Délmagyarország, 1917. augusztus (6. évfolyam, 178-202. szám)

1917-08-28 / 199. szám

r 0 fMT&f AH Y ABÖBSKAG. Szeged, 1,917. augusztus 28. az ország nagy szervezetlenségének képét. Hogy gátat 'vethessünk a széthullásnak, meg kell hoznotok minden szükséges áldozatot és le kell.Ihogy mondjatok személyi és pártérdekeitekről. Kerenszki után AxenljOv belügyminiszter lépett a szónokok emelvényére. Kerenszki után, igy kezdte beszédét, nincs sok mond a ni vad ója. A idéki viszonyokat keli a törvény alapján szervezni és a helyi b.r n. 'i'eK?>ac»K*»M*MHces.<.,Bs«MH»a«ni>eEitgae0a[8xei - iücatai lóságok körében egységességet kell terem teni. Ezután Prokupoyics kereskedelmi és iparügyi miniszter szólalt fel. Kifejte!te, hogy Oroszországnak a ,háború első éve 58 'milliárd rubeljébe, a második 112 m'.'liliárdjába és a harmadik 118 milliárdjába került, mivel szemben az utolsó békeévben 1913-ban mindössze körülbelül 16 mjUiárd rubel bevétele volt az orosz államnak. Védelmet a jóhiszemű tévedönek. — A temesvári kamara felterjesztése az igazságügyminiszterhez a kereskedők ás iparosok háborús zaklatásai ellen. — (Saját tudó/tmktől.) A temesvári kereskedelmi és iparkamara az elmúlt (héten nagyhorderejű felterjesztést intézett Gre csák Károly i g a zs á g ügy mini sz te r] i e z. A felterjesztés, amely bizonyára méltó viszhangot fog kelteni, védelmet kér olyan kereskedők és iparosok számára, akik azért kerülnek bíróság ölé, mert a háborús törvények és rendeletek labirintusában kénytelenek eligazodni. Erről a mindenkit érdeklő témáról a következőket mondja a temesvári kamara: Nagyimé!tóságu Miniszter Ur! A háború ala'tt kiadott közgazdasági vonatkozású törvények és rendeleteik szövege 3000 nyomtatott oldalt tesz ki. Ebben az anyagban azonban nem foglalódnak a sűrűn megjelent helyhatósági intézkedések, a melyek nek ismerete és követése .természetszepifcg éppen olyan kötelező a kereskedelmet és ipart folytatókra nézve. 'Nagyméltóságod a legilletékesebb annak elbiráílásáira, ihogy -ezek á szabályok egyenkint fis /mily nehezen vállnak közismertté, mily lassan mennek át az érdekeltség (köztudatába. ;A közzététel hiányossága — a (kereskedők, gyárosok és iparosok zöme ugyanis nem hozhatja meg a különben is késedelmesen' 'megjelenő hivatalos gyűjteményeket — a /különféle "ihfié'zkiedéseknek sokszarta eiferitétes volta, a jogász ellőtt is gyakran kétséges érteimii szövegezés oka főifeg an,na'k, hogy a kereskedelmli és ipari foglalkozást űzők számos esetben a legjobb akarat mellett sem (képesek maguknak az érvényes Szabály fennállásáról, illet ve helyes értelmezéséről! számot admi. A törvények, kormányi és mini szteri (rendeletek, valamint a 'lokális önkormányzati szer. veik szabályzatainak rengetegében a kereskedelem és az ipar szabadságának llég•körébein megöregedett kereskedő és iparos lépten-nyomon jogi akadályokba iítköztik, amelyek a híré re-névé re' kényeseket eidve viiszctiWják a\közguvd<aság iérdefoébért i'dvo \ illiikúzásclfctál, a (megélhetés miatt az üzletkötésire utáltakat pedig állandó aggó; dársail töltik meg. Aggódással, mert sem ág 'd, sem hivatal nem tudja illetékesen és — ami fő — az eljárásra hivatott forumokra nézve kőit élező érvényességgel jogainak határát megjelölni. A Jogtudományi Közlöny 1916 évi 50. száma találóan jellemzi a helyzetet, amikor megállapítja, hogy „a jetenhigi jogi bizonylziai.l ágban sok komxCv ás mégfofUolt. elesm csak azért fog tartózkodni a vékony ségíöl cs átengedi helyét piás, fiiAzánt éiemnjk, nehogy valamely uj jog&zabály áKyiht nem is sejtett dmkSxiiMlyábm klje vesztét." Tapasztalataink azonban azt is igazolják, hogy a legnagyobb körültekintéssé', az előzetes informálódás és az illetékesnek gondolt tényezőktől és hivataloktól nyeri tájékoztatás alapján való eljárás sem men lesít egy emberöltőn át folytatott becsületes munkával megalapifot't jó hírnévnek egy csapással tönkre tevő jogi konzekvenciáiktól. Elég ebben a tekintetben az Árdrágító visszaéléseikről szóló 1916. évi 9. törvénycikkre utalni. Ennek //. ki>j,veiii\ntújiy nyomása ahtt keletkezett, eredeti tervezőéből kikijgatorr itör'vényitek egymás után jelenitek