Délmagyarország, 1917. augusztus (6. évfolyam, 178-202. szám)

1917-08-29 / 200. szám

fezeged, 1917. augusztus 18. DÉLMAGY ABOBS&M ^ . ^ 3 R polgármester végzése Qallovich ügyében. (Saját tiidfotímktól.) Rövid néhány sor­ban ismertették rnár a (lapok azt a végzést, amelyet a polgármester, mint az egyesü­letek fel-ügyeleti hatósága Galhivich Jenő­nek a Deinkével kapcsolatos, ismeretes ügyében hozott. A végzés az ügyek ma! állása mefllléít különösen érdekes és fontos, ép azért szükségesnek látjuk a következők­ben egész terjedelemben való közlését: Szeged szab. kir. város polgármestere, mint az egyesületek felügyelő hatósága a Délmagyarországi Magyar Közművellődési Egylet közgyűlésének 1916 évi október 'hó 22-én kelt, határozatát, melyben helyben­hagyja az igazgatóságnak 1916 évi julius 8-án kelt azt a határozatát, amelv szerint QaUdvich Jenőt, az egylet főtitkárát, fe­gyelmMeg elbocsát)tja, azJ egyesületnél' vi­selt minden tisztségétől és tiszteletbeli ál* lásától megfosztja, ellene a vagyoni fele­lősséget és kártérítési kötelezettséget ki­mondja, végül amelyben a Galloviidh Jenő ellen a fegyelmi eljárás során felmerült té­nyek miatt a büntető följelentés megtételét meSlőzi, Galkhich Jenő, dr. Bifassa Ármin és Scóssa Dezső által beadott panaszok folytán vizsgálat alá vette és annak ered­ményeképen a következő véghatározatot hoz.ta: Szeged szab. kir. város polgármestere a Délmagyarországi Magyar Közlmiüvelő dési Egylet közgyűlésének 1916 évi októbe> hó 22-én kelt és GaMovicíh Jenő-főtitkár fe­gyelmi ügyében hozott másodfokú és ezzel együtt az egylet igazgatóságának 1915 évi december hó 11-én kelt elsőfokú határoza­tát megsemmisíti és utasítja az egyletet, hogy ebben az ügyben az időközben jóvá­hagyott alapszabályok szerint hozzon ujabb határozatot. Indokok: A polgármester, mint az egyesületek felügyeleti hatósága rnegála pitja, hogv az egyesületek ellenőrzése tár­gyában 1394—1873 sz, a. kelt B. M. rende­let a törvényhatóságnak az egyesületek fölött felügyeleti jogot biztosit. Ez a jog azonban az egyesületi önkormányzat ko;­iátozására nem szolgálhat, az egyesület tényleges működésébe való tényleges be­folyást nem ad a hatóságnak, az egyesületi ügyekben sem kezdeményezési, sem jóvá­hagyási jog abban nem foglaltatik, hanem a felügyeleti hatáskör odáig terjed, hogy a hatóság az alapszabályokkal ellenkező ha­tározatokat, továbbá az egyesületi eljárá­sokat, határozatokat, melyek a közérdeket, vagy az egyesület, vagy a tagok vagyon' érdekeit sértik, megsemmisítheti. A felügye­leti hatáskör ilyen megállapítása után azt kellett megvizsgálni, hogy a D. M. K. E. közgyűlésének panaszolt eljárása beleütkö­zött-e az alapszabályokba, és hogy határo­zata közérdeket és vagyoni érdeket sért-e. Az igazgatóság elsőfokú fegyelmi ha­tározatát az 1916 augusztus 5-én jóváha­gyott alapszabályokra való hivatkozással 1916 julius 8-án hozta, tehát olvan időben, amikor ezek az alapszabályok még érvény­ben nem voltak. Az eddigi érvényben volt és 1909 évben kelt régi alapszabályok a fegyelmi eljárást nem szabályozzák, s az­ért az egyesület Gallovich Jenővel szem­ben, amennyiben további alkalmazását az egyesület tekintélyével összeférhetetlennek és az egyesület céljaira nézve hátrányos­nak ismerte