Délmagyarország, 1917. május (6. évfolyam, 103-127. szám)

1917-05-09 / 109. szám

4 uELMAGYARORSZAiG Szeged, 1947. május 9. Az ideiglenes kormány a katonai és munkásbizottság akaratához alkalmazkodik. — miljukov hajlandó lemondani. — ahogy éti ki tudnám fejteni — ellensége vagyok a radikális választójognak a mai Magyarországban, mert veszélyesnek tartom azt házám én nemzetem jövőjére nézve. De mindig azt vallottam, hogy meg kell adni a választójogot az ipari szakmunkások zömének és ezt az alapigazságot igyekeztem kifejezésre juttatni az 1913 évi választójogi törvényben is, amelynek előkészítő munkálataiban az akkori kormány bizalmából részt vettem. Majd a tor vén v erre vonatkozó rendelkezéseit fejtegeti a minisz-terelnök és ehhez a következő következtetéseket fűzi: — Igaz, hogy a törvény ezt a nagy jogkiterjesztést, mint más társadalmi osztályoknál, ugy az ipari szakmunkásoknál is a 30 éves korhatárhoz köti, s Apponyi Albert legvehemensebb támadását ez ellen a korhatár ellen írányitja, mint amely a rövidebb életkorral biró ipari munkásosztályra nagyobb sulival nehezedik. — Ha az uj törvény alapján késziilr választónévjegyzék tanulmányozása arról győzne meg, hogy a törvényhozás ezen akaratának gyakorlati megvalósítását nem sikerült biztositanunk, ugy beható és lelkiismeretes megfontolás tárgyává kell tennünk, 'hogy minő továbbmenő rendelkezésekre van szükség ennek a célnak a biztosítására. Mert abban mindnyájan egyetértünk, hogy a magyar ipari munkás előtt meg kell nyitnunk a politikai érvényesülés kapuját. — Végül még csak egyet: a magyar ipari munkásosztály aktiv részvételét a közéletben melegen óhajtom, mert erre kereseti viszonyainál, műveltségénél s a benne felébredt politikai öntudatnál fogva megérettnek tartom. De a világért sem azért, mintha Apponyival együtt azt tartanám, hogy csak választójoggal biró társadalmi osztályok Sorsát karolja fel a törvényhozás. Lugano, május 8. A Corriere della Sera nak jelentik Pétervárról: A katonai és munkásbizottság elhatározta, hogy a legújabb orosz hadikölcsön támogatását attól teszi függővé, hogy a kormány ad-e ,világos nyilatkozatot a háború programjáról? A bizottság újból nyomást gyakarolt a kormányra, hogy az annexióról való lemondásra kényszerítse. Az ennek következtében támadt szakadékot és nyilt konfliktust a kormány legutóbbi manifesztumával akarta megszüntetni. A katonai és munkásbizottság tegnapelőtt összeült, hogy állást foglaljon a kormány manifesztuma ellen. A bizottság egyedül Miljukovot teszi felelőssé a manifesztumért. Miljukovot nemcsak a szociáldemokraták, hanem a demokrata áramlat hivei is hevesen támadják. Ugy látszik, hogy olyan elemek is dolgoznak ellene, amelyek nemcsak Oroszország ügyének szolgálatában állanak. Ismét felmerült a kormány kebelében eszköziendő változtatások problémája. A katonai és munkásbizottság, jóllehet az ideiglenes kormány hajlandó akaratához alkalmazkodni, nem akarja átvenni a kormányt Lenin sürgetése ellenére sem. Ebben a kérdésben a végleges határozathozatalt tegnapra halasztották. Tegnap éjjel a kormány tagjai tanácskozásra ültek össze. A duma és a katonai és munkásbizottság végrehajtó bizottságai is gyűlést tartottak. Ugy látszik, hogy Miljukov, ha szükséges, hajlandó lemondani. Ugy a kormány, mint a ínunkásbizottság tömegtüntetésekkel dolgozik és attól kell tartani, hogy súlyos összecsapásokra kerül a sor. Súlyos zavargások voltak a nagyobb orosz városokban. Stockholm, május 8. Most derül ki, hogy május 3-án nemcsak Pétervárott, hanem Moszkvában, Kievben és Odesszában is, komoly összeütközések voltak. Moszkvában az utcai tüntetések oly veszélyesek voltak, hogy Grusinov. az ottani kormánycsapatok parancsnoka, táviratozott Gucskov hadügyminiszternek, akivel közölte, heg? minden felelősséget elhárít magáról, ha nem küldenek neki azonnal Pétervárról erősitö csapatokat. A rend csak akkor állt helyre, midőn május 4-én éjjel Pétervárról megérkezett a katonai és munkásbizottság felhívása, mely értesítette a moszkvai munkásokat, hogy az ideiglenes kormány teljesiti a katonai és munkásbizottság követeléseit. Miljukov nem meri ösmertetni az antant titkos szerződését. Berlin, május 8. A Lokalanzeiger-nek jelentik Luganoból: A Corriere della Sera jelenti, hogy Miljukov fogadta az United Press pétervári levelezőjét, akinek elmondotta, hogy az éjszakát azzal töltötte, hogy meggyőzze a katona- és munkásbizottság tagjait az antanttal kötött szerződések nyilvánosságra hozatalának lehetetlenségéről. Aki ismeri ezeket a titkos szerződéseket. — mondotta Miljukov — az nem állithatja, hogy antidemokratikusok vagy ártalmasak volnának. Oroszország szövetségeseinek hozzájárulása nélkül ő nem közölheti azok tartalmát. E szerződések — folytatta Miljukov — megfelelnek minden demokrata nép aspirációinak, amelyek lényegében a nemzeti határok megállapítására és Európa térképének nemzetiségi alapon való megváltoztatására vonatkoznak, ami végeredményében nem egyéb, mint a tartós békének a biztosítása. A munkástanács külügyi bizottsága Stockholm, május 8. A legutóbbi pétervári jelentések alatt, amelyek félreérthetetlenül dezavuálják Miljukov és Gucskov7 hóditási politikáját, Skobelev neve olvasható. A munkás- és katonatanács ugyanis külügyi bizottságot szervezett, amelynek az a feladata, hogy a külföldet az oroszországi eseményekről tájékoztassa és viszont a munkástanácsot külföldi hirekkel ellássa. Miljukov beleegyezett abba, hogy ezeket a kommünikéket államköltségen továbbítsák. A Pétervári Távirati Ügynökség köteles ezeket a kommünikéket rövidítések nélkül a külföldre továbbítani. Ennek a bizottságnak az elnöke Skobelev, aki egyúttal a külföldi és az orosz munkáslapokat hirekkel látja el. Párisi lapok az orosz kormány nehéz helyzetéről. Genf, május 8. A párisi lapok nagyon aggodalmasnak tartják az ideiglenes orosz kormány helyzetét. A Journal szerint a munkástanács valóságos ultimátumot intézett a