Délmagyarország, 1917. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1917-07-20 / 168. szám

_ utasítjuk, hogy Ausztria és Magyarország kedvéért tanácsaink ügyeimen kívül hagyása miatt világháborúba keveredjünk bele. A kancellár ezzel is igazolni akarja azt, hogy nem készültünk a háborúra. Az orosz hadsereg felvonulása azonban rákényszeritett bennünket, hogy fegyvert ragadjunk. Más választásunk nem volt. Ugyanaz áll a tengeralattjáró háborúra nézve is. Visszautasítjuk azt a vádat, mintha a buvárihajóharc beleütköznék a nemzetközi jogba. E fegyvert Anglia nyomta kezünkbe, miután proklamálta a kiéhieztetésünkre irányuló háborút. Németország első kísérlete, hogy békeajánlatával elkerülje a legvégső eszközök használatát, eredménytelen maradt. A íengeralattjáróharc meghozza a kívánt eredményt, sőt ennél többet. Azok az álhírek, amelyek a bizalmas ülésekről kiszivárogtak, bizonyos csalódást okoztak. .— Megállapítom, — folytatta a kancellár,' — hogy a tengeralattjáróharc az ellenséges hajótér pusztításában eleget tesz várakozásunknak, ugy, hogy Anglia a béke iránt megnyilvánuló vágyakozásnak már nem állhat sokáig ellent. A kancellár ezután üdvözletét küldte valamennyi szárazföldi és tengeri haderőnek és mindazoknak, akik a levegőben, vagy a viz alatt szolgálják a német hazát, mert példátlan az, amit a német hadsereg és flotta a három éves háborúban végzett. Maid áttér a harctéri helyzet ismertetésére. Helyzetünk mindenütt kitűnő. Az oroszokat csak az antant uszítása tudta ellenünk harcba vinni. Felolvassa Hindenburg táviratát, amelyet épen egy félórával ezelőtt kapott és amely igy szól: A nemeit birodalom kancellárjának. Birodalmi gyűlés. Az orosz offenzíva provoklására ma erős támadást kezdtünk. Lipót bajor herceg személyes vezetésével, osztrák-magyar csapatoktól támogatva, német csapatok áttörték a« orosz frontot Zlocsovnál. (Zajos tetszés.) A szocialisták közbekiáltanak: — Hangulatkeltés! A többi pártokról pfuj kiáltások hangzottak erre. Majd a kancellár folytatta: — Bruszilov eredményeit tehát ellensúlyoztuk. Majd megemlítette a kancellár, hogy Görögország az antant által kényszerítve háborut kezdett ellenünk. Bulgáriával közösen tartott frontunk szilárd maradt. Az olaszoknak a tizenkettedik Isonzó-csata sem fogja meghozni az általa és szövetségesei által óhajtott célt, Trieszt birtokát. Fejtegette ezután Amerika beavatkozásának kérdéseit. Kiszámítottuk, — mondotta, — hogy mennyi hajótér szükséges, hogy egy uj hadsereget hozzanak át Amerikából az európai kontinensre. Kiszámítottuk azt is, hogy mennyi tonnatartalom szükséges egy ilyen sereg élelmezésére. Anglia és Franciaország maguk erre alig vállalkozhatnak anélkül, hogy azt hadi gazdálkodásuk rneg ne érezze. Mi és szövetségeseink tehát nyugodt biztonsággal nézhetünk a hadi események további fejlődése elé, DÉLMAGYAHÖRSZÁG. Németország nem akart háborúskodni, hogy hódítson és hogy hatalmát erőszakosan megnagyobbítsa és ezért a háborut nem is fogja tovább folytatni, inig tisztességes békéhez juthat, csupán azért, hogy erőszakos módon hódítson. Amit mi kérünk, elsősorban az, hogy mi, akik sikeresen érvényesültünk, a békét is olyanokként csináljuk meg. Ebben a szellemben akarjuk megkezdeni a tárgyalásokat, ha azok ideje megjön. Mi a békét még egyszer fel nem kínálhatjuk. Kezünket, a melyet egyszer becsületesen és a békére való készséggel odanyújtottunk, nem ragadták meg. Ha mi békét csinálunk, ugy elsősorban minden időre biztosítani kell a német birodalom határait. Nekünk a megegyezés és a kiegyezés utján garantálnunk kell a német birodalom létfeltételeit a szárazfölden és a tengeren. A békének alapjául kell szolgálnia a népek tartós kibékülésének és meg kell gátolnia a népek további ellenségeskedését a gazdasági elszigetelés által. Biztositanunk kel! magunkat az ellen, hogy a fegyveres szövetségek gazdasági dacszövetséggé ne váljanak ellenünk. Ha ellenségeink lemondottak höditó hajlamaikról és ama szándékukról, ihogy minket leverjenek és