meg magyarázatai, amelyekből azt (látjulk, ihogy neves büntető jogászok .160 nyomtatott oldalira terjedő kommentárját és interpretációját adják a hatodik szakasznak, azt látjuk, ihogy előkelő jogi szakférfak homlokegyenest' ellenkező értelmet tulajdonítanak egy-egy 'rendelkezésnek, azt látjuk, hogy a végső fokon döntő királyi Ítélőtábláknak az ítéletekben kifejezésre jutó felfogása sünön msfjrjően ölUiiikezfí. Ez a törvény pedig számos (kereskedőt 3—6 hónapra juttat fogságba, a kik közül egyik-másiknak az 'volt' a rettenetes bűne, hogy ipar igazolványát a törvény kihirdetése után váltotta, vagy hogy mint „terménykereskedő" szappant vagy más árut hozott forgalomba. A vonaftkozo ítéletek meghozatalánál a (legtöbb bíróság a törvény hólt betűjéhez ragaszkodva, sem azt nem veszi figyelembe, hogy árdrágítás esete tulajdonképpen nem forog fenn, sem azt, hogy a közvetített ügylet létre sem jött. A Vázsonyi volt igazságügyminiszter ur és Nagyméltóságod által megszabott 'igazságszolgáltatási irányt az egész ország megkönnyebbülten és hálásan fogadta. Az egyes elhibázott törvényhozási alkotások teremtette tarthatatlan jogi helyzet miatt szükséges uj rend pedig megkívánja, hogy a szabályoknak a gyakorlati élet követelményeivel, összhangzsába hozott szelleme érvényesüljön az objektív igazság osztásában. Szándékosan az 1916. évi 9. törvénycikket: Tagadituk kii. mert annak végrehajtása körül tapasztaltuk leginkább ,a törvények ismeretére támaszkodó jogi tétéihez valló merev ragaszkodást és mert a bíróságok felfogása azi ezekben, a szinte kivétel nélkül alapos kereskedelmi és iparjogi (ismereteket megkövetelő (kérdésekben a kamarák meghallgatását illetőleg a logdivergálóbb. A fog több tömAnyfcAk és i&lőJúlU ágyáttatfálAn liem A'Ász tudÁműsí a kcmiarákiól; ian álÁatn, amklv ah'ádl'Ai által UcmiiiaUti tíénűrai Ibizadyiivdnyokfhk a főtáágy/Msm Ivfc/d wihiaMsáí sem engedi meg. amivel szemben a hivatali körzetünkhöz tartozó egyik királyi ügyészség a nyomozás folyamán véleményezés végett rendszerint átteszi az ügyeket. A büntetőjogi eljárásnak nem volna szabad olv cselekmények megtorlására tcíraködni. amelyeknek elkövetésénél hiányzik a szándékosság és nem tűrhető Gly jogi helyzet, melyben a büntetlenségre nézve a később ítélkező bíróság jogft felfogásával való véletlen meg" egyezés a döntő. A közgazdasági vonatkozású, háborús törvények ás rendeletek között 'számos olyan van, amelynek megsértése nem egyértelmű a jogrend, vagy a jó erkölcsök megsértésével, hanem amJy csupán a szabályalkotóknak büntetőjogi szankcióval felruházott kivételes rendelkezése. Meggyőződésünk szerint ezért ezeknek a szabályoknak ímeg nem Itartása miatt büntetésnek csak abban az esetben lehet Ibelve, ha a vádlott a szabályokat ismerte és ha azok ellen szándékosan vétett. Erna törvények és rendeletek menthető nem 'ismeretének és a társadalmukat illetőleg való niegókoU tévedésnek azonban kii kellene zárná' minden büntetést. A német birodalomban, ahol a szóban forgó viszonyok hasonlóak 'voltak a miénkhez, már megszüntették ezt a jogi állapotot, amelyet l.obe birodalmi törvényszéki b.ró, az ismert jogi szaki ró, egyik tanulmányában barbárnak jelzett. Magánjoguknak is sarkalatos tétele, hqgy ;a menthető tévedés minden büntető szankciót kizár. A kivételes törvényeket illetőleg a német példára való hivatkozással ezért tisztelettel arra kérjük Nagyméltóságodat, kegyeskedjék a háborús törvények és rendeletek megsértésének esetéiben idnilt jóhUz<imüúégn$k a bíróságok állit (való szátnhi vétekét hatályod módon biziAsitmú. Második, az előbbitől teljesen független javaslatunk pedig az, kegyeskedjék a kir. ügyészségeket utasítani, hogy a közgazdasági vonatkozású hábofiis törvényes rendeseitek e'ikn Vkió vélés csehiben ag illát ékes ka'Ashdailmi és iparkamara wélejményét a nvdmozás befejezése előtt hivatalból Mvetkmtil kérjék ki. Terescsenko közbenjárása a stockholmi útlevelek érdekében Stockholm, augusztus 27. A pétervári katona- és munkástanács közli, hogy sem Kerenszki, sem Terescsenko nem küldött levelet Lloyd Qeorgenak a stockholmi konferencia ügyében. A közeid napokban ki fog I jhonyó Sománál Ml -