Délmagyarország, 1917. július (6. évfolyam, 152-177. szám)
1917-07-06 / 156. szám
fc»n 'IMI 1*1 BÉIiM AjG Y AR0RBZ Á G. Szeged, 1917. julius 6. Harminchét esztendei szolgálat után 500 korona havi fizetés. — A Gresham temesvári titkárának letartóztatása. — Napok óta szomorú szenzációja van Temesvárnak. Az angol tőkével dolgozó Gré) aham életbiztositó-társaság temesvári titkárának, Róth Izidornak bűnös botlásáról van szó, aki szerény háromszáz koronás havi fizetése mellett nem tudta megúszni a háborús drágaság nehéz napjait és megtévelyedésében az intézet pénzéhez nvult. Temesváron már napok előtt tudtak az esetről, de nem írtak róla azért, mert remény volt, liogy sikerül a társaság budapesti igazgatóságával valamelyes kiegyezést létrehozni és az esetben a kriminális feljelentést visszavonják. A Gresham életbiztositó-társaság budapesti igazgatóságának -nevében miult hét szombatján délelőtt megjelent a temesvári rendőrség előtt Guttmann Nándor, a társaság fővárosi tisztviselője és a jelenleg — a háború miatt — állami felügyelet alatt álló társaság budapesti igazgatósága képviseletében bűnvádi feljelentést telt a temesvári vezérügynökség vezetője. Róth Izidor titkár vllen sikkasztás büntette cimén. Guttmann — miután meghatalmazását is bemutatta — előadta, hogy leküldték Temesvárra ravanesolni és egy napi ellenőrzési munka után megállapította, hogy a temesvári vezérügynökségnél körülbelül ötvenhétezer korona hiány mutatkozik dijnyugták alapján befolyt pénzekből. A hiányért Róth Izidor vezető a felelős. A feljelentés folytán dr. Mikes Gábor tb. főkapitány megbizta Plank Frigyes polgári biztost, hogy a társaság Jenőherczegütea 5. szám alatt levő irodahelyiségéből állítsa elő íRóth Izidort. Ez meg is történt és a rendőrségen a megtört ember, aki öngyilkosságot is megkísérelt, beismerő vallomást lett. A főkapitány erre lefoglalta az irodában levő összes könyveket, .iratokat, amelyekből a könyvszakértői szemle lesz hivatva megállapítani a bűncselekmény mérvét, illetve a hiányzó összeg nagyságát. Érdekes Róth Izidor (vallomásának! az a része, amelyből kiderül, ihogy mi vitte a bűnbe. Harminchét esztendeje annak, hogy már a Gresham szolgálatában áll. de fizetése ennek dacára még sem volt több, mint havi 300 korona. Ebből a nevetségesen csekély összegből csak ugy tudott megélni azelőtt, hogy a iháboru előtt provízió és iutatauae.aEsiaBiitiEa Ribof a demokrata Németországgal akar békét kötni. Genf, julius 5. A párisi amerikai kereskedelmi kamara banketjén Ribot miniszterelnök beszédet mondott, amelyben a békére is kiterjeszkedett. — Franciaország és Amerika — mondotta a miniszterelnök — egyek a békefeltételékben. Elzász-Lo-íharingfátf vissza kell csatolni, kárpótolni kell Szerbiát, Belgiumot, Lengyelországot, Romániát és a francia megyéket, ezenkívül vád alá kell •helyezni a német -militarizmus képviselőit. Könnyebb megkötni a békét, ha a császár helyett a modern jogelvek alapján álló demokrata Németországgal tárgyalunk. Győzelmünk biztos, de nem szlabad az lék cimén évente több ezer korona mellékjövedelme volt. Amióta azonban háború van, './ biztosító társaság, amely angol intézet, állami felügyelet alá került, beszüntette működését és semmiféle ujabb üzletet nem. csinál. Erinek az volt a következménye Róílh Izidorra nézve, hogv minden mellékjövedelmi forrása elapadt s a puszta 300 korona havi fizetésre volt utalva. Igy sodródott a bün útjára, amit a társaság igazgatósága még azzal is megkönnyített, hogy éveken keresztül nem törődött a temesvári fiók Pénzkezelésével. Mikes Gábor tb. rendőrfőkapitány ezen vallomás alapján elrendelte Róth Izidor letartóztatását. Az eset kipattanása után Rótih Izidor ióbarátai körében azonnal akció indult meg, hogy a jobb sorsra érdemes embert megmentsék. Gyűjtést indítottak s ez 30.000 korona eredménnyel végződött. A család nevében dr. Róth Ottó temesvári ügyvéd tárgyalt a budapesti fiókintézet két igazgatóiával, Scott-tal és Igmándi-val. akik azonban hallani sem akartak arról, hogy a felajánlott 30.000 korona összeggel beérjék és a feljelentést visszavonják. Azt követelték, hogy előbb térüljön meg az intézet pénize az utolsó