Délmagyarország, 1917. június (6. évfolyam, 128-151. szám)

1917-06-22 / 145. szám

Szerkesztőség: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség telefonja: 305. ELŐFIZETÉSI ÁRA: egész évre 28.— K. negyedévre 7.— K. félévre . . 14.— K. egy hónapra .40 K. Egyeg izftm Ara ÍO fillér. Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A kiadóhivatal telefonja: 81. Szepd, 1917, Osváíh Imre. A királyi elismerés imeltett a polgári elisjmerés és (hódolat mindennél szebb ajándékában is részesülnie kell. Sokan lelhetnek ők, az Osváthok és Osvátlhnék bárom év bosszú napjait ímegőszitő és meggömyesztő aggodalomban töltő lapák :és anvák, kik a hivatalos jelentések Ihideig és szókimondó betűit aggodalommal, reménykedve és gyakran remegéssel várják ma is1. Sokat olvastunk és sóikat irtunk a magyar katona hősi virtusáról, amelyet tekintet nélkül arra, hogy barát vagy ellenség, megkoszorúzott egész 'Európa. Szerető szivünk ezernyi gyöngédséggel fordult az ártatlan hadi árva felé. aki gondtalan játszadozásai közepette nem is sejti, Ihogy csöpp vállait milyen csapás súlyával rogyasztaná meg a háború, ha nem ..sietnénk 'hozzáia, hogy fölemeljük, mégmentsük, amennyire tőlünk telik, kárpótoljuk és megőrizzük ;az — államnak, a társadalomnak. Az özvegy gyászának komor feketeségébe is enyhébb színeket igyekszünk szőni, aimikor fájdalmát a nemzeti elislmerés és hódolat lebomló megnyilatkozásával akarjuk envhiteni, amiből egy-egy parányi rész mindeniknek jut,! amikor jövőjének biztosítása érdekében terveket szövünk és intézményeket létesítünk. Nemzetek eme legnagyobb 'összecsapása után, aminőt még nem rendezett a kicsinyes és balga ember, nem fog lenni, aki kenyértelen és hajléktalan vándorúton legyen kénytelen a megélhetésre föltétlenül szükséges garasokat összekoldulni vagy összeverklizní. 'Nem /mondjuk, hogy ezek a nagy vonásokban lefektetett elvek már is testet öltöttek a gyakorlati élet számára. De aligha ámítjuk (magunkat, amikor azt gondoljuk: nem múlhatnak el anélkül felettünk ezek az emberfaló évek és napok, hogy ne hagynának vissza lelkünk legmélyén egész életünkre kiható nyomokat, amelyek a mai Ígéretek és tervek betartására és betartatására sarkaljanak mindenkit. Mivel adózik és imivei adózhat azonban a nemzet az Osváthoknak? Az anyának, aki tudni és tűrni kénytelen, hogy fia a puha és édes szülői fészekből a lövészárokba költözzék ki? Az anyának, 'akit az elvesztet.t gyermekért mivel sem pótolhatunk? Az apának, akinek sosem készíthet a sors nagyobb csapást, mintha megfordítja a természet rendjét és a temetői hant örökkévaló nyugalmába előbb hivja él a fiút, mint az apát. Tiszteljétek őket és hajoljatok meg előttük. Nincs ir, tmely az ő sebüket beheggesztené, nincs intézmény, mely őket kárpótolhatná Vagy meggyógyíthatná. Osváth Imre szivét, miután kezét már 'kérgesre edzette egy életen át való munka, most edzi keservesen, könnyfacsaróan a háború. Legyen velük és mellettük, a mindenkinél többet áldozó apákkal és anyákkal a polgári becsületérzés, a szeplőtlen emberszeretet és az egész nemzet részvéte. Térdre előttük! VI. évfolyam, 145, siám. Pántik, junius 22. fiz Isterházy-kormány programmja. - Az uj kormány bemutatkozott a képviselőházban és a főrendiházban. — 1 (Budapesti tudósítónk telefonjeli\lj{ése.) A képviselőházban délután 3 órakor már zsúfolva volt az ülésterem, a karzat, a baloldali és jobboldali folyosók. A miniszterelnököt zajosan éljenezték, úgyszintén a munkapárt Tiszát ünnepelte. Szász Károly alelnök negyednégykor nyitotta