Délmagyarország, 1917. június (6. évfolyam, 128-151. szám)

1917-06-22 / 145. szám

D&LMAG YABÖBS&AG -Szeged, 1917. junius 22. akarják alkotni. Ezenkívül a kormány programjába vette az 1848. évi 20. t.-c. megvalósítását is. A háború nem alkalmas nagy igazságügyi reformokra, de már is jelzi a birói szervezet szabályozását, a külön birói státusz visszaállítását, a birói testület önkormányzati jogának felállításával a birói függetlenség biztosítását. A polgári törvénykönyv revízióját, az ügyvédi kar zoeiális ^helyzetének lavitását. Az alkotmány egyik biztositéka a szabad sajtó. Mihelyest a normális viszonyok engedik, a sajtótörvényt revízió alá veszik és az esküdtszéket helyreállítják. Horvátországgal szemben reméli, hogy sikerülni fog a teljes együttműködés. A mostani horvát miniszter csak ideiglenes és ezt az állást horvát nemzetségit férfiúval fogják betölteni. — Belső meggyőződéssel tartunk ki, — folytatta a miniszterelnök — Németországgal együtt a háborúban. A katonai helyzetünk minden tekintetben kedvező. Az olasz offenzívát vitézséggel vertük vissza és ki kell tartanunk mindvégig, de miként a Norddeutsdhe Allgeimeine Zeitung is irta, mindig hajlandók vagyunk egy tisztességes beké megkötésére. 'Rátér ezután a miniszterelnök a választójogra Ennek szükségességét mindenki elismerte, még a jelenlegi többség is, tehát a választási törvényt meg is alkotják. Reméli, hogy az a többség, amely 1910-ben, mint kisebbség messzemenő választójogi reform alapján állott, most sem fog ennek ellenszegülni és őfelsége óhajának megváló sitása a legsürgősebb szükség íesz. A reform elodázása megbontaná az ország egységét anélkül, hogy végleges győzelmét megakadályozhatnák. őfelsége célja a választójogot oly mértékben kiterjeszteni, amely a magyar állam létérdekeinek tekinieMw vételével a nagy időknek megfelel. Közli a Házzal, hogy a választójog a 24 éves korhatárhoz lesz kötve és a Károly-keresztesek is megkapják, akikritél a korhatár jól is eltekintenek. A titkosságot mindenütt, ahol az értelmiség, az imi-olvasni tudók többségben Vannak, meg akarja vatósikmi. Ha a többség ellenszegülne a reformnak. noha a háborúban el akarja kerülni az uj választást, mégis kénytelen lesz a meghosszabbított mandátumok ellenére a választókra apellálni. (Éljenzés és taps a balolnalon.) A balolrali képviselők felugrálnak helyeikről és hangosan éljeneznek. A munkapárton is töbven felugrálnak és azt kiabálják, hogy akkor tnrír is elrendelhetik a választásokat. (Apponyi felszólalása.) Az elnök ezután szünetet rendel el. Szünet után gróf Apponyi Albert szólal fel. Kijelenti, hogy nem vállalhatja a szolidaritást a númszt&relnökní'k a kiegyezés kérdésében tett kijelentéseivel. — Fentartorn akoiószabadságomat, — mondotta; — A kormányba ,azért léptem be, jnert a miniszterelnök biztosított, hogy r • a kiegyezésről lehetőleg nem ezen az országgyűlésen fognak dönteni. Ha ez mégis bekövetkeznék, akkor fentartorn teljes elhatározási szabadságomat. Kijelentette még, hogy illetékes tényezők tartották az ország érdekében levőknek a kabinetbe való közreműködését. Minden egyéb kérdésiben a kormány tagjaival teljes egyetértésben van. (Gróf Tisza István beszéde.) Ezután gróf Tisza István szólalt fel. Elmondja, 'hogy a választójog kérdésében nem tudta a király aggodalmát eloszlatni, hogy előterjesaíiése a nemzet legszélesebb rétegeit kifogja-e elégíteni. Ezért adta be lemondását. Jött az uj kordány és ha háború nem lenne, rövidesen a nemzet elé lehetne vinni a kérdést. Világháborúban azonban súlyos felelősséget vállal, aki az országot a választás izgalmának teszi ki és döntést provokál, amikor a hősök, akikért állítólag a kérdést napirendre tűzték, nincsenek itthon, Kijelenti, hogy a többségi elv érvér, nyésitésétől a habom alatt eltékin tekeMindent megszavaznák a körményntfy, ami \iz öpszágüakszükséges, de kéri a kormányt, tegye lehetővé, hogy ahol az egységes magyar nemzeti álláspontról van szó, tájékoztassa a munka pártot. Eztután rátér a gazdiasági kérdésekre. Kijelenti, hogy a miniszterelnök nagyon optimista véleményen van az élelmezési ügyeket illetőleg. Ök tudják legjobban, hogy kérlelhetetlen szigorúsággal kell fellépni ugy a termelők, mint a fogyasztók ellen, hogy biz tosithassuk, .ami kell nekünk és szövetségeseinknek. Ezután polemizál Apponyi kijelentéseivel, majd áttér a választójog kérdésére, a mely szerinte nemzeti veszedelmet rejt magában, ha a 24 éves korhatárt életbe léptetik, sőt a Károly-kereszteseket 'korhatár nélkül is részesitik választójogban. A túloldalon vannak sokan olyanok, akik a koalíció uralma előtt egy dicsőséges, hős katonát, aki ugyanilyen választójogot hozott, hazaárulónak mondottak. Felkiáltások a baloldalon: Azóta háborít vari. A legnagyobb mértékben aggasztó a kérdésben, őfelsége személyét előtérbe tolni, atnelv kérdés a nemzet nagy részét is a legnagyobb aggodalomban tártja. A kérdést őfelsége aggályával szemben, hogy milyen legyen a választójog, majd a nemzet fogja eldönteni, mert a király személyéi nem szabad előtérbe helyezni. (Zaj a baloldalon. Az elnök két izben rendreutasítja Héderváry Lehelt.) Tisza szóvá teszi ezután az osztrák parlamentben történteket. Sajnálja, hogy sem az osztrák miniszterelnök, sem a Ház elnök a fennálló .törvényekre és Magyarország integritására nem figyelmeztette a felszólalókat. Azt is sajnálja, hogy Esterházy, sem tette szóvá ezt az ügyet. Majd igy végzi beszédét: — Akii megtámadni meri Magyarország sos.: dualisztikus álláspontját, I azt pártkülönbség nélkül vissza kell utasítani. Kifejezem azt a reményemet, hogy a miniszterelnök cselekedetei fogják pótolni azt, amit beszédében elmulasztott. (Viharos taps a jobboldalon.) (A többi pari ok szónokai.) Tisza után Bakonyi Samu állott fel és az Apponyi-párt nevében üdvözölte a kormányt. Bakonyi után ,gróf Pejucheyics Tivadar a horvátok álláspontját fejtette ki. Abban a reményben, bogy a horvát miniszteri állást horvát férfiúval fogják betölteni, a horvátok támogatni fogják az uj kormányt. Ezután gróf Esterházy Móric miniszterelnök szólalt fel. Tiszának a reichsrati eseményekre vonatkozólag azt felelte, hogy a magyar állam területi integritása annyira szent, hogy annak megvédése nem lehet egyes pártoknak, vagy kormánynak programpontja, hanem minden magyar hitvallását kell, képeznie. Tiszának a reiidhsratbfan történt Magyarország ellenes kirohanásokkal szemben tett kijelentéseivel egyetért. Ezután gróf Andrássy Gyula szólalt fel. Megindokolta, hogy miért liive ő most a választójognak, holott azelőtt ellene volt. A választójogban van most a mai helyzet sarkpontja. Meg kell most ezt a kérdést oldani ugy, amint az a nemzet kívánságának s az idők szellemének megfelel. Utal Oroszországra, ahol a szűkkeblűség a cárizmíus megdöntését eredményezte. A király személye a választójoggal kitörölhetetlenül egybe van forrva. Kijelenti, hogy ők ebben a kérdésben a király személyét nem tolták előtérbe. Felhívja a Házat, hogy a nagyfontosságú kérdés megoldását ne igyekezzék megakadályozni, mert azt most már nem lehet feltartóztatni. (Nagy éljenzés a baloldalon.) Tisza személyes) kérdjésben visszautasítja Andrássynak azt a vádját, mintha ő helyezte volna előtérbe a király személyét. (Az indemniiás beteriásztése) Ezután dr. Gratz Gusztáv pénzügyminiszter beterjeszti az indemnitásról és a horvát-magyar pénzügyi egyezményről szóló javaslatokat. Megállapítják a holnapi ülés napirendjét, amelyen folytatják a miniszterelnök prograrnbeszéde felett való vitát. Ezután az ülés véget ért. (A főrendiház ülése.) (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A főrendiház este 7 órakor ülést tartott. Báró Jósika Samu lemondása folytán báró Harkányi Frigyes korelnök elnökölt. Felolvastak egy királyi kéziratot, amely szerint a király elnökké gróf Hadik-Barkóezy Endrét, alelnökké Günther Antalt és báró Kemény Árpádot nevezte ki'. Ezután felolvasták a régi kormány felmentéséről és az uj kormány kinevezéséről szóló királyi kéziratokat. Gróf Hadik-Barkóizy Endre elfoglalta az elnöki széket. Rövid beszédében megemlékezett' csapataink hősiességéről, kjifeiezte reményét, hogy hamarosan meg lesz a béke. Váófidy L. 'Árpád kalocsai érsek üdvör zölie az uj elnökséget. Az elnök ezután meg