Délmagyarország, 1917. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1917-07-06 / 156. szám

Szeged, 1917. julius 6. < DÉLMAGYAI?ORSZA(i Jtfegalakult Szegeden a választójogi blokk. — Alakuló értekezlet a Munkás-Otthonban. — (Saját tudósítónktól.) A szegedi szociáldemokrata-párt, mint jelentettük, akciót indított a szegedi választójogi blokk megalakítása ügyében. Evégből meghívással fordult egyesekhez, továbbá különböző politikai és társadalmi szervezetekhez, hogy az előkészítő értekezleten megjelenjenek. Az értekezletet csütörtökön este tartották meg a Munkás-Otthonban Farkas Istvánnak, a központi szocialista párt vezetőség kiküldotténk elnöklésével. Az értekezleten — a munkapárt kivételével — minden szegedi politikai párt képviselője résztvett. Kimondották az értekezleten, hogy megalakítják a szegedi választójogi blokkot és nagy agitációt fejtenek ki az általános választójog mielőbbi megvalósítása érdekében. Megválasztották a végrehajtó bizottságot a választójogi mozgalom szervezésére és elhatározták, hogy a közelebbi időben népgyűlést hívnak össze, amely bevezetője lesz a Szegeden meginduló választójogi agitációnak. Az értekezletről szóló részletes tudósításunk a következő: Farkas István, a központi pártvezetőség kiküldötte, a szociáldemokrata-párt nevében üdvözli a megjelenteket és ismerteti az értekezlet célját. Előadja, hogy az ujabb politikai éra a választójogi kérdést aktuálissá tette és utal arra, hogy az uj kormány kinevezését megelőzőleg Budapesten az általános, titkos és egyenlő választójog ihiveiböl blokk alakult. — Szükséges — mondotta, — hogy Szegeden is megalakuljon az országos választójogi blokk helyi szervezete, hogy agitáljon az általános választójog népszerűsítése érdekében és hogy annak megvalósítását siettesse. Kéri az értekezletet, hogy válasszon elnököt és jegyzőt az érdemleges tanácskozások megkezdésére. Az értekezlet tagjai Farkas Istvánt kérik -fel a tanácskozás vezetésére. Farkas István ezután igy folytatja: — Ugy látom és azt hiszem, .hogy a háború okozta sebeket csak ugy tudjuk igazán orvosolni, ha a népjogokat a legszélesebb mértékben kiterjesztjük és a terheket egyenlően osztjuk fel. A fejlődésnek nagyobb lendületet kell adni és oly állami és társadalmi berendezkedést kell megalapozni, a melynek keretében könnyebben és igazságosabban lehet a háború súlyos terheit és következményeit elviselni. Ez másként, mint a népjogok érvényesítésével nem remélhető. — A háborúban a dolgozó milliók óriási erőfeszítést, hősiességet és önfeláldozást tanúsítottak és ez a tény már egymagában véve is indokolttá tenné, hogy a dolgozó milliók több jogban részesüljenek, mint eddig. — A Tisza-féle választójogi törvény a kautéláknak ezer rostájával van. tele, amik mind arra valók, hogy a választók számának gyarapodását lehetetlenné tegyék. Ez a törvény életképtelen, uj életnek, uj fejlődésnek kell következnie az uj bajok orvoslására. Aki ezt nem látja — mondotta, — homokba dugja a fejét. Az orosz forradalom és a nyugati események önmagukban is kényszeritcnék Magyarországot a demokratikus fejlődésre."'1 Kéri a szegedi politikai pártokat a csatlakozásra annak a hangsúlyozásával, hogy ezzel egyik párt sem adja föl különállását és akciószabadságát. A választójog megvalósítása — mint közös cél — egyesíti egy táborba a haladás és demokrácia hiveit. (Éljenzés.) Dr. Becsey Károly: A szegedi függetlenségi és 48-as párt nevében örömmel csatlakozom a mozgalomhoz. A függetlenségi és 48-as pártnak megalakulása óta egyik legfontosabb progranxmpontja az általános választójog, ezért évtizedeken át küzdött, természetes tehát, ha most teljes erővel résztvesz a választójogi mozgalomban. — A kormány bemutatkozása után néhány napra a szegedi függetlenségi és 48-as párt tiszti ülése foglalkozott a kormány prngrammjával és a választójogi kérdéssel. A kormány választójogi tervezetét részleteiben nem ismerjük, de eddigi tudomásom szerint kijelenthetem, hogy a most tervezett választójog bennünket, régi függetlenségieket nem elégít ki és azt hiszem, hogy a jelenlévők egyik/ét sem. De mindenesetre az uj kormány választójogi programmja óriási lépés az 1913. évi törvénnyel szemben és ezért azt egyelőre elfogadjuk. - - Hogy ez az ország naggyá, erőssé legyen, mindenkinek ki kell vennie a