fel, csupán azok szer.int a jog­szabályok szerint lehetett módjában eljár­ni, amelyek a Jog' vagy természeti szemé­lyek és magánalkalmazottak/ egymás kö­zötti jogviszonyaira nézve általában fenn­átlanak. Az egyesület igazgatóságának és közgyűlésnek az az állásponta.i, hogy az uj alapszabályok 1916 julius 8-án azért vol­tak érvényesíthetők, mert felterjesztésük óta már 40 nap eltelt s a kormánvhatóság azokra addig észrevételt nem tett. helyt nem állhat, mert csak valamelv keletkező uj egyesület kezdheti nreg ideiglenesen mű­ködését akkor, ha fölterjesztett alapszabá­lyaira a kormányhatóság 40 nap alatt.nem nyilatkozik, de ezt a közjogi szabályt nem íehet alkalmazni egy már megerősített alap szabályok szerint működő egyesület eset­ről-esetre történhető alapszabály módosítá­saira, az egyesület jóváhagyott szabályai szeiint köteles működni mindaddig, mig a módosításokat a kormányihatóság meg nem erősítette. Ezek az alaki hibák indokolják azt, hogy a határozatoknak fegyelmi eljárást és in­tézkedést érintő részeit meg kelllett sernm ­siteni és uj eljárást kellett elrendelni. Azt az intézkedést, amelv szerint a D. M. K. E. közgyűlése mellőzte Gallovich Jenő ellen a büntető eljárás meginditásá-. szintén meg kellett semmisíteni, mert a le­folytatott eljárás során Gallovich Jenő el­len olyan tényállások alapos gyanúja hal­mozódott össze, melyek a súlyos fegyelmi vétségek ismérveit tulhaladónak és büntető rendelkezésekben ütközőknek látszanak. Első sorban a közérdek, de az egyesület és a tagok vagyoni érdeke is követéli, hogy ezeknek a kérdéseknek tisztázása és arra illetékes bizottságok ítélete alól el ne vo­nassák, másrészt Gallovich Jenőnek is al­kalma nyíljék rá, és ez érdekében is áll, hogy az ellene fentforgó vádak felől a bíró­ság mondjon ítéletet. Ez ellen a véghatározat ellen a polgár­mesteri hivatal utján 15 nap alatt a irt. kir. •belügyminisztériumihoz intézhető felebbezés.. nek van helye. 5zeged tejellátása az idei télen. (Saját tudósítónktól.) A tejellátás biz­tosítása egyike a legfontosabb feladatok­nak, Az állam is felismerte ennek a kérdés­nek nagy horderejét és fontosságát, mert ugy intézkedett, hogy az ország gabona­terméséből származó korpamennviség 20 százaléka az Országos Közélelmezési Hiva­talé legyen, amely azoknak ,a teihéntartő gazdáknak utalványoz ebből a korpameny nyiségből, akik tejüket a közélelmezési cé­lokra fölajánlják. Az ország gabonatermé­séből származó további 30 százalék korpa­mennyiséget a földművelési miniszter kapja a gazdálkodók részére, a további 50 száza­lék pedig a hadseregé. Remélik, hogy e2 az intézkedés enyhíteni fogja a napról-nap ra növekvő tejinséget. A korpahiánv ugyar­j§ kényszerhelyzetbe juttatja a gazdákat, akik igy a tejnek legalább egv részét kény­telenek lesznek átengedni a közfogyasztás­nak. A D él m a gyáro rszág munkatársa kér­dést intézett dr. Somogyi Szilveszter pol­gármesterhez, hogy milyen intézkedések­történtek eddig Szegeden a teiellátás biz­tosítására. A polgármester kérdéseinkre igy válaszolt: — A tejeiosztás ügyét Szegeden jelen­leg a közélelmezési hivatal keretébe b_L illesztett tejellátási osztálv intézi Grjt Győző tanitó vezetésével. Ezidőszerint már mintegy 1200 liter tejet utalványoz napon kint a