Délmagyarország, 1917. augusztus (6. évfolyam, 178-202. szám)

1917-08-29 / 200. szám

i DÉLMAG YAítOÉGiÁÜ. fezeged, 1917. augusztus 18. DÉLMAGY ABOBS&M ^ . ^ 3 Ezréveí térnek át a románok a magyar püspökhöz. (Saját tudósítónktól.) Érdekes vendége volt tegnap rövid időre Nagyváradnak. Se. reghy László, a magyar görög katolikus püspökség erdélyi vikáriusának titkára utazott Erdélyből jövet Nagyváradon át Hajduck :• ra, hogy ott beszámoljon Miklósi/ István pöknek azokról a nagyfontosságú esemény zröl, amelyek Erdélyben az elmenekültek viszszatelepitése nyomán történtek és amelyek országos fontosságnak és messzeható jelentőségűek. Sereghy László titkár az erdélyi romá-' noknak hazafias törekvéséről a következő érdekes részleteket mondotta el: — A román betörés után elmenekültek most már csaknem kivétel nélkül visszakerültek lakóhelyükre. A visszatelepítés miindazo kon a területeken, amelyek a vikárius alá tartoznak, a legnagyobb rendben és a szerencsétlen, meghajszolt erdélyiek megelégedésére történt meg. Most már a lakosság minden erejével dolgozik, hogy pótolja mindazt, amit a románok elpusztítottak. Az ellenséges seregek eltakarodása után, amikor a rendes munka már kezdetét, vette, egyes románajkuak által lakott községekben, ezrével jelentkeztek a görög keleti valláshoz lartczó, de hazafias érzelmű románok, akik azt, kérték, hogy vegyék i'el őket a görög katolikus egyházba, mert nem akarnak ezután a román pópák ós a román püspökök alá tartozni, hanem az a kívánságuk, hogy mint magyar alattvalók, akik hűségesek a magyar hazához, a hajdudorogi görög katolikus magyar püspök alá tartozzanak. Ezeknek a román községeknek nincs pópájuk, ugyanis a magyar államhoz hűtlenné lett román pópák egy része az ellenséggel együtt menekült el a falujából, a többi hazaárulóval pedig végzett a magyar igazságszolgáltatás sújtó keze és igy mindazok a románajku, görög keleti vallásuaktól lakott egyházközségek, amelyeknek a pópájuk hazaáruló lett, most pap nélkül maradtak. Jellemző és örvendetes, hogy ezeknek az egyházközségeknek a tagjai — bár román ajkúak — nem a román püspökhöz mentek papokért, hanem a nyíregyházai görög katolikus püspökség erdélyi vikáriusához és a vikáriust kérik, hogy vegye fel őket az egyházába. Az ezer és ezer görög keleti román áttérése annyi munkát ad a vikáriátusnak és a papságának, hogy azok már nem győzik a munkát és a vikárius titkárának nyíregyházai útja azt a célt tis szolgálja, hogy papokat kapjon az erdélyi vikárius az uj egyházközségekbe. Nagy baj azonban, hogy maga a püspökség is szűkölködik most még lelkészekben. Ugyanis a püspökség csak a háború után kapja meg a kultuszkormánytól a nyíregyházai szemináriumot, addig az ungvári és eperjesi szemináriumok végzett növendékei közüi igyekszik megnyerni a lelkészeket saját egyházmegyéje részére. Természetes, hogy a püspökségen, ahol a legnagyobb örömmel hallották az erdélyi románok hazafias törekvéseit, igyekeznek eleget tenni az áttérő görög kele-tiek kívánságának és az egyházmegye többi részeiben nélkülözhető lelkészeket leküldi Miklósy püspök az erdélyrészi uj hitközségekbe. fflfehaelis nem válaszolt Asquith kérdésére. — Erős támadás a kancellár ellen. — Szalámi kapható Bokor-tlál, Valéria-tér. csak rudakban 22.— és 24.— koronáért Elő- és művirágok állandóan nagy választékban jutányos áron Koszorúk rendelésre azonnal készülnek Orincsák Miklósné élő- és művirág üzletében Szeged, Széchenyi-tér 17. — Teli Ion 17—56. Berlin, auguszius 28. A Preussische Jahrbüöher ina .megjelent számában Delbriick János tanár hevesen támadja az uj német biftdalmi kancellárt. Azt iria többek között, hogy "a legutóbbi kormányválság Után olyan kormányt kellett volna kinevezni amely közelebb áll a batpárthoz. mert ezzel erős hatást értek volna el. Delbrück tanár utal azután arra, hogv nemrég az angol alsóliáz, egyik ülésén Asquiíh volt angol miniszterelnök megkérdezte, hogy Németország hajlandó-e Belgiumot kiiiriteni, kárpótlást adtii és megadni ennek az országnak nemcsak a szabadság látszatát, hanem teljes függetlenségét is? — A Manchester Guardian e hó 27-iki száma szerint Snowden képviselő Asquith kérdésének elhangzása után emelt hangon igy kiáltott: —- Miért nem intézi,v ezt a kérdési egyenesen Néme tor szaghoz? Asquith azt féleite. hogv hiszen :u!aid-onképpen azt teszi, majd igy foly.arto: — Kérdem Németországot, szerelném a rémet kancellár válaszát hallani ebben a kérdésben, hozzá