Délmagyarország, 1917. augusztus (6. évfolyam, 178-202. szám)

1917-08-08 / 184. szám

fcízeged, 1917. augusztus 8. DÉLMIAGYABÖRSYÁÜ Jfyolc millió korona a jövő évben Szeged kiadása. — A város jő vő évi költségvetése. — A nagy városi javadalmak állandóari csökkenőben vannak. — A házbérfillér a lakrészadóval szemben évi 140.000 korona többjövedelmet jelent. — A városi fürdő mérlege 34.000 korona deficittel zárul. — (Saját tudósítónktól.) Scultétv Sándor főszámvevő elkészítette és beterjesztette a tanácshoz a város jövő évi költségvetését. A szép és terjedelmes munkából a következő kiemelkedő részeket közöljük: — A költségvetés mérlegét a következőkben ismertetem: Kiadás Bevétel Hiány 1918. évi 8,076.111 K. 6,823.164 K. 1,252.947 K. 1917. „ 7,078.946 „ 0,041.178 „ 1,037.768 „ Azi9i7. évi költségvetés eredmé.^vet szemben ^ ^ ^ ^ ^ A költségvetési hiányként jelentkező 1,252.947 korona az előző évi 2,505.894 korona egyenes állami adó után kirovandó 50%-os városi pótadóból nyer fedezetet, vagyis a oőiaüü mérve az 1918 évre is változatlanul 50%-ban lesz megállapítandó. A világháború negyedik évében, ha összehasonlítást teszünk a háború előtti költségvetések eredményével, amely szerint: Kiadás Bevétel Hiány az 1913. évben volt 6,169.218 K 5,303.201 K 866.017 K „ I9t4. „ „ 6,585.914 „ 5,562.266 „ 1,023.648 „ „ 19)5. „ „ 6,478.581 „ 5,447.725 „ 1,030.656 „ „ 1916. „ „ 6,653.341 „ 0,615.554 „ 1,037.787 „ „ 19t7. „ „ 7,078,946 „ 6,041.178 „ 1,037.768 „ „ 1918.előirányzat8,076.111 „ ü,823.1o4 „ 1,252.947 „ ugy azt találjuk, hogy költségvetésünk mérlege, dacára a súlyos közgazdasági állapotoknak, a lakosság községi adóterheinek emelése nélkül, állandó emelkedést mutat. A költségvetés szigorúan reális összeállítására, a pénzügyi egyensúly megóvása erdekéből, miként az elmúlt években is, nagy gondot fordítottam. Különösen szigorú elbírálás alá vettem a bevételek lőhető alakulását, nemkülönben a kiadásoknál a háború által előidézett áremelkedésekre is a Költségvetés vonatkozó tételeinél teljes figyelemmel voltam s azokat számításba vettem. Éppen az utóbbi oknál íogva, a költségvetés kiadási rovatainál szokatlan magas emelkedések észlelhetők, amely áremelkedéssel azonban ' számolni kell. Ezek előre bocsájtasa után a költségvetésben előforduló főbb va.tozásokat ismertetem: Bevétel, Parthasználati dijakból kevesebb 2800, súly- és űrmérték dijakból kevesebb 1600, túszai közúti ihidvámból kevesebb 9000, állami fogy. adóból kevesebb 180,000, állami fogy. adó segélyösszegből több 200.000, kövezetvámból kevesebb 30 ezer, városi fogyasztási illetékből több 3000, városi áthatás! dijból több 105.000, tápéi réti földekből több 36.000, szegedi földekből több 79.000, közlegelői fiibérből több 57.000, gőzfürdőből több 23.000, közvágóihidból több 38.000, városi bérházakból több 10.000, állami kezelés alatti erdőkből több 37.000, adóbehajtási költségekből kevesebb 5000, színházi költségek térítéséből több 24.000, megtérülendő költségekből több 55.000. cselekvő tőkék kamatából több 110.000, Mzbéríiliéiből több 29.000, átvonulási szállásdijakból több 6000, tandíjakból több 18.000. légszeszgyár brutíó bevételéből 5% részesedés több .4000, előre nem láthatókból 3000. az 50%-os városi pótadóból több 214.179 koronával. Kiadás. Állami fogyasztási adókezelés több 13.000, kövezetvámkezelés; több 3000, városi fogyasztási illetékkezelés több 12000, vízvezeték több 74.000, városi gőzfürdő több 51.000, közvágóhíd