Délmagyarország, 1917. augusztus (6. évfolyam, 178-202. szám)

1917-08-25 / 197. szám

Népszórakozóhelyeket létesít a város. Széged, 1917. augusztus DÉLMAGY AROBS^ÁÖ R bolgár kultuszminiszter támogatni hajlandó a szegedi Balkán Rkadérniái (Saját tudósítót:!;!ól) Mintegy két hónappal ezelőtt Szeged hatósága három szegedi diákkal tanulmányútra küldte ki Bulgáriába Jakab Dávid tanárt. Jakab és a diákok hétöleti bulgáriai tartózkodás után pénteken érkeztek vissza Szegedre. Útjáról és a végzett dolgokról a következőket mondta Jakab a Délmagyarország munkatársának: — A magammal vitt három diák közül kettőt egy szövetkezet nagv áruüzletében helyeztem el, ahol gyakorlatilag tanulták meg a bolgár kereskedelmi szokásokat és a közvetlen érintkezéssel a bolgár társalgási nyelvet is. A harmadik diák a Banaue Cleneraleban volt alkalmazva. 0 nem is jött velem; csak vasárnap fog Szegedre visszaérkezni. Magával hoz öt árva bolgár tanulót is, akiket Szófia város tanácsa jelölt ki arra, hogy Szegeden folytassák tanulmányaikat. Ezeknek neveltetési költségeit Szeged város vállalta magára. — Kívülük legközelebb még öt. esetleg tiz olyan bolgár diák fog Szegedre jönni, a kik saját költségükön fognak tanulni a szegedi kereskedelmi, illetőleg ipariskolában. Ezeknek a tanulóknak összetoborozásáná! Szófia és Ruszcsuk városok polgármesterei is segédkeztek. — Szófiai tartózkodásomat kiváltképpen a magyar—bolgár testvéri kapocs megteremtésére, illetve istápolására használtam íöí. A szófiai francia és bolgár lapokban erről a kérdésről cikksorozatot tettem közzé, Bárhol jártam, mindenütt a legmelegebb szimpátiái észleltem a niagyarság iránt. Es ez áll nemcsak a közvéleményre, de a kormányhatalomra nézve is. — A magyar nyelvből - ott időzésem alatt -- ingyenes prYiktiklis tanfolyamot rendeztem, amelyet ;mintegy 40—50, legnagyobbrészt felnőtt hallgató látogatott. — Hetenkint egyszer előadást tartottam francia nyelvén a magyar földrajz.és történelem köréből, amelyekén a magyar társadalmi és politikai viszonyokat is ismertettem. Ezek az előadásaim különösen látogatottak voltak. A bolgár társadalom és hivatalos világ legelőkelőbbjei vettek részt ezeken az előadásokon, amelyek egyikén Szeged-! is ismertettem. Szegedről különben a Szofinsziu Obstinszki Veszteikben képekkel illusztrált cikket is közöltein. — A szegedi Balkán Akadémia kérdését a Balkanszka Posta cimii lapban részletesen ismertettem, de jártam ezenkiviil Pesc-ff bolgár Közoktatási miniszternél is, aki rendkívül, szivélyességgel hallgatta meg ismertetésemet, majd kilátásba helveztc az intéznié-ny erőtelje támogatását. — Szeptember első napjaiban két bolgár egyetemi tanár jön Szegedre. Szeptem bet végén, vagy október elején peüg néhány bolgár ujságiró fogja meglátogatni Szegedet. — Bulgáriában mindenütt a legnagyobb szivélyességgel fogadtak bennünket és meleg simpatia nyilvánult meg a magyarság, speciálisan pedig Szeged iránt is Jakab Dávid bulgáriai tapasztalatairól a legközelebbi napokban cikksorozatban fog beszámolni a Bélmagyarwszág olvasóinak. fölemelték Szegeden a faárakat (Saját tudósítónktól.) !Az ármegállapitó bizottság pénteken délben dr. Gadl Endre elnbklésével a faárak megállapítása ügyében ülést tartott. Az ülésen a bizottság tagjai és érdekeltek szép számmal jelentek meg. A hatóság által előterjesztett árjavaslatot hozzászólás nélkül elfogadták s ami vita mégis fölmerült, azt a bizottságnak nem volt módjában elintézni és igy csak informatív jellegű volt. Balogh Károly közölte, hogy Szegedre a nyáron át mintegy 3000 vaggon fa érkezett, amelyet most is és ezután is öienkiní 156 koronás árban árusítanak ki a kereskedők és a közélelmezési hivatal, megállapított jegyrendszer alapján. Az uj szerzésű fák azonban tetemesen drágák; egy vaggon fa a városnak magának is 1000 koronába kerül, amelyet aztán még a beszállítás költségei is terhelnek. Erre tehát föltétlenül magasabb árat kell megállapítani, ha csak azt nem akarjuk, liogy minden fa eltűnjön Szegedről. Javasolta, Ihogy a biíkkhasábía ölenkinti árát a telepen átvéve 195. a bükkdorongfa árát 190, a cserfáét 205, a gyertyániáét 205, a cser- és gyertyán dorongfáét 200, a szilfáét és a tölgyfáét 180 és a nyírfáét 125 koronába állapítsa meg a bizottság. Az, ármegállapitó bizottság ezt az előterjesztett javaslatot egy hozzászólás után el is fogadta és a vágottfa árát. amelynek mázsája eddig 11 korona volt. 14 koronában javasolják megállapítani. Szakvéleményként kimondta a bizottság azt is, hogv aki a vágotfcfát mesterségesen nehezíti, tehát szabad ég