Délmagyarország, 1917. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1917-07-20 / 168. szám

Szerkesztőség: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség telefonja: 305. ELŐFIZETÉSI ÁRA: egész évre 28.— K. negyedévre 7.— K. felévre . . 14.— K. egy hónapra .40 K. Egyes szám ára lO fillér. Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A kiadóhivatal telefonja: 81. Szeged, 1917, VI. évfolyam, 168. szám. Péntsk, julius 20. - A közös határozati javaslat mellett 214, ellene 116 képviselő szavazott. IWchaelis kancellár beszéde a békéről. - Németország erőszakos hódításokért nem folytatja a háborút. Dr. Michaelis, az uj birodalmi kancellár a birodalmi gyűlés csütörtöki ülésén mondotta el feszült érdeklődéssel várt bemutatkozó beszédét. A nyilatkozat iránt a szokottnál nagyobb figyelem nyilvánult meg, mert a Németországban az utóbbi időben lejátszódott belpolitikai események után a béke ügyére nézve jelentős fordulatot lehetett remélni a kancellár nyilatkozatától. Ismeretes, hogy a birodalmi gyűlés többsége oly békerezolucióban állapodott meg, amely a hóditás és kárpótlás nélkül való béke mellett foglal nyiltan és határozottan állást. Tudott dolog az is, hogy a demokratikus reformok követelése is tért hódított a birodalmi gyűlés pártjainál. Bethmann-Hollwegnek azért kellett távoznia, mert az ő ekszponált személvét nem tartották alkalmasnak arra, hogy a birodalmi gyűlés akaratának és meggyőződésének megfelelő provrammot képviselje és végrehajtsa. A megújhodás korszakába lépő Németország élére, olyan államférfiunak kellett kerülnie, aki a külpolitikában békerezolució szellemében és a belpolitikai reformok terén a császári kéziratban megjelölt alapelvek szerint fog működni. A békerezolució elfogadásával a birodalmi gyűlés azt a célt kívánta szolgálni, hogy eltávolítsa a béke útjából az antantnak bizalmatlanságát Németország őszinte békeszándékai iránt. Bethmann-Hollweg tudvalevőleg nem volt hajlandó! tovább menni annál, minthogy Németország békekészségét kinyilvánítsa. Az annekszió és hadikárpótlás nélkül való béke mellett csak áftaMnoss|'ágban: !és feltételesen fog|1al|í állást. A volt kancellár politikája a birodalmi gyűlés többségéné! ellenzésre talált, mert nem mutatkozott alkalmasnak a kölcsönös megegyezésen alapuló béketárgyalások megkezdésére. Ezek voltak az uj kancellár csütörtöki beszédének tömör összefoglalásban megjelölt előzményei. IVJaga a beszéd azoiibaii nem igazolta azokat, akik Michaelis nyilatkozatától a békerezolució szellemének teljesen megfelelő állásfoglalást vártak. Az uj kancellár beszédének bevezető részében emlékezetébe idézte a birodalmi gyűlésnek a háború kitörését megelőző eseményeket, amelyek nyilvánvalóan bizonyítják, hogy Németország önvédelmi háborút folytat szövetségeseivel az . antant megsemmisítő és letipró hadicéljaival szemben. Majd utalt arra, hogy az antant Németországnak becsületesen és őszintén odanyújtott békejobbját nem ragadta meg, tehát nincsen abban a helyzetben, hogy a békét az antantnak újból felkínálja. De kijelenti, hogy Németországnak a célja.ma is az, ami eddig volt: a német birodalom határainak megvédése és a német nép létfeltételeinek biztosítása a szárazföldön s a tengeren. Németországtól távol áll az a szándék, hogy hatalmát más népek rovására erőszakos módon növelje és a háborút csak addig folytatja, amig tisztességes békét nem köthet. Csak azért, — és ,e kijelentésében az első szón van a hangsúly — hogy Németország erőszakos rnódon terjeszkedjék, nem fogják folytatni a háborút. Ha ellenségeink — mondotta Michaelis — lemondanak hódító szándékaikról és gazdasági fejlődésében nern akarják a német népet megakadályozni, Németország bármikor készen áll a békére. Addig azonban, amig ennek a békekötésnek lehetősége elérkezik, Némtéország nyugodtan és a siker reményében folytatja a harcot, támaszkodva a német szárazföldi és tengeri haderő vitézségére és elszánt győzelmi akaratára, amellyel a világ bámulatát vivta ki. Ez a támadó lendület lankadatlan energiával van meg ma is a német hadseregben, amit bizonyít az is, hogy a német haderő Keletgaliciábaii elletioífenzivát kezdett és áttörte az orosz frontot. A kancellárnak ez a bejelentése, amit Hindenburg távirata alapján, beszédét megszakítva tett meg, a birodalmi gyűlésen nagy lelkesedést keltett., A birodalmi kancellár beszéde után többen szólaltak fel, majd előterjesztették a békerezoluciót, amelyet a birodalmi gyűlés jelentékeny szótöbbséggel elfogadott. A birodalmi gyűlésnek ez volt az első érdemes állásfoglalása a kancellár bemutatkozó nyilatkozata után, amelynek következményei nagy jelentőségüeknek Ígérkeznek. BERLIN, julius 19. Ama nagy feszültség, amellyel a politikai és parlamenti körökben a kancellár mai első 'beszédét várták, átterjedt a közönség legszélső rétegeire is. Már korán reggel, elárasztották a birodalmi gyűlés épületének környékét. A birodalmi gyűlés épületében a pártok folytonos ülést tartottak. A legnagyobb érdeklődés a nemzeti liberálisok ülése iránt mutat kozott, amelyen hiir 'szerint külöh nyilatkozatot fogadtak el a béke feltételeiről. Berlin, julius 19. Délután 3. órakor nyilt meg a birodalmi gyűlés. Az ülésterem és a karzatok zsúfolásig megteltek. A legnagyobb izgalom között emelkedett szólásra Michaelis kancellár és a következőképpen kezdte beszédét: — A legkomolyabb időben tették a mázsás terhet vállamra. Istenbe vetett hittel mertem elvállalni és fogom kötelességem teljesíteni. Avval a nagyérdemű férfiúval szemben, aki elődöm volt, rideg bírálatot gyakoroltak, ami helyesebb lett volna, ha zárt ajtók mögött marad. Ha nem hinnék ügyünk igazságos voltában, nem vállaltam volna el c hivatalt. Nekünk folyton szem előtt kell tartanunk a három év előtt történt eseményeket, amelyek bizonyítják, hogy bennünket rákényszeritettek a háborúra. A kancellár ezután felolvassa 1914 julius 29-ikén a bébsi német nagykövetnek adott utasítást, amely igy szól: — Szívesen teljesítjük szövetségi kötelességünket, azt azonban vissza-