fillérig. Jellemző az a beszélgetés, a melyet dr. Róth Ottó telefonon folytatott Iginándi igazgatóval. — Hogyan képzeli igazgató ur, hogy Róth a családjával meg tudott volna élni havi háromszáz koronából? — kérdezte arz ügyvéd. Kérem, — válaszolt az igazgató, — volt neki több jövedelme, mint ez a háromszáz korona, mellékjövedelme is volt. — Mikor? — A háború előtt. — No, látja, igazgató ur. a háború előtt! De a háború óta nem volt, pedig most inkább lett volna rá szüksége, amikor minden mérhetetlenül megdrágult. Érre már nem tudott Igmátidi igaizgaffT válaszolni. Róth Izidort tegnap délután a rendőrségtől átkísérték a királyi ügyészség fogházába. Közben dr. Róth Budapesten is. járt, de ottani tárgyalásai sem vezettek eredményre. Kevés a kilátás, hogy a szerencsétlen embert barátai meg tudják menteni. A német kancellár szívesen kötne békét. Berlin, julius 5. A Deutsche Tageszeitung:-nak jelentik Frankfurtból: Heine birodalomgyiilési szocialista képviselő egy frankfurti gyűlésen tartott beszédében többek közt a következőket bondotta: — Nemrég beszéltem a birodalmi kancellárral és mondhatom önöknek, hogy ő akár -ma is szívesen kötne ugy Keleten, mint Nyugaton annexió és minden kárpótlás nélkül békét. Ezt a birodalmi kancellár ilyen nyiltan a nyilvánosság előtt még nem jelenthette ki, hanem jobbnak tartotta a hallgatást. Ez nem azért történt, mintha nem ez volna komoly meggyőződése, hanem ez megfelel az ő állása természetének; ő ugyanis kénytelen tekintettel lenni a mellette és mögötte álló. kiváltságosokra. Berlin, julius 5. A német birodalmi gyűlés mai ülésének napirendijére a hiteljavasla-'-a-.-.v, !.-V,ti! 1»r.1rr'!P?V<>í íc ívilfiriKt'k'P ké1V désekre vonatkozó petíciók vannak kitűzve. Ezeknek a tárgyalásánál előreláthatólag a kancellár is fel fog szólalni, de erre valószínűleg csak szombaton kerül a sor. A politikai vitának elhalasztása azért vált siziiikségessé, hogy a birodalmi gyűlés főbizottsága munkálatait addig teljesen elvégezhess* Egy angol politikai párt békefeltétele!. Rotterdamból közlik Az Est-tel a következő londoni jelentést: A Demokráta ellenőrző szövetség közzéteszi békefeltételeit. E szerint a szövetség azt javasolja, hogy állítsák vissza Belgium függetlenségét, szabadítsák fel Trentinét és Olaszország még nem szabad területeit, Lengyelország is legyen szabad és független. A monarchia különböző nemzetiségei kapjanak önkormányzatot, Konstantinápoly és a -tengerszorosok kerüljenek nemzetközi ellenőrzés alá, a török birodalom maradjon meg, a német gyarmatokat nem szabad hódítás cimén bekebelezni, de ez nem jelenti azt, hogy a gyarmatok ügyében a status ciuo elve érvényesüljön. Közép-Afrika nemzetközi garanciák mellett legyen semleges, Németországnak és a monarchiának közgazdasági kizárását el kell kerülni, mindenütt érvényesüljön a nyitod kapu politikája és szüntessék meg a titkos diplomáciát. A francia szocialisták békejavaslata. Berlin, julius 5. A Lokalanzeiger-nek jelentik Genfből: Hetekig tartó szenvedélyes vita után a francia szocialisták végre megegyeztek elvileg abban, hogy milyen békejavaslatokat terjesztenek elő Stockholm-" ban. A szövegezéssel előreláthatólag holnap elkészülnek és a jövő héten közzéteszik a javaslatot. A franciák az utolsó offenzívára készülnek. Genf, julius 5. A párisi lapok közlik a francia északkeleti harcvonal parancsnokának a katonákhoz intézett felhívását, melyben felszólítja őket, hogy barátkozzanak meg azzal a gondolattal, hogy a béke nem lesz meg már,ól-holnapra és Ihogy nemsokára újra támadni kell. A parancsnok azonban arról biztositja a katonákat, hogy ez lesz az utolsó offenzíva és okvetlenül meg fogja hoiZni a döntést. Zendülés és zavargások Olaszországban. Köln, julius 5. A Kölniscíhe Zeitung-nak jelentik a tiroli Ihiarovonálról: Az olasz foglyok egybehangzóan azt vallják,, hogy Szicíliában ínég egyre tart a szökött katonák zavargása és a kormány egészen tehetetlen velük szemben. Ezenkívül Nápolyban és Trevisóban a nagy élelmiszerhiány következtében a lakosság körében napirenden vannak a zavargások és a helyzet javulására itt sem lehet számítani, mert az élelmiszer, hiány iiinrótn^prá nagyobb.