több 103.000. vizszivatytyuzás több 12.000, közkertek több 7000, állami adó több 2000, adóbehajtási költségekből kevesebb 4000, tőkék törlesztésére jpbb 70.000, tőkék kamataira több 185.000, közigazgatási tisztviselőik több 16.000, szolgák ruházata több 15.000. irodai költséges több 29.000, bútorok több 2000. hivatalok fűtésére több 13.000. napidíjak több 4000, rendőrségi tisztviselők több 3000, rendőrök ruházata több 85.000, rendőrlaktanyák fűtése több 7000, katonai laktanyák fentartására több 9000, átvonulási szállásdijak kevesebb 5000, népiskola: épületek fűtésére több 25000 főgimnáziumi helyiségek fűtése több 6000, iparostanonc iskola 3000, ovodáik 23.000, állami kisegítő iskola több 4000, könyvtár és muzeum több 5000, városi színház több 11.000, városi zenede több 12.000. ideiglenes járványkórház több 43.000. tűzoltó személyzet ruházata több 27.000. tűzoltó lovak élelmezése több 7000, városi nyugdíjalap járuléka 7000, városi szegényalap több 33.000, városi árvaház több 24.000. közjótékonysági segélyek több 3000, városi lovak élelmezése több 34.000. lószerszámokra több 3000, tájfajta fedezőmének több 20.000, .meghatározott rendkívüliek több 44.000. előre nem láthatók több 64.000 koronával. (Miért csökkennek a bevételek.) A városi javadalmak 'bevételei közül, a parthasználati dijak, súly- és űrmértékdijak, a tiszai közúti 'hídvám, állami fogyasztási adó és a kövezet vám bevételek a háborús állapotok következtében még most is állandóan csökkenőben vannak s ezen bevételek visszaesése a városi háztartás vitelére érzékeny veszteséggel jár. igy a közúti hidvámjövedelem a háború alatt már 27.000, a kövezetvámjövedeíem 120.000, a piaci helypénzjövedelem 36.000. az áliami bornál és husfogyasztási adóiövedelem 22ü ezer korona visszaesést mutat, a számottevő nagyobb javadalmi ágak jövedelménél egyedül a városi fogyasztási illeték jövedelme emelkedett 4000 koronával, amely jövedelem-többlet a városi halászati üzem által behozott halak után fizetett városi fogyasztási illetékbevételeknek tudható be. A városi átiratási dijjövedelem előirányzata 105.000 korona emelkedést mutat, amely jövedelemből összesen 150.000 koronát irányoztam elő, mert a .folyó évben az első öt hónapban az elért erediménv már a 150.000 koronát elérte. A tápéi réti földek 36.000 korona emelkedését részben az elhagyott bérletek kedvezőbb hasznosítása, részben a városi takarmányteriiletek szénatermésének a. mai árakhoz viszonyított magasabb egységárakkal történt számításba vétele eredményezte. Mig a szegedi földek tételénél a 79.000 korona emelkedést ugyancsak a városi kaszálók terményeinek magasabb egységárban történt előirányzata -eredményezte, ebből az összegből azonban 60.000 korona a bakból 1539 holdas dűlő bérföldekne'k 100%-kal magasabban történt bérbeadásának az eredménye. A közelegelői íiibér 57.000 korona emelkedést mutat, amely jövedelemtöbblet a íiibér dijaknak 100%-kal történt felemelésének, nemkülönben annak következménye, hogy a mai drága takarmányárak mellett a jószágfelhajtás az előző éveikhez, képest lényegesen emelkedett s véleményem szerint ez az állapot bármely esetben a jövőre is fenn fog állani. A gőzfürdő 23.000 koronás és a közvágóhíd 38.000 koronás bevételi emelkedését mindkét üzemnél a felemell díjtételek magyarázzák. A cselekvő tőkék kaimat a 110.000 ko, rona emelkedést mutat, amely emelkedés az utóbb vásárolt hadikölcsön-kot vények kamatjövedelmének előirányzatából állott elő. A