Délmagyarország, 1917. június (6. évfolyam, 128-151. szám)

1917-06-05 / 131. szám

i JELMAG YA R ORSZÁG Szeged, 1917. junius Károly király é$ Zita királyné az Isonzónál. Boroevics kitüntetése. — A király Triesztben. — Őfelsége napiparancsa a küzdő csapatokhoz. — (Budapesti tudósitónktól.) Károly király és Zita királyné pénteken este az isonzói had­sereghez utazott. A királyi pár ikiséretélxra voltak: Jrz vezérkari főnök, gróif Hunyadi szárnysegéd, gróf Czernrn külügyminiszter és Kálkiy Erzsébet udvarhölgy. A királyi pár szombaton reggel érkezett Laibaohba, ahon­nan a király kíséretével az isonzói hadsereg parancsnokságának szálláshelyére utazott. Itt iRf/roi'vics vezérezredes fogadta, aki a (király­nak jelentést tett a harci helyzetről. Ez .al­kalomtól őfelsége Boroevieset a Jlária Teré­zia-rend nagykeresztjévei tüntette ki. Az isonzó-liadisereghez a. király a követ­kező uapiparancsot intézte: Istín zo- ha dserege m h ez! A régóta előkészített, különösen nagy erőkkel végrehajtott ellenséges támadá­sokat sulyos, napokig tartó harcokban utasítottátok vissza, s ismét megmutat­tátok, mily hősiesség lakik bennetek. Indíttatva éreztem mígamat, hogy hozzátok siessek, hogy köztetek nektek szivem mélyéből köszönetet mondja hő­siességtelkért, kitartástokért és odaadás­tokért. 'ífi;JM Szeretett hazánk minden részéből származtok, de egyesült erővel csodálatra méltó tetteitekkel kiérdemeltétek a haza köszönetét. Mindannyiotoknak szemtől­szembe mondok köszönetet. A katonai Mária Terézia-rend nagy­Ikeresztje azonban, amelyet ma Boroevics vezérezredesnek, a ti vezéreteknek íceblé­r. tűztem, nemcsak a hadseregparancsnok iránti legmagasabb elismerésemet jelké­i e.zi, hanem minden harcos előtt mély há­lám, büszke ne ge'égedeííségem jele le­gyen. Isten áldása volt velünk, imádkoz­zunk a Mindenhatóhoz, hogy jövőben is méltóknak találjon bennünket kegyes vé­delmére és oltalmára. Isten adja meg nekünk a végső, tel­jes győzelmet! lAdel.sberg, 1917. junius 2. Károly. Adelsbergből a király automobilon Opci­nába hajtatott. Útközben csapatokkal talál­kozott, melyek pihenőre tértek, vagy pihenő­állásból a tűzvonal felé igyekeztek. Őfelsége minden tisztnek, minden közlegénynek, aki­vel szóbaállt, meleg köszönetét fejezte ki Tri­eszt hősies védelméért. Opcinából az uralkodó és kísérete elláto­gatott Triesztbe, ahol a lakosság az uralkodót nagy lelkesedéssel fogadta. Visszafelé a eo­uicni fetisikon át vezetett az ut és a király személyesen tüntette ki az útjába eső nagyobb csapat kötelékek parancsnokait, St.-Dánielen és Haideiisehafton át az. uralkodó Adelsberg­l»o és onnan Laibjaehba tért vissza. Laihachban ezalatt Zita királyné meglá­togatta a kórházakat, köztük a honvédkór­házat is. Vasárnap a királyné a hadsereg tábori kórházait látogatta meg. Az antant különbékével fenyegeti Oroszországot. Stockholm, junius 4. A Pétervári Táv­irati Ügynökség jelenti: A hadszíntéréit le­vő csapattestek kiküldötteinek pétervári kongresszusán Jaikubovícs alezredes, a had­ügyminiszter segédje bejelentette, hogy a szövetséges kormányok közölték az ideig­lenes orosz kormánnyal, hogy abban az esetben, ha az orosz hadsereg vonakodnék az offenzívát megkezdeni, ök kénytelenek volnának Németországgal külön békét kötni, ami Oroszországra nézve végzetes követ­kezményekkel járhatna. A hivatalos péter­vári távirati ügynökségnek ez a szenzációs közlése az orosz nép körében mérhetetlen izgatottságot keltett. A pétervári lapok az ideiglenes kormányhoz fordultak felvilágo­sításért, mire Tierescseuko külügyminiszter a leghatározottabban kijelentette, hogy az ideiglenes kormány erről semmit sem tud, az antant országai nein fenyegették meg Oroszországot s nem is várható tőlük ilyen fenyegetés. [ Az olasz aggodalom az orosz béke miatt. Milano, junius 4. A Corriere