részér ebből a .küzdelemből és ha a szocialista pártvezetőség meg nem előz bennünket, mi tettük volna meg az első lépést a szegedi választójogi blokk megalakítására. Természetes tehát, hogy a szegedi függetlenségi és 48-as párt nevében örömmel csatlakozom az akcióhoz és kijelentem, hogy a legtevékenyebb részt kívánunk abból a küzdelemből, amely hazánk szabadságát, önállóságát és függetlenségét van hivatva kivívni. (Éljenzés.) Dr. Kószó -István a függetlenségi és 48-as Kossutih-párt nevében jelenti be- csatlakozását a mozgalomhoz. Az 1913. évi választójogi törvényt képtelen alkotásnak mondja és hangoztatja a demokratikus átalakulás szükségességét, a& egyenlő jogok és kötelességek érvényesülését. A legmeszszebbmenő támogatásáról biztosítja az értekezletet. (Helyeslés.) Dr. Balassa Ármin: Mindenekelőtt kö-. szőnöm a szocialista pártvezetőségnek azt a figyelmét, hogy engem az értekezletre meghívott. Az első perctől kezdve, amióta politikai szereplést kezdtem, mondhatni előharcosa voltam a választójognak. Ezirányu politikai agitációmnak négy fő stációját állapítom meg. A Bánffy-párt . megalakulása, már a népjogok jegyében történt. 1910-ben a Kossuth-szobor előtt, mint a helyi választójogi ligának szónoka, épen a munkapártnak a Vigadóban tartott gyűlése után agitáltam a választójog szélesebb kiterjesztése mellett. Majd a Gerliezy-féle választáskor Eötvös Károlyt támogattam, mint a demokratikus haladás hivét. 1913-ban pedig pub3 ' licisziikai utőii hirdettem, hogy az ellenzéki pártokból egységes szervezetnek kell megalakulnia az általános választójog megvalósítására. — Most ismét ezt az irányzatot köve tem, mert a világihistória erősebb a pártoknál és kormányoknál és ha a fejedelmek —• a történelmi fejlődés felismerése alapján — felkínálják a népjogokat, azt nem szabad visszautasítani. — Nem egy párt megbízásából jöttem az értekezletre, de mint dr. Vázsonyi Vilmos párthíve kijelentem, hogy minden erőmmel agitálni fogok a választójogi mozgalom sikeréért. (Éljenzés.) Dr. Hollós József: Balassa Ármin négy stációját emiitette meg a szegedi választójogi küzdelemnek. Én mint ötödik stációt a szegcdi radikális párt megalakulását jelölöm meg, amelynek elnöke vagyok. Sajnos, a szegedi radikális párt, amely közvetlenül a háború kitörése előtt alakult meg, fejlődésében és megerősödésében 'hosszú időn át megbénult. Most örömmel látom a radikális eszmék térhódítását. A választójog a kapu előtt van és a kaput nem is kell döngetni, mert nyitva van. — A választójog azonban csak eszköz ideális célok elérésére, Érről nem szabad megfeledkeznünk és a választójognál nem állhatunk meg. Lelkesedéssel csatlakozom a radikális párt nevében a mozgalomhoz és indítványozom egy választójogi népgyűlés összehívását. (Helyeslés.) Dr. Erdélyi Jenőné: Dr. Turcsányi Imréire elnökné távollétében a Feministák Szegedi Egyesületé; nevében örömmel jelentem be szolidaritásunkat a jobb és szebb Magyarországért megindított küzdelemmel. — (Éljenzés.) Miután többen nem kívántak felszólalni, az elnök ihatározatilag kimondotta a szegedi választójogi blokk megalakulását és javasolta. hogy az értekezlet az ügyek .intézésére végrehajtó-bizottságot válasszon. A végrehajtó-bizottság igy alakult meg: dr. Becsey Károly, dr. Papp Róbert, Lantos Béla, Szabó Gyula, Valihora István, dr. Kószó István, Vajas József. Újlaki Antal, Tóth Gyula. Visky Imre, Kövessy József, Ábrahám Mátyás, Bereg Lajos, Fürtös Sándor, Kis István, dr. Balassa Ármin, dr. Hollós József, dr. Pártos Zoltán, dr. Turcsányi Imre, dr. Dettre János, dr. Fülöp Zsigmond, dr. Erdélyi Jenő, Hoiifmann Ignác, dr. Róna Mór, dr. Erdélyi Jenőné, Móra Ferenc, Vágó Árpád és Pogány Margit. A végrehajtó-bizottság a jövő ihéten alakuló gyűlést tart, amelyen elnököt választanak. A végrehajtó-fyzottságot a később jelentkezőkből kiegészítik. jaaasaaiBiBBBiaaaiBaaaaBBBBsaaBBaaaaaaaanBaisBiiasa Uj válaszfás lesz. Budapest., julius 5. A kormányhoz közeiálló körök szerint gróf Esterházy Móric miniszterelnöknek határozott szándéka, hogy mielőbb elrendelje az országgyűlési képviselő-választásokat. A legutóbbi parlamenti események a helyzetet a kormány szempontjából tarthatatlanná tették. Az uj főispánok beikta ása után az országgyűlés feloszlatására és az uj választások kiírására kerül a sor.