házbérfillér előirányzata, a most már rendelkezésre álló végleges adatok alapján 29.000 korona emelkedést mutat, ig.v e címen a városi pénztár évi jövedelme 224.188 korona, amely az előző lakrészadóval szemben 140.000 korona évi többlet i öved elmet jelent. Súlyos teherként jelentkeznek a városi üzemek többletkiadásai, igy a városi vízvezeték 74.000 koronás, a városi gőzfürdő 51.000 koronás; a közvágcihid i 100.000 koronás és a vizszivattyuzás 12.000 koronás többletkiadása a mult évi előirányzattal szemben. A többletkiadások a szén, olaj, tömítő anyagok árának és a napszámbérek emelkedésének tudható he. A városi vízvezeték és közvágóhíd dologi kiadásainak fedezetére igényelj többlet a vizdiiak és a vágóhídi használati dijak felemelésével biztosítva van, ellenben a városi gőzfürdő 136.590 koronás kiadási előirányzatával szemben a befolyandó bevételekből csak 101.948 koronát irányozhattam elő, , ugy, hogy a városi fürdő mérlege 34.642 koronás deficittel szerepei u költségvetésben. Erre a körülményre tisztelettel fölhívom a tekintetes Tanács figyelmét azzal, hogv ha másként nern lehet segíteni a deficit elenyésztethetésén, ugy mielőbb a fürdőárak ideiglenes újbóli felemelését méltóztassék elhatározni s az erre irányuló intézkedések mielőbbi folyamatba tételét kérem. (Létesítsük sürgősen a városi halastavat,) Háztartásunk összefoglaló megvilágítására, annak mai állapotára és a közeliövőlen várható alakulásának körvonalozására jelentem, hogy költségvetésünk jövő évi alakulása kivételes, a háborúval kapcsolatos és abból a jövőre is kiiható 'következtetéseket levonni nem lehet. A rendes kezelés bevételei kevés kivétellel a háború kezdete ota nagy mérvben hanyatlottak, egyes bevételi tételek pedig éppen a háborúval kapcsolatban emelkedést mutatnak. A rendes kiadások, amelyek a város fejlődéséi is erintik, a költségvetésből elmaradtak, ehelyett költségvetésünk fejlődő jövedelmét jóteszt a háborúval kapcsolatos kiadások fokozódó szükségletei merítik ki. Véleményem szerint háztartásunk az erőpróbát kiállotía. Nem mulaszthatom .el végül, hogy a tekintetes Tanács nagybecsű figyelmét újból fel ne hívjam a fehértói halastó létesítésének sürgősségére, kérve, hogy a tervek elkészítését az országos halászati felügyelőség illető szakosztályánál (sürgetni kegyeskedjék. A fehértói halastó kiéipit^St még a jövő evben meg kellene kezdeni, a szükséges fedezet a 20 millió koronás kölcsön keretében rendelkezésre áll, igy a városi háztartásnak kínálkozó ezen elsőrendű jövedelmi forrásnak létesítését, miként azt imár többször bátor voltam jelenteni, ugy a városi háztartásra nézve, mint a közérdekekre elsőrendű fontos kérdésnek tartom. (Reformok a városgazdaság terén.) A városgazdaság kérdésében sürgősségükre való tekintettel kitérni óhajtok még néhány szerintem fontos kérdésre, amelyek megoldását kérem napirendre tűzni. Első ilyen a városi bodomi konyhakertészel ügye, melynek a mai rendszer mellett leendő fentartását célszerűnek s közérdekűnek nem tartom. Ennek a 48 kat. holdnyi telepnek a kezelését, a városnak házi kezelésbe kellene venni, a telepet fokozatosan fejlesztem kellene véleményem szerint ugy, ihogy ezen telep kiterjedésénél fogva a szegedi piacon mindenkor a konyhakerti termeivények árirányitója legyen. A konyhakerti üzem rövid idő alatt bebizonyítja életképességét, fontos szociális hatását, mert elvitázhataíian, hogy az éh Imezés olcsóbbá tételénél elsőrangú fontos kérdésnek tekintendő.