tárgyalásokba kívánnak bocsájtkozni, akkor az egész német nép és a német hadsereg vezéreivel, akik e nyilatkozattal egyetértenek, egységesek abban az akaratban, hogy az ellenfelet megkérdezzük, micsoda mondani valója van számunkra. Mert mi becsületesen és békérekészen akar juk megkezdeni a tárgyalásokat Addig is azonban nyugodtan és türelmesen kell kitartanunk. A kancellár ezután belső ügyekkel foglalkozott. Először is a belső közélelmezés kérdéseit tárgyalta. Azt fejtegette, hogy juliusban nehéz volt a helyzet, de reméli, hogy a következő hónapok mar sokkal könnyebben fognak eltelni. Áttért ezután a belső politika kérdésére. — Önök tőlem, — mondotta, — aki öt nap óta vagyok hivatalomban, nem kívánhatják, hogy a belső politika függő kérdéseire véglegesen nyilatkozzam. A porosz választójogra vonatkozó . julius 11-iki legfelsőbb üzenet kibocsájtása után, magától értetődően az üzenet álláspontjára helyezkedem. Hasznosnak és szükségesnek tartom, ha a nagy pártok és a kormány között szorosabb érintkezés fejlődjék és én kész vagyok amennyire lehetséges mindent megtenni, ami ezt az együttműködést hathatóssá teszi. Kívánatosnak tartom, hogy a parlament és a kormány meghitt viszonya szorosabbá váljék azáltal, hogy olyan férfiak hivassanak vezető állásokba, akik arra való személyi alkalmasságuk mellett a népképviselet nagy pártjának teljes bizalmával is rendelkeznek. Természetes, mindez csak annak a feltételezése melleit Szeged, 1917. juliiw 20. lehetséges, hogy a másik részről elismerik, hogy a birodalom vezetőségének a belső politika vezetése tekintetében való alkotmányjogát nem szabad csorbítani. Én nem vagyok hajlandó, a vezetést a kezemből kiadni. — Amire vágyakozunk, — végzi a kancellár beszédét, — az egy uj nagyszerű Németország. Nem az a Németország, amely fegyvereink erejével a világot terrorizálni akarja, amint ezt ellenségeink hiszik, hanem erkölcsileg tisztult, istenfélő, szabad és hatalmas Németország, amelyet mindannyian szeretünk és amelyért testvéreink véreznek és meghalnak. Ezt a Németországot akarjuk mi kiküzdeni dacolva öszszes ellenségeinkkel. (Általános tetszés cs taps.) A kancellár beszéde után a birodalmi gyűlés megkezdte a hadi hiteljavaslat tárgyalását. Elsőnek Fernbach centrumpárti képviselő szólalt fel, aki beterjesztette a többségi pártok ismeretes békerezoluciőját. Scheidsmann felszólalása után az elnök elrendelte a szavazást. A közös határozati javaslatot 214 szóval 116 ellenében elfogadták. 17 képviselő nem szavazott. esa9Hs»BBcaBHaMaaMK«giaaa«B8a*i9B«BBia(iiiaii*ii»aaa*a A Wolff-ügynökség a berlini tüntetésről. Berlin, július 19. Rosszindulatú fecsegők azt híresztelik, hogy Berliniben néhány független szoteiá-ldemokrata gyűléssel kapcsolatosan zavargások voltak. iMiut a Woff-ügynökségnek illetékes helyről jelentik, ez, a. híresztelés íleljesen alaptalan. Mindössze az történt, hogy kedden este Berlin északi .részében nem egészen ötszáz, főnyi menet indult el egy nyilvános gyűlés helyiségéből, de csakhamar elszéledt. >A tömeg egyes részei társaskocsikon és villamoskocsilkon a város belsejébe utaztak, egy ismert 'képviselő vezetésével a szokásos módon tüntetni kezdtek. Ezek az összesen 300 ifőt sem tévő csoportok a rendőrseg felszólítására minden ellenkezés nélkül elszéledtek. 'A hatóságok nyomozzák a túlzott hírek forrását. LEGÚJABB. PÉTERVÁR (Reuter-jelentés): A vezérkar irodájában és a téli palota előtti téren kormánycsapatok táboroznak és ágyuk vannak felállítva. ROTTERDAM: A Daily Mail jelenti Pétervárról: A katonai lázadás most már Moszkvára is átterjedt. PÉTERVÁR: A Daily Chronicle jelenti: Lvov herceg miniszterelnök feltételekhez fiizi azt, hogy hivatalában megmaradjon. Az élelmezés nehézségei növekszenek. Dimltrlev tábornok győzelmet hirdet. Genf, julius 19. A Temps értesülése szerint Ratko Dimitriev tábornok, aki az északi fronton egy orosz hadsereg élén áll, kijelentette, hogy az orosz offenzívát megszakítás nélkül folytatni fogják. Oroszország győzelme biztos.