyelmeztetésére a Himnuszt is. A kicserélt foglyok között mintegy harminc súlyos beteg. Ezeket ttgyancsak az állomáson hordágy.akban vendégelték meg. A hercegprímás dohánynemüeket osztott szét a rokkantak között. Minden rokkant négy szivart és néhány cigarettát kapott. A hercegprímás szívélyesen elbe­szélgetett a rokkantakkal, akik közül! több­nek támogatását ígérte meg. Gróf Apponyi Albert kultuszminiszter minden rokkanttal egyenkint hosszabb Ideig társalgott. Kikér­dezte őke;t..a tapasztaltakról, Valamennyi' rokkant meg volt elégedve sorsával, az oroszok jói bánnak velük. A kultuszminisz­ter beszélgetés utján kézfogással búcsúzott a rokkant katonáktól. Auguszta főhercegas'szdny síz tatéin me­legen érdeklődött a rokkantak helyzetéről és arról a bánásmódról, amelyben Orosz­országban részesítették őket. ü is nagyobb mennyiségű doháhynemüt osztott szét a kicserélt rokkant legénység között. Reggeli után a rokkant tiszteket a ti­zenhetes helyőrségi kórházba szállították, ahonnan még a délelőtt folyamán haza­engedték őket családjaikhoz. A súlyosabb betegeket, a feldíszített s fellobogózott Ah­drássy-uton husz vöröskeresztes automobil szállította be a kórházakba. fs. i.) •••••••••••••••••••••••••••••iw" »••»««! Ujabb adatok arról; hogy miként építse $zeqed a tanyai vasutat. ii. Jőiedeimezáség. Azs oroshaza—szente's -—csongrádi ih. é.% vasutak bevételei és ki­adásai az 1915 év'bem 'kővetkezőlég alakult: Bevételek; Személyszállításból 187.513 K Áruszállításból Egyebekből 136.892 K 2.632 K 327.037 K Kiadások: MÁV-nak kezeléséit 166.701 K Egyebek 1.761 K 168.462 K Üzleti jövedelem: 158.575 K mély összeg a 3,884.000 korona, tényleges befektetési tőké 4.1 %--os kamatoztatásá­nak felél meg. Mtat'án azonban az üzleti jövedelmet még a helyiérdekű vasúttársa­ság kiadásai 'is terhelik, tiszta nyereség gyanánt, 145.416 korona, mutatkozott, mely nyereség az elsőbbségi ^részvényeknek 4.25 százalék osztalékot biztosított. A törzs részvény tőke jövedelmet .nem élvezett, és miután az elsőbbségi irészvé­pyéknek már ezidőszerlnt is 12.85 %-nyi } osztalék hátraléka van, a -törzsrészvény­| tőke osztalékra igku hosszú időn keresztül nbm számithat. A kép teljességéhez hozzá tartozik még annak a megállapítása is. hogy az üzletkezelő m. kir; államvasutak a kezelé­sért járó 166.701 koronát nem 'láthatják el a vasút üzemével járó kiadásokat és a vas­út üzemére ráfizet, A m. kir. államvasutak 'ezen helyiérde­kű vasút* kezeléséért 166.701 koronát, tehát pá 1 yakliornéterenkint mindössze 2650 koro­nát kaptak, a vasút üzemére fordított kész­kiadásai pedig csak p á 1 y aki lom é t e r e nk i ni körülbelül 6000 koronára tehetők. (Lásd Maurerj Viil,mos cikkét „A m. ikir. államvas­utak pénzügyi eredményeinek valódi képé­ről." Megjelent a magyar mérnök és építész egy'let Közlönyének 1915. évfolyamúban). A m. kir. államvasutak tehát az Oros­háza—Szentes—csongrádi vasúttal kötőt; üzletikezelési szerződésből kifolyólag, erre a vasútra évenkint és pály akii ométerenikint körülbelül 3350 koronát fize.t rá s igy az évi ráfizetés összege 62,9 'kim. vasvtii vo­naüiossznáit kitesz 210.715 koronát. Pár ez a kőrültríény a vasu-t érdekelt­ségének nézőpontjából jelentőséggel nem bir, a közérdeket azonban erősen érinti, s az az oka. annak, hogy kormány húzódik ujabb máv-kezelésü helyiérdekű vasutak en­gedélyezésétől, íigyelmé mind fokozottab­ban a saját kezeiésü Ikis'vasutalk felé irá­nyítja. A íNyirégytházavidéki; kisvasutak jöve­delmezősége az 1915-ik évben a' következő­képpen alakult: Bevételek: Személyszállításból Áruszállításból Egyeb-kből 353.362 K 229.579 K 20.775 K 603.7.'6 K Kiadások: ' Az összes üzemi és egyéb a tulaj doDképen nem vasútüzemi rendkivüii kiaoá <>k cime alatt elszámolt költségek 545.917J< maradvá 7: 57.799 K mely összeghez hozzáadandók, a következő, — a kiadások között el­számolt, de tulajdrmképen már a vasút jövedelméből fedezed, — té­telek : a) a vasút társaságnak kifizetett bérösszeg 33.000 K b) Az üzletkezelő társaság részére biztosított évi átalany 10.000 K c) Egyes beruházások cimén az. üzem terhére irt összegek 24 546 K d) Felépítmény megujitási alapra elhelyezve 4.000 K e) Rendelkezési alapba elhelyezve lO.OOü Jí Az összes üzemi felesleg: 139.345 K mely összeg a 2,957.657 koronát tevő tény­leges befektetési tőiké 5.3% kamatozásának felel meg. i (ta Miután e vasútnál idegen töke az alapí­tásba be nem vonatott, az összes jövede­lem az üzletkeze'lő társaságot és az érde­keltséget — ez? utóbbit mint a vasút tulaj­donosát — íll'eti. ,Mtg tehát az Orosháza­Szentes—csom,grá<c' h. é. vasútnál a,z összes jövedelmet. az idegen tőke élvezi, s az ér­dekeltség törzsrészvényéi belátható időn belül j öved elemik nem számíthatnak, addig a Nyiregyházavldéki kisvasutak érdekelt­sége a vasút jövedelmei felett szabadon rendelkezik. Meg kélí említeni, hogy ez a vasút egy'clőre részvényeseinek osztalékot nem ad, mert ös'sz'es jövedelmeit az alapí­tásból eredő függő tartozások törlesztésére fordítja. A tartozások letcrlesztése után a vasút jövedelmek a (részvénytársaságnak mindössze 1,506.500 koronát kitevő rész­vénytőkéje fogja élvezni. Ezt a 'részvény­tőkét a.z '1915 é'vi 139.345 korona üzemi felesleg 9.2%-ai kamatoztatná, mely ered­mény mutatja azt, hogy a Nyiregyházávi­vidéki kisvasutak érdekeltsége a vasút tar­tozásainak 'letörlesztése után ' irészMénydt bőséges osztalékban fogja részesíthetni. ' - —ó. B utor- és régiségüziet Winklgr Sándor Srcged, mlüggatii baippo-ij. b' teiáihs-bg" Mm fis m büM, nalfiiüinl Bíiüüíá^pü uMele is elsdüsa. sfilos­Superiör príma H 16.— Caramefa K17.— Kapható BokO n ?! Va!é i -tér

Next

/
Oldalképek
Tartalom