Délmagyarország, 1917. július (6. évfolyam, 152-177. szám)
1917-07-31 / 177. szám
Szerkesztősé g; SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség telefonja: 305. ELŐFIZETÉS! ÁRA: egész évre 28.— K, negyedévre 7.— K. felévre . . 14.— K. egy hónapra 2.40 K. ügyes szám fira ÍO fillér. Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A kiadóhivatal telefonja: 81. Szeged, 1917, VI. évfolyam, 177. szám. Kedd, julius 31. Magyarságunk őrhelye. A főispáni instal&ició alkalmából1 elhangzott beszédek sok anyagot szolgáltatnak az elmélkedésre. Sajnos, a vészes idők, amelyeket élünk, nem engednek se időt, se teret a részletkérdésekkel való behatóbb foglalkozásra, meg kell elégednünk tehát azzal, hogy egy kiemelkedő mozzanathoz irunk margó-jegyzetet. A főispánnak az aktuális politikai és helyi kérdésekkel tüzetesen foglalkozó beszéde nyomatékkal mutatott rá arra, hogy -a szegedi érdekek az előző kormány részéről nem részesültek túlságosan lelkes felkarolásban. A kormány — mondta a beszéd — helyes tárgyismerettel birt Szeged fontosságáról, hiszen az akkori belügyminiszter azzal az indokolással emelte fel háromra. a választókerületek számát, hogy Szeged „Budapest után legnagyobb városunk s ezt a második helyet a reázudult nagy csapások után is nemcsak megtartja, hanem igen szépen fejlődik, úgyszólván a .maga belső erejéből, mert ipara nem nagy és közintézményei sem állanak arányban a város kiváló fontosságával." Tehát — vonja le a helyes következtetést a főispáni beszéd — "a kormány tudott Szeged kiváló fontosságáról, az egyetemet még sem ide adta, hogy ez a színtiszta magvar város a magyarság előnyomulásának ezen a legfontosabb stratégiai pontján nemzeti hivatását betölthette volna. Ha nem Kelemen Béla mondia ezeket, fanyar arccal vesszük tudomásul és azt mondjuk, hogy a főispáni székből az installáció alkalmából hangulatot akar csinálni a régi kormányrendszer ellen. De Kelemen Béla, e város hü fia, Szeged naggyá fejlesztésének fáradozó robotosa volt mindig. Amikor ő mondja el ezeket az installáció napján, a főispáni székből, akkor uj reményekre kapunk. A mindenkori kormányokra jellemző, hogy Szeged csak a maga belső erejéből fejlődik — igen szépen. Abban, hogy iparunk nem nagy, magunk is hibásak vagyunk. Ebben az elismerésben azonban benne van az is: gondunk lesz rá. hogy minél előbb minél nagyobb legyen. Hogy közintézményeink nem állanak arányban a város kiváló, fontosságával, kizárólag a kormányok bűne. Rettenetes viaskodás negyedik esztendejét éljiik. Véreink százezreire borul elcsendesült harctereken, idegenben és itthon, a sírhant. Kimondhatatlanul nagv az áldozat, mit gyermekek, szülők és hitvesek hoztak -• a nemzet jövőjéért. Kormányférfiak. politikusok és közéleti emberek a világháború magyar áldozatainak emléké: szientségtelenitik meg a jövőben, ha akármi okból elmulasztják minden eszközzel szilárdítani a magyarság megerősödésének és terjeszkedésének olyan őrhelyeit, mint 'amilyen Szeged. Lehet, hogv ez a szempont, amely jelentőségben minden egyebet fölülmúl, az utolsó évek eseményei után elemi erővel nyomul maid előtérbe. Es akkor az uj főispán helyes felismerésének nagyszerű szolgálatában a nemzettel szemben is elévülhetetlen érdemeket szerez, ha támogat bennünket, hogy Szegedet, a magyarságnak ezt az erős őrhelyét minél gyorsabban, minél sikeresebben, minél tökéletesebben épithessük ki nagygyá, virágzóvá, iparban hatalmassá ésw közintézményekben gazdaggá. Kelemen Béla beszédének ez a kiemelkedő része csak ezt a következtetést türi. Nem csalódhatunk. A'z uj főispán, aki Szeged fia, magyarságának egész szívósságával fogja vállalni és megoldani a rá váró nagy és nehéz feladatokat. Szegedért és a' magyarságért. Bukovina nyugati határát átiéptük. Honvédeink megszállták Zalescykit. - Sikeres harcok a Cseremosz jobb partján, a Pruth és a Dnjeszter között. BUDAPEST, julius 30. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) A Suslta-völgytöl északra és a Caslnu völgyének két oldalán az ellenség több támadása meghiusult. Bukovinában az ellenség makacs ellenállásának leküzdése után további tért nyertünk. Valeputnáná/ elfoglaltuk az alaguttámaszpontot. Fundu! Moldovi felett átléptük a Moldova völgyét. Kutytól északkeletre a szövetségesek harcban állanak. A Cseremosz jobb partján, a Pruth és a Dnyeszter között az ellenséget ismét tovább vetettük vissza. Bukovina nyugati határát átléptük. Honvédek megszállották Zalescykit. Skala és Husyatin között a galíciai Zbrucpartot megtisziíottuk. Helyenkint kikényszeritettük az átlépést orosz területre. A Brodyól délre elterülő vidéken osztrák és magyar, valamint német rohamcsapatok síkeresen előretörtek ellenséges árkokba. A VEZÉRKAR FÖNÖKE. BERLIN, julius 30. Á nagy főhadiszállás jelenti: Lipót bajor herceg vezértábornagy arcvonala: Böhm-Ermolli vezérezredes hadcsoportja: Orosz erök tartják a magaslatokat keletre a Zbruc folyótól, a mely folyót hadosztályaink heves ellentállás dacára több ponton átléptek és Skálától délre elérték a Dnyeszter északi partján, Horlowkán tul, ahol tért nyertünk. A Dnyeszter és a Pruth között az ellenség ismét elkeseredett védekezést fejtett kl, azonban Zalescykitől délnyugatra támadásunkkal tovább szorítottuk vissza. József főherceg vezérezredes arcvonala: A Cseremosz mentén, a keleti part magaslatain védekező támadásunk Zlucze és Vb ijrsicz között előrehalad. A Sucava völgyében csapataink Zelatin irányában nyomulnak előre a felső Moldova völgytöl keletre is harcok között is előremegyünk. Mackensen vezér tábornagy arcvonala: Foksanitó! északra és a Rimnicul torkolatánál sikeres előretöréseink több száz foglyot eredményeztek. LUDENDORFF, első föszállásmester. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály./ Keleigaliciáf fölszabadítottuk. Berlin, julius 30. A Wolff-ügynökség' jelenti: Keletgalicia körülbelül föl van szabadítva. A Zruc határfolyón az üldözők széles fronton több helyen átkeltek. A Zruc és a Dnyeszter, a Dnyeszter és a Pruth között, valamint a Cseremosz mindkét partján elkeseredetten folyik a harc. Különböző helyeken, ahol az orosz ellenállás különösen heves volt, az előnyomulás az elesett katonák halálmezején keresztül történt. Berlin, julius 30. A Wolff-ügynökség jelenti 30-án este: Hadtesteink tetemes részei harc után a Zructól keletre orosz földön állanak. A Dnyeszter és a Pruth mindkét partján az ellenség utówédjeit keleti irányiban visszavetettük. A .mesti-kanesti-i szakaszon az oroszok északi irányban viszszavonultak. Flandriában az ellenséges tüzérség harci tevékenysége ma is csekélyebb, mint az utóbbi időkben.