Délmagyarország, 1917. augusztus (6. évfolyam, 178-202. szám)

1917-08-28 / 199. szám

Szgd, 1917. augusztus 28. DÉLMA G Y A ROESZ A G 3 R magyar nyelv tanítása szófiai középiskolákban. (Saját tudósítónktól.) Ismeretes, hogy Ja­kab Dávid szegedi tanárt, a bolgár viszonyok alapos ismerőjét, Szeged város tanácsa meg­bízta azzal, hogy bárom felsőkereskedelmi is­kolai tanulóval utazzék Szófiába. A kikülde­tésnek tudvalévőleg az volt a célja, hogy a felsőkereskedelmi iskolai tanulók a szófiai áruüzletekben a bolgár kereskedelmi szokáso­kat megismerjék, a bolgár nyelv elsajátítása végett elhelyezést nyerjenek, viszont hogy bol­gár tanulókat hozzanak Szegedre, akik közül öt hadiárvának az ellátását a város magára vállalta. Jakab Dávid tanár julius ő-én indult útnak a három szegedi tanulóval Szófiába, ahonnan augusztus 22-én tért vissza. (Kikül­detésének eredményéről jeltést tett gróf Appo­nyi Albert kultuszmin isteniek is. Jelentésének megtételére utazásának egyik olyan eredmé­nye késztette, amely — ha megvalósul — nagy lépést jelent a magyar-bolgár közeledik terén. A jelentésben ugyanis azt a javaslatot t-e­szíi Jakab, hogy a magyar nyelv oktatását ál­landósítani kellene (Bulgáriában, mert azt ta­pasztalta, hogy a bolgár társadalom nagy ér­deklődést és rokonszenvet tanusit a magyar nyelv és kultúra iránt. Szükséges volna ezt a szimpátiát ápolni és az érdeklődést ébrentar­tani magyar propoganda megindításával, araelyne keszközeiiől szintén figyelemreméltó javaslatok vannak a jelentésben, amelynek legérdekesebb része az, amely a kiküldetés po­zütiv eredményéről számol be. 'Ebből megálla­pítható, hogy Jakab Dávid a magyar-bolgár közeledés eszméjét szép sikerrel szolgálta Szófiában, ahol ez a törekvése, megértéssel ta­lálkozott. A szófiai tanügyi hatóságok közreműkö­désével ingyenes magyar nyelvi tanfolyamot nyitott Jakab tanár. A tanfolyamon 40—50 hallgató vett részt a társadalom különböző ré­tegéiről. A tanfolyam hallgatói és a nagykö­zönség nagy érdeklődést tanúsított Jakab Dá­vid működése iránt, aki minden héten francia nyelven előadást tartott a magyar politikai és társadalmi viszonyokról. Az előadások so rán alkalma volt meggyőződni arról, hogy Bulgáriában mennyire érdeklődnek minden iránt, ami magyar. Mutatja ezt az is, hogy azokat a cikkeket, amelyeket Jakab tanár ?» szófiai napilapokba bolgár és francia nyelven irt a magyar-bolgár testvériségről, a nagy­közönség nagy .ügyeimmel kisérte. Kedvező tapasztalatai Jakab Dávidot ar­ról győzték meg, hogy a magyar nyelv rend­szeres oktatását eredményesen be lehetne ve­zetni a bolgár középiskolákban. Kihallgatást kért tehát dr. Peseff bolgár közoktatásügyi miniszternél, akinek előterjesztette erre vo­natkozó javaslatait. A bolgár kultuszminister a legnagyobb figyelemmel hallgatta meg a-* előterjesztést, amely szerint « szófiai három fiu és három leány gimnáziumbaín a niagycr nyelvet midi kötelező fakultatii tantárgyai vezessék be heti három órában. A VI. és VII. osztályokban a magyar irodalmat, történel­met földrajzot és a reál irányú osztályokban a magyar kereskedelmi levelezést lis tanítanák magyar nyelven. (Dr. Peseff kultuszminiszter nagy örömmé) fogadta ezt a