alatt állni és ázni hagyja, kihágást követ el és törvény szerinti büntetést érdemel. Kimondta ezenkívül a bizottság, hogy az előbbi beszerzésű fát, amelyet a közélelmezési (hivatal leltároztatni fog és amelvre utalványokat állítanak ki, a gazdaságilag gyöngébb rétegeknek, munkásoknak és hivatalnokoknak fogják juttatva. Erről a városi közélelmezési hivatal tartozik gondoskodni. Ezek után a megállapítások után fölszó" iaíások hangzottak el, amelyek azt vitatták, liogy rövid időn belül egyáltalán nem lesz fa, bármilyen magasra inakszimáliák is az árakat. Ennek pedig az lenne az oka. hogy a fatermeiő-cégek képtelenek munkásokat kapni anélkül, liogy ellátásukat biztosítsa. Kérték a közélelmezési hivatal vezetőjét, intézkedjék, hogy néhány faterrnelö cég hozzájusson a munkásainak szükséges élelmicikkhez s akkor olcsóbban is lesz, fa annyi, amennyi csak kell. Balogh Károly a felszólalásokra közölte, hogy ezt megtenni módjában nem áll. Amelyik törvényhatóság területén folyik a fatermelés, az a törvényhatóság köteles ellátni a munkásokat. Csak ha ez a törvényhatóság képtelen a munkások ellátására, lehet az Országos Közélelmezési Hivataltól engedélyt kérni a fa-munkások ellátására. Tudomására hozta azonban a fölszólalóknak, hogy a polgármesterrel egyetemben mindenkor szives készséggel jár közben a fatermelés előmozdításánál. Ezzel az értekezlet véget ért. -<MixiaBEimsaBH«aH£iini,aii8ess9BaaaaaHaaBaaaaiiaBB0Be Axelrod Stockholmba érkezett. Stockholm, augusztus 24. Axelrod ma ide érkezett. (M. T. /.) Lenin Svájcba szökött Rotterdam, augusztus 24. A (Niéuwe Rotterdam&ahe Courant-nak jelentik, hogy Lenin orosz bolseviki vezér, kinek szőke-érői néhány hét óta annyit Írnak a lapok, Svájcban van. (Saját tudósítónktól.) A háborus viszo uyok szülte gazdasági átalakulások elsősorban a városokat sújtották érzékenyen. Amig ugyanis a városi háztartások terhei tetemesen emelkedtek a bevételek erősen megcsappantak, ugy, hogy az egyensúly a legtöbb városban fölborult, amliuek következtében aztán a pótadó ismét jelentékeny ugrással haladt fölfelé. Szeged eddig elkerülte azt, hogy a pótadót kelljen eme Te. A szigorú takarékosság és a jövedelmek fokozása azonban ma már csak momentán elegendők. A városnak tartós, uj jövedelmi forrásokról kell gondoskodnia, ha a válságot ki akarja kerülni. Erre vonatkozóan már eddig is több terv merült föl, amelyeket azonban később el kellett ejteni. Egyetlen bevégzett munka ebben az irányban a vigalmi-adó szabályrendelet, ezt azonban még nem hagyta jóvá a belügyin!i;i'.szter. Legutóbb ismét fölmerült egy terv, amely nek létesítéséből 150—200.000 korona évi bevételre számítanak. Ez a fölmerült terv sem uj keletű: (Mintegy négy esztendővel' ezelőtt már szó esett róla, sőt komoly formájú tárgyalásokba is bocsájtkoztak a városházán ebben az ügyben. A pénzre azonban nem volt sürgősen szükség és közbejött dr. Lázár György ^lgármester -betegsége is, ugy, hogy az ügy lassan elaludt. Most dr. Somogyi Szilveszter polgármester vetette föl újra az ötletet. Arról va 11 szó, liogy « budapesti városligeti mintára állandó jellegű népszóiUkozóhelyet te iesit a város t. jsdegedmt. esetleg a Geaóban. (Ebben az ügyben már tárgyalásokat is indított a polgármester Seultéty Sándor városi főszámvevő vei. A főszámvevő megejtette a számításokat, amelyek szerint a város a népszórakozóhelyek létesítéséből hozzávetőlegesen mintegy 150 —200.000 kóron..: évi heréiéire számíthat. A népliget foiállitása ügyében folytak részletesebb tárgyalások is, ezek azonban még nem kerültek nyilvánosságra.. Valós-dini! azonban, hogy a jövő hónapban már teljes részletességgel kidolgozott programmot fog a t nác-s a törvényhatósági közgyűlés elé terjeszteni, Illetékes körök a népszórakozóhelyeket, vagyis a városi tingli-tanglit a legrövidebb időn belül meg akarják valósítani. A szinház! szabályrendelet módot ad a városnak arra, nogy állandó cirkuszt létesítsen, sőt arra is, hogy orfeumot és kabarét csinálhasson. Valószínű az is, hogy ezeket létesíteni is fogják a szegedi városliget köretében. Megkérdeztük Balogh Károly pénzügyti tanácsost, hogy milyen stádiumban van jelenleg a népszórakozóhelyek ügye s bogy mi a véleménye az ügy jövedelmezőségéről. Balogh Károly válasza a következő: A tervről hallottam. Hogy a tárgyalások milyen stádiumban vannak jelenleg, nein tudom, de annyi bizonyos, hogy minden népszórakozóhely jövedelmező és igy az lenne ez Is. Elsősorban azonban az a fontos, hogy megtelelő embert találjanak az élére, mert enélkül már előre megbukott a legjobb üzlet i«.