Délmagyarország, 1917. június (6. évfolyam, 128-151. szám)

1917-06-05 / 131. szám

ífeeged, 1917. junius 5. DELM.AG Y ARORSZAG Bz országos gazdagyülés a gabonaárak ötven százalékos emelését kéri. — Szegediek a gazdagyülésen. — a követ (Saját tudósitónktól.) A Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége junius 10-én, vasárnap délelőtt 10 órakor Budapesten rendkívüli nagygyűlést tart, amelyen az ország minden gazdasági egyesülete képviseltetni fogja magát. Ezt megelőzően, szombaton délelőtt 10 órakor az Országos Magyar Gazdasági Egyesület tart ülést, a melyen a másnapi naggyiilés tárgyait vitatják meg. A gyűlések tárgysorozata mintegy hat tárgyat tüntet föl, de maga a gyűlés egyike lesz a legérdekesebbeknek. Igy többek között határozatot fog hozni a gyűlés a gabonaárak emelése és a fölmentések egységesítése ügyében. Fölkerestük a Szegedi Gazdasági Egyesület titkárát, dr. Gerle Imrét és információt kértünk a gabonaárak emeléséről és a gyűlésről. Gerle Imre a következőket volt szíves mondani: — A naggyülésen a Szegedi Gazdasági Egyesületet Bokor Pál, dr. Gerle Imre, Lichfenegger Gyula, Pataki János és Reöck Iván képviselik. A gabonaárak emeléséről sokat nem mondhatok, de annyi több, mint valószínű, hogy az Országos Magyar Gazdaság Egyesület és a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége már a kormánynyal egyetértőleg megállapodtak a gabonaárak emelésében és az emelés mérvében. Ez a naggyiilés — ugy látszik — csak publikálni fogja a már régen meglevő határozatokat és megvitatja azokat. Az emelés mértékére nézve kezöket mondta dr. Gerle: — Hogy milyen mérvű lesz az emelés, erről részint nem nyiiatkozhatom, részint pedig nem is vagyok tájékozva. Annyi bizonyos, hogy ezelőtt mintegy két hónappal az Omge. fölszóiltására minden gazdasági egyesület árszabást adott be. Ebben az árszabásban az egyesületek egyhangúlag 50 százalékos áremelést kértek. Az indokolás szerint ez a létminimum; ma ugyanis az a helyzet, hogy a gabonára a termelők a mai árak mellett határozottan ráfizetnek, mig minden más mezőgazdaságban dolgozó ember hatalmas haszonhoz jutott. Az általános vélemény az, hogy nem igazságos ugyan a gabonaárak fölemelése, de nem lehet elzárkózni ettől akkor, amikor mindennek az ára, a más mezőgazdasági terményeké is, óriási arányokban emelkedett. — A gabonaárak emelésén kivül a maggyülésnek még lesz néhány íontosabb tárgya, igy a mezőgazdasági kamarák fölállítása, amit minden valószínűség szerint el is határoznak. Foglalkozik ezenkívül a gyűlés a fölmentések egységesítésének és végleges rendezésének kérdésével is. Ma ugyanis az a helyzet, hogy a fölmentések egyes tisztviselőktől függtek. Ennek véget kel! vetni; ezt föltétlenül rendezni kéli. Dr. Gerle Imre kedden, a Szegedi Gazdasági Egyesület többi képviselői pedig szombaton fognak elutazni Budapestre, jVíiért harcolurjk? .. . A háború kitörésekor — igaz, régen | volt — senki se kérdezte: miért harcolunk, j mert mindenki érezte, tudta, hogy hazánk ; épsége ellen olyan összeesküvés történt, a meiyet ha nem is megbosszulni, de megakadályozni kell. Akkor katonáink dalolva, felvirágozva mentek a harctérre, s mi kendőt lobogtatva, virágot hintve küldtük őket: menjetek, védjétek meg a hazát! Nem néztük: hová mennek, nem kérdeztük: miért harcolnak, tudtuk, hogy bennünket, házunkat, földünket s családi boldogságunkat mennek védeni a mindenünnen ránk törő ellenséggel szemben. Túlnyomó volt az ellenség ereje s mármár attól kellett félnünk, hogy hazánk szivébe döfve kardját elárasztja egész földünket. Rettegve gondoltunk erre az eshetőségre, de hála minden dicséreten ifölülálló hős katonáink ellenálló erejének, nemcsak meg tudtuk törni ellenségeink erejét, hanem diadalt diadal után halmozva (határainkon tul vetettük vissza. Az ellenség azonban még mindig közel van hozzánk s habár kimerülő félben van, s noha olyan hirek érkeznek, hogy lemond hóditó szándékáról, mégis gyanúsan leselkedő viselkedést áruEel. Mert ha nyilt, •egyenes szándékai volfi'anak. akkor becsületes békejobbunkat, melyet még karácsony előtt feléjük nyujtottunk s ima is kinyújtva