della Sera pétervári tudósítója jelenti, hogy miután az ideiglenes kormán; egyáltalában nem visel­kedik egyöntetűen, a szocialista miniszterek is folytonosan ellenmondanak egymásnak, a szocialista lapok pedig állandóan polemi­zálnak; a közvélemény teljesen tájékozat­lan s ez a hangulat rendkívül kedvez az azonnali béke gondolatának. Az Izvesztia. cimii lap is most jel,enti, hogy Kerenszki sem offenzíváról, hanem az offenzívának csupán a lehetőségéről beszélt, hogy ilyen módon megakadályozza, hogy német had­osztályokat helyezzenek át az orosz harc­térről a német-francia frontra. lüaaaBaaB^iBfflHRBBiaasüSBaBaBK Ilötzendorfi Conrad bár^ tábornagy: Ellenségeink fogyatkozó erejének leg­jobb bizonyítéka: kétségbeesett vadászatuk uj szövetségesek után. ai^B 1 1917 május havában. Ilötzendorfi Conrad báró, tábornagy. Maximálták a húsárakat. (Saját tudósitónktól.) Az ármegállapitó bizottság vasárnap délben dr. Somogyi Szil­veszter polgármester elnöklésével a marha­és borjúhús árak megállapítása ügyében ülést tartott. Az iilés olyan módon folyt !e, mint ennek a bizottságnak minden eddigi ülése és a közönséget újból csak arról győzte meg, bogy az ármegállapitó bizott­ság működésére a mai formájában semmi szükség nincsen. Eddig mindig az történt, hogy az ármegállapitó bizottság, a tanács néhány tagja és az érdekelt kereskedők és iparosok összeültek, de sohasem volt benne képviselve a fogyasztóközönség. Így tör­tént, hogy az ármegállapitó bizottság min­dig az akkor létező piaci árakat vette a rnakszimális ár alapjául, esetleg még maga­sabban határozta meg az árakat, ugy, hogy teljességgel indokolt a bizottság „árifeleme­lő" megnevezése. Sohasem kívántuk az árak megállapí­tásánál csak a közönséget megvédelmezni a termelő, vagy eladó rovására. Tudtuk, hogy ennek nagyobb hátránya lenne, mint amilyen előnyhöz juttatná a közönséget. Mindig azt hangoztattuk, mindenki kapja meg a maga tisztességes hasznát, ám ez nem jelenti azt, hogy a közönséget szabad kiuzsorázni. A polgármesternek, mielőtt ilyen értekezletet összehív, meg kellene szereznie a Szükséges adatokat: milyen az áru piaci ára. mi erre a költség és mi a tisztességes haszon, amelyet szabad, sőt kötelesség meghagyni. De nem többet en­nél. És nem szabad a közönség rovására előnyhöz juttatni tíz érdekelteket, mint tör­tént vasárnap. Az előadó és az érdekeltek véleménye után meghallgatta a polgármes­ter dr. Temesvár;- Géza helyettes főkapi­tányt és Balogh Károly tanácsost. Ugy Balogh, iriint Temesvár;- azon a vélemé­nyen volt, hogy a mai árak túlságosain és indokolatlanul magasak, alacsonyabbra kel­lene imakszimálni a hus árát s a polgár­mester mégis a rnai piaci árakat akarja szankcionálni. Minek akkor ármegállapitó bizottság? Az ülésen egyébként Balogh Károly az árak emelkedésének történetét ismertet­:e. Azt, hogy a húsárak ma ilven tűrhetet­lenül magasak, a husiparosok egymás közti versengése és a háború ideje alatt kialakult nagyobb haszonkövetelés okozta. Amikor a város hozatott marhákat, nem akarta egyik husiparos sem kiárusításra vállalni a meg­állapított normális haszon mellett. Ha a husiparosok riem fogják maguk az árakat 14—12 koronáról leszállítani, a város a ka­tonaságtól kér szakembert, maga fog mar­hákat beszerezni és maga fogja azokat ki­árusítani is. Hogy élőállatot lehet olcsón beszerezni, bizonyítja, hogy a gazdák szom­baton még 6 koronáért kínálták a marhákat élősúlyban. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester után dr. Temesváry Géza helyettes főkapi­tány éles szavakkal bírálgatta a husiparo­sok viselkedését. Kiszámította, hogv egy marhán 300 korona a tiszta nyereségük. A kijelentést az érdekeltek nagv zajjal fogad­ták. de nem tudták az ellenkezőiét bizonyí­tani. mtBmmma^&mwtmöSm^^SmS Kijgl fonyő Sománál

Next

/
Oldalképek
Tartalom