intézem tehát a kérdés;. A Daily News Asqúithnak ezt a kém lését a béke próbakövének nevezi, a iioliandi Aügemeen Handelsblad londoni tudósítója pedig azt irja. hogy Asquith solia még ilyen nagy autoritással nem beszélt Michaelis kancellár — folytatja Dotbriiek —• a mai napig sem feleit Asquith kérdésére. Vájjon igazuk van-e azoknak, a kik azt állítják, lvogy Michaelis a békerezolució alapján áll? Deibriick azután a pápa békeiegyzékével foglalkozik és azt irja, hogv Németország egyszer már a megegyezésen alapuló béke mellett nyilatkozott és erre való hajlandóságát kimutatta akkor is. midőn megengedte,. hogy a szociáldemokraták Stockholmba utazhassanak és tárgyalhassanak nemcsak semleges, hanem ellenséges országbeli elvtársaikkal is. Németország a pápa kezdeményezését elvileg csak örömmel üdvözölheti, és ha egyes pozotiv javaslatai nem is helyeselhetök, azok majd tisztázódnak, ha tárgyalni fognak róluk. Ami a kancellárnak azt a tervét illeti, hogy a pápa jegyzékére adandó választ, esetleg még más politikai lépéseket ís külön bizottságban beszéljenek meg. az Deibriick szerint a kormány parlamentárissá tételének olyan módja, amely egészen uj és eddig ismeretlen. A cikkíró véleménye szerint olyan politikát nem lőhet sikerrel folytatni, ahol a vezető államférfin egyes lépéseit parlamenti bizottság ellenőrzi. Végül ezt irja Delbrück: Hogy tulajdonképpen mit akar a kancellár és hogy milyen politikát folytat, azt Németországban senki sem tudja, de kétségtelen,, hogy a nagynémetek a maguk emberének tartják. A birodalmi gyűlés által elfogadott békerezoluciónak kétségtelenül egészen más hatása lett volna, ha a külföldön nem az a felfogás uralkodnék, hogy a német birodalmi gyűlésnek nincs hatalma és ha Michaelis kancellár nyilatkozata, melyben a rezoluciohoz való hozzájárulását adta, nem lett volna kétértelmű. Triesztért Dalmáciáért és az Adria uralmáért az utolsó emberig harcolnak az olaszok. — Az olasz tengerészei vezérkari főnökének nyilatkozata. — Berlin, augusztus 28. A Reuter-ügynökség jelen ti; War\r{en amerikai állampolgár beküldte a Westminster Gazette-nak Thaoji de Rqval olasz tengerészeti vezérkari főnök hozzá intézett .levélét, melyben a tengernagy többek közt a következőket irja: — Mi egységünkért kiizdiink és azért, hogy visszakapjuk azt, ami bennünket illet. Tirient és Trieszt a mi házunk két kapuja,, amelyet az ellenség birtokába vett. Ha mi most fel nem szabadítjuk honfitársainkat, akkor azt soha „többé nem tehetjük és kénytelenek leszünk a jövőben lealacsonyítani magunkat. Ezért addig harcolunk, amig csak egy olasz is él, aki harcolni tud. A mi Trieszt és Trient a szárazföldön, ugyanaz Olasz hivatalos jelentés. —• augusztus 28. A Bainsizzán fokozódott a harc hevessége. Az ellenség a legvégsőbb elkeseredéssel és legnagyobb erőfeszítéssel kísérelte meg, hogy ,a fensik keleti széle felé való előrenyomulásunkat feltartóztassa. Csapataink szembeszálltak az ellenség ujabb ellenállásával és több helyütt megtörték. A Tornaie és a Pasubio alpini zászlóaljai hősies , magatartásukkal tűntek ki. A tegnapi nap folyamán ismét ejtettünk 5011 foglyot. Repülőgépeink több izben végeztek bombáikkal gyilkos pusztítást az ellenség vonalai mögött, amivel fokozták a /hirtelen visszavonulás rendetlenségét. nekünk Adria a vizén. A a Adriai tenger addig nem biztos Olaszországnak, amig az olaszok még nern szállják Dalmáciát és Curzolát. Olaszországnak az Adriai tengeren nincsenek oly kikötői, amelyek elég nagyok és elég mélyek a modern csatahajók befogadására, ellenben a monarchia Pola és Cattaro révén uralta a tengert egészen Korfuig. Olaszország nem hódításokért harcol, hanem csak azért, hogy elkergesse a betolakodókat, akik akkor fészkelték meg magukat olasz területen, amikor mii még gyermekéveinket éltük. A levél végén hangsúlyozza, hogy Olaszország hadicéljai minden tekintetben megegyeznek az EgyesültÁllamokéival. I Az olasz király Franciaországba utazik. Lugfljia, augusztus 28. Az olasz király rövid idő imulva Franciaországba utazik, hogy viszonozza Poinctífé elnök olaszországi látogatását. :, Négy millió márkára rug Belgium kára. , Bécs, augusztus 28. A Neues Wiener Journal jelenti: A Manchester iGuardihn értesülése szerin t a belga kormány a legrövidebb .idő alatt el fog készülni azoknak a károknak kimutatásával, amelyeket Belgium a háborúban szenvedett. Ugy számítja a belga kormány, hogy a károk pénzben négy milliárd márkára rúgnak.