tartunk, már rég elfogadták volna. Ilyen helyzet közepette elég sürün halljuk a kishitűek kérdezősködését:. miért harcolunk még? Igaz, hogy a háború hosszura elnyúlt és olyan sok bajt és nyomorúságot teremtett, amilyenre azelőtt még csak nem is gondoltunk, de ez ment meg bennünket az elpusztulástól. Hős katonáink megvédtek ettől bennünket, megvédtek attól, hogy a muszka országunkban tanyázzon, most tehát nekünk, itthonmaradottaknak kell megvédenünk hőseinket attól, hogy kivivőit sikerei kárba ne vesszenek. Ha most nem mutatkozunk erősnek, állhatatosnak, ha nem győzedelmeskedünk a sokféle nehézségen s bajon, ha nem feszitjük meg idegeinket és munkaerőnket, ha nem nyitjuk ki zsebünket, akkör bizony a tengernyi magyar vér hiába omlott ki. a sok szenvedés és erőlködés mind hiába való volt: ellenségeink; diadalt aratnak felettünk! AzéVt harcolunk tehát, hogy az utolsó pillanatban ellenségeink erőt ne vehessenek rajtunk, hogy kivívott sikereinket ki ne ragadhassák kezeinkből; azért harcolunk, hogy az ellenünk szőtt összeesküvés célját el ne érhesse: hogy ellenségeink el ne darabolhassanak, el ne pusztíthassanak bennünket; azért harcolunk, amiért kezdtük a harcot: létünkért, szabadságunkért biztosabb és szebb jövőnkért. Aki ezért még egv kissé tiirni-szenvedni nem tud. vagy áldozatot hozni nem akar, az nem csak nem méltó azokhoz a hősökhöz, kik őt megvédték, de érdemetlen arra is, hogy ennek az országnak fia legyen! Őfelsége kézirafa a maggar pénzügyminiszterhez. .,A hatodik hadikölcsön előkészületeiről szóló jelentését tudomásul vettem, Hálásan emlékezem meg azokról a rendkívüli teljesítményekről, melyeket a tehetősek minden rétegei az eddigi hadikölesönöknél fölmutaltali és azt a reményemet fejezem ki. hogy a magyar tőke és a megtakarításokkal rendel* kezők nagy köre a mostani, a háború szerencsés befejezésére különösen fontos időszakban isméH teljes értékű bizdnyitékát adják törhetetlen pénzügyi erőnknek, és hajthatatlan elhatá-mzásunknak. Én 12 milliót jegyzek a magyar hadikölcsönre. KAROLY." Angol szocialisták az annekszió nélküli béke mellett. Berlin, junius 4. A Wolff-ügynökség jelenti: Londonból jelentik: Leedsben 1100 angol szélső szocialista gyűlést tartott?hogy az orosz forradalmat üdvözölje. A gyűlésen a pétervári katonai és munkástanácsnak táviratát olvasták föl. amely távirat szerint az ellenségre megsemmisítő csapást mérni nern lehet és a munkás- és katonatanács azt óhajtja, hogy irányítsa a népek figyelmét arra a békére, amelyet tárgyalások utján lehet elérni. A gyűlés határozatot fogadott el, amely üdvözít az orosz forradalmat és az annexió és kártérítés nélkül való béke politikáját. Ezenkívül határozatilag követelték, hogy Angolországbah is létesítsenek képviselőkből, munkásokból és katonákból álló tanácsolt. Izvolszki párisi orosz nagykövet bukása. Paris, junius 3. A 'Havas-ügynökség jelenti: Az orosz kormány elfogadta Izvolszki párisi nagykövet 'lemondási kérvényét ós S'zevasztopulosz követségi tanácsost bízta meg ideiglenesen a nagykövetség ügyeinek a vezetésével. Angol lap helyteleníti a szocialisták utazásának megakadályozását. Rotterdam, junius 4. A Daily Chroniele Ribot legmtóbbi beszédéről a következőket irja: / — Megengedjük magunknak, hogy kételkedjünk annak a rendszabálynak a bölcsességében hogy a francia szocialistáktól megtagadták a stockholmi útlevelet. Ha valamenynyi ország szocialistái találkozni kivannak egymással, hogy a békéről gondolataikat kicseréljék, semmi ok sincs arra, hogy éhben megakadályozzuk őket. Ellenkezőleg, tanácskozásaik talán jó eredményeket, hozhatnának. (iM. T. 1.) Ujabb 18.000 fonna hajótér elsülyesztése. Berlin, junius 4. A Wolff-ügynökség jelenti: Írország nyugati partján ós a csatornái nyugati kijárása előtt 18.000 Ilonná hajóteret sülyesztettek el tengeralattjáróink. Az eieiilyesztett hajók és vitorlások nevét, valamint rakományuk minőségét és mennyiségét nem állapíthattuk meg, mert a jármüveket, kisérő oszlopokból lőttük ki. Egyik tengeri repülőgépünk junius 2-án Lebara orosz repülőállomást jó eredménnyel bombázta. A tengerészeti vezérkar jelentc.se. ts \