tervet és kijelentette, hogy a legnagyobb készséggel hajlandó elrendelni a szófiai középiskolákban a magyar nyelv oltita tását, ha a magyar kormány megfelelő tan­erőket bocsát rendelkezésére. Most tehát pusztán a magyar kormányon múlik, hogy a magyar nyelv rendszeres okta­tását a szófiai középiskolákban már a követ­kező tanévben megkezdjék. Gróf Apponyi Al­bert kultuszminiszter bizonyára örömmel meg fogja ragadni az alkalmat, hog.v a magyar nyelv rendszeres tanítását a szófiai középisko­lákba bevezessék és a magyar kormány min­den lehetőt meg fog tenni annak az érdeké­ben, hogy Magyarország és Bulgária között a szellemi kapcsolatot megerősítse, mert — annyi mulasztás és tétlenség után — igazán elérkezett az ideje annak, hogy Magyarország a Balkánon teljesítse azt a kulturmisszióját, amelyre hivatott. Kerenszki Oroszország halálos veszedelméről. — A moszkvai állami kongresszus. — Moszkva, augusztus 25. A Pétervári Távirati! Ügynökség jelenti: Ma délután három órakor megkezdődött a moszkvai nagy állami kongresszus, amelyre az or­szág valamennyit szociális intézményét, a zemsztvók, községek és pártok képviselőit meghívták. A kormány tagjai közül Kerett­sziKi miniszterelnök, Nekrasov oénzügynu­niszter, Csernov föddmivelési miniszter, Pjeljvonov élelmezési! miniszter már dél­előtt tiz órakor Moszkvába érkezett és a Kremlben szállott meg. Moszkva utcáin nagy az élénkség, 'kü­lönösen a nagy opera környékén, mer: a kongresszus az Operában tartja ülések. A színház előtti téren nagy tömegek gyűltek össze, de csöndben és békésen viselkednek. Tegnap még vészhireket terjesztettek ar­ról, Ihogy nyugtalanságok és zavargások 'várhatók, de (Moszkva katonai kormányzó­ja szigorú intézkedéseket tett a rend fenn­tartására. (Lovas csapatok vették körül a színházat, 'őrzik a bejáratokat. A színházat átalakították a kongresz­SZUS céljaira. A nézőtérről lépcső vezet a | szin-padra., amelyet vörös drapériával von­I tak be, Kerenszki .miniszterelnök' délután há­rom órakor nyitotta meg á konferenciát. -• A kormány — mondotta Kerenszk -— a nagy szabad Oroszország polgárait Moszkvába hívta, nem politikai viták, vagy pártviszályok (megbeszélése végett, hanem hogy nyíltan és szabadon megmondja nekik az igazságot mindarról, amit az or­szág' vár és megmondja, ihogy e pillanatban mily súlyos bajai vannak a .hazának. Tette ezt a kormány azért is. hogv később egy polgár se védekezhessék azzal, hogy nem ismerte az ország igazi (helyzetét. Minden kísérletet, hogy a konferenciát arra hasz­nálják föl, hogy megtámadjak az ideiglenes kormány által megtestesített nemzeti for­radalmi hatalmat, kegyelem nélkül tűzze! és karddal el fogunk .nyomni. Azok, akik elérkezettnek tekintik a pil­lanatot arra, hogy a forradalmi' hatalmat a józan ész alapján megdöntsék, tévedné;. A kormány azt hiszi, hogy megmondhatja az igazat és hogy ezt az igazságot nem csak a mi barátaink, hanem különösen el­lenségeink is meghallhatják, azok. akik vitéz csapatainkat szétzúzzák és azok. akik köztünk élnek és várják azt a pillanatok ihogy féJemeÉiessék fejüket és megtámad­hassák a szabad orosz népet. Ismételem, semmit sem fogunk eltitkolni előttetek, mert a forradalom kitörése óta első izben jövünk ide, éppen azért, hogv szabadon beszélhessünk hozzátok és megmondhassuk nektek, hogy milyen elviselhetetlen és mi­lyen óriási az a felelősség, amely rajtunk nyugszik, az eddig elszenvedett csápások ellenére is. Polgártársaim! Az állani most a halá­los veszedelem óráját éli át. Szerencsétlen­ségünkre nem mindéwki akarja a háborútól tönkretett haza oíitárdra helyezni ezt az ál­dozatot, s napról-napra még súlyosabb.! teszi az ország kritikus (helyzetét. A po'.i 1­kai életben a széthullás folyamata még erö­sebb, sőt akadnak Oroszország földjén lakó bizonyos nemzetiségek, akik arra csábit­tatják magukat, hogy üdvüket nem az anyaországgal vdó összeköttetésben. Ita­lom szeparatiszt'kus törekvések magvaló­sításában keresik. És mindezt megkoronúz­a a nagy szerencsétlenség a fronton, alti csapataink, níegfaledkezve a hasa krá rú kötelességről, kardcsapás nélkül kitérnek az eTanség rohama elől és ezzel népük számára a zsarnokság uj láncait kovácsol­ják. Ilyen mélyre zuhantunk, mert nem-tiid­:nk felszabadítani magunkat a régi uralom szerencsétlen öröksége alól, amelyet gyii­' ölitek ugyan, amelynek azonban (engedel­meskedtünk, mert féltünk tőle. Hiszen még most is, amikor a hatalom n szabadságra, hoi .pedig a szuronyokra támaszkodik, át­ruházzuk az uj hat allémra az öröklött bi­zalmatlanságot. Most tehát azok. akik az­előtt reszkettek az autokratikus uralom előtt, bátran vonulnak fel a hatalom, e-len. •De tudják meg, hogy türelmünknek van­nak határai és akik ezeket a határokat tull'­lápik, clyatt erőre találnak, amely őket a ár izmus idejére fogja cm'ékeztetni. A miniszterelnök, okinak fejtegetésj't az egész gyűlés tomboló helyesléssé! fo­gadta. ezután a kormány programjáról nyi­latkozón- és a következőket mondta: — Nemrég felháborodással utasi.ct.uk issza a különbéke javaslatát, Néhány nap­pal ezelőtt tanúi voltunk egy hasonló nem­telen kísérletnek, amely szövetségeseink felé irányult, ők is hasonló felháborodás­sal Utasították vissza. A nagy orosz nép nevében mondom szövetségeseinknek: ez az egyetlen fedelet, amelyei tőletek vár­tank. (Viharos tetszés.) A gyűlés viharosan ünnepelte a szövet­ségesek megjelent képviselőit. Mindenki felemelkedett helyéről és é'tette a szövet­séges diplomatákat. Kerenszki' azután a román nép érdemeit • áltatta, amely oly sokat szenvedeti a há­ború alatt ás. azt mondotta: Ha ez a nép kénytelen hazáját átmenetileg elhagyni, Oroszországban igazi vendégfogadtatásra számithat. Ezután a finnországi kérdé re került a or. Kerenszki megerősítette, ihogv a kor­mány a feloszlatott tartománygyiilés újból i!ó megujtdását erőszakkal meg akarja akadályozni és annak a reménvének adott kifejezést, hogy a (kormánynak ezt az el­határozását az egész ország helyeseim fog­ba. (Bravókiáltások és élénk tetszés.) A kormány meg fogja kisérclw, Ihogy megvédje a hadra-eget azok elleti a fel­r rgató befolyások ellen, amelyek a kato­nák szivéből kiűznek minden katonai érzü­letei és erélyes küzdelmet fog irrf.tani a maximalisták ellen, hogy meglhiusitsa mi it­ten kísérletüket, atnc'ly a katonai fegyelem reglazitására irányul. Kollégáim majd megte-tik számotokra

Next

/
Oldalképek
Tartalom