meg az ülést. Az elnöki emelvénnyel szemközti ajtón vonult be az uj kormány gróf Esterházy miniszterelnök vezetésével. Pár perc múlva a jobboldali legszélső ,ajtón belépett gróf Tisza István, akit a munkapárton felállva percekig ünnepeltek, a baloldalon pedig ezalatt azt kiáltották: — Éljen az általános, titkos választójog! , Az elnöki előterjesztések után Esterházy miniszterelnök két királyi kéziratot küldetett fel az elnöknek. Az egyik a régi kortmány felmentését, a másik az uj kormány kinevezését tartalmazta. Mindkét királyi kéziratot a Ház éljenzéssel fogadta. Ezután ,a baloldal zajos éljenzése közben állott fel szólásra gróf Esterházy Móric miniszterelnök, aki a következőket mondotta: — Amidőn a kormány kinevezése után első izben jelenek meg a Ház előtt, engedjék meg, hogy előadjam mely irányelvek azok, amelyek kormányzatunkat munkásságában vezetni fogják. Mindenekelőtt megállapítom, hogy kérniátiyaiakulásunk létjogosultságának alapja az általános választójog reformjának megalkotása (Taps a baloldalion.) azon elvek szerint, a melyók őfelségének az előző kormány által ellenjegyzőit kéziratában foglaltatnak. Mielőtt erről beszélnék, előbb más kérdésekkel óhajtanék foglalkozni, A kormány a népjóléti intézmények egészt sorozatát akarja megvalósítani. A hadiárvák és özvegyek segélyét fel akarjuk emelni. A háború pénzügyi terén nagy próbára tette az országot, de takarékossággal és munkával meg fogjuk tartani az egyensúlyt. Á szükségletek előállitásfen mindenikbek fokozott termelő munkával kell közrehatni. A kormány vigyázni fog arra, hogy termelésünk a külfölddel szemben ne kerüljön hátrányos helyzetbe, A legnagyobb figyelmet fogjuk forüUcmjj a közszolgálati alkalmazottak sasára. Már az indemMtásbon, de a javaslat tárgyalása során indítványozni fogjuk a családi pótlék fleemelését, a státusz rendezés lehetővé tételét, a tisztviselők SzalgáHU pragmatikáját előségkjiik és Erdély sokat szenvedett lakosságának államilag való kárpótlása és Erdély újjászervezése a kormány egyik főfeladata lesz. Az aratásra a katonákat szabadságoljuk. Megmásíthatatlan akaratunk, ihogy az antant kiéhezfetési politikája csúfos kudarcot valljon. Már a csépléseknél lefoglalják és átveszik a termést. Ezzel reméljük elejét venni a későbbi erőszakos rekvirálásnak Azt hiszem, hogy csak ott lesz szükség erőszakos eljárásra, ahol ,a csalás, visszaélés nyilvánvaló. ' A miniszterelnök beszéde to- 'bbi sorén kijelenti, hogy kivételt Sdholsom fognak tenni A kormánynak az & célja, hogy a fogyasztók milliói könnyen szerezhessék be szükségleteiket. A kormány ^birtokpolitikájának főgond'» az lesz* hoky a föld olyanok kezébe kerüljön, akik tanúságot tesznek a magyar államhoz való hűségükről. Gondoskodnak arról, hogy a háború alatti eltolódások kiegyenlítődjenek. A kormány az áruközpontok pénzkezelését, ügyvitelét szigorúan ellenőriztetni fogja. A szénkérdés erélyes megoldását igéri. A kiegyezés kérdésében a kormány az előző kormánytól készen vette át a munkálatokat és ezen az alapon folytatják majd a 'Németországgal valló tárgyalásokat. Kijelenti, hogy az Ausztriával kötött gazdasági kiegyezés végleges elintézését a kővetkező országgyűlésre hagyják, a mitől cSiik akkag térnének el, ha azt előre nem látott körülmények tennék szükségessé. Ezmtán egész sorozatát adja elő a szociális intézmények kiépítésének, köztük az iskolák szaporításának. Ahol szükséges, mindent meg fognak tenni egységes ndmzeti létünk biztosítása érdekében. A katolikus autonómiái még ezen dz országgyűlésen meg