tejosztály. Mondanom sem kell, hogy ez a mennyiség nagyon kevés, de ezidő­szerint több tejhez jutni — sajnos — nem tudunk. — Mintegy 8—10.000 literre tehető az a tejmennyiség, amelyre egy napon át szükségünk volna. Ha ezt a mennyiséget biztositani tudnánk a tejellátási osztálynak, ugy minden gyermeknek jutna tej Szege­den, ami óriási jelentőségű dolog lenne. Bár ezt a tejmennyiséget az adott viszo­nyok közt szinte lehetetlen biztosítani, annyi bizonyos, hogy mindennap -több és több tej jut a közélelmezés rendelkezésére. Erősen dolgozunk is ezért; valamennyi környék­beli és szegedi nagygazdához és nagybir­tokoshoz körlevelet intéztünk, melyben föl­szólítottuk őket, jelentsék be, mennyi tejet tudnak a szegedi közfogyasztás céljaira átengedni akkor, ha teheneiknek korpával való ellátását biztosítjuk? Erre a fölhivasra még most folynak a jelentkezések. Egy tény és pedig, hogy a szegedi gazdák közül ed­dig senki nem jelentkezett. — A közélelmezés rendelkezésére állló tejmennyiség szétosztása Utalványok alap­ján történik. A tejből elsősorban a teher­ben levő és szoptatós anyák részesülitek s azután kerül sor a gyermekekre. Kérdést iniiéztiink még a polgármester­hez, liogy körülbelül milyen mennyiségű az a korpa, amely az ország tehenes gazdái­nak rendelkezésére áll, valamint hogy mi­lyen mennyiségű az a tej, — hozzávetőle­gesen, — amely naponkint Szegeden a köz­fogyasztás rendelkezéséi- áll? Dr. Somogyi Szilveszter kérdéseinkre ezeket mondta: — Az ország gabonaterméséből előálló korpamennyiség liuszi százaléka hozzávető­legesen mintegy 200—250.000 métermázsa lehet. Természetesen ebből szigorúan csak azok a gazdák kapnak, ak'ik a közfogyasz­tás céljaira adnak át tejet. — Szegeden jelenleg 13.632 szarvas­marha van. Ebből tejelő tehén körülbelül 5—6000. Ezek naponkint három literjével számitva 15—18.000 liter telet adnak. A tej­csarnokok naponkint 3000 és a környék­beli'községek szintén 3000 liter tejet adnak. Ez azonban a jelenlegi állapot: és hangsú­lyoznom kell azt, hogy ennek a tejmenyyir ségnek 40 százaléka nem kerül piacra. El­fogyasztják maguk a termelők. — Hogy télen mennyi tej lesz Szege­den, biztosan nem lehet tudni, de már most megállapítható, hogy a tejtermelés meny­nyisége mintegy 50—60 százalékkal esni fog. Így a szegedi közfogyasztásra alig fog 5—-6000 liter tej kerülni naponkint, amely­ből igazságos elosztásra pedig csak mini­mális mennyiséget kaphatunk. Mindeneset­re minden lehetőt megteszünk, hogy az eredményeket a lehetőség szerint 'megjavít­suk és minél több tejet biztosítsunk a kö­zönségnek. — A szegedi piacon a békében napon­kint 20—30.000 liter tel volt. Ujabb 24.500 fonna elsülyesztése Berlin, augusztus 28. A Wolff-ügynök­ség jelenti: Tengeralattjáróink ismét •elsii­1 veszítettek az Anglia körüli elzárt terüle­ten 24.500 ,bnEbHonna hajóteret, köztük egy 5227 tonnás angol fölfegyverzett gő­zöst, amelyet a biztosító hajók közül lőttünk ki, továbbá ,a Rento nevű 4800 tonnás olasz gőzöst, amely kőszenet vitt Genua felé. Az olasz hajó ágyuját zsákmányul ejtettük, a kapitányát elfogtuk. Elsülyedt francia őrhajó. Genf, augusztus 27. A Petit Párisiért jelenti: Az Anjou nevii francia őrhajó e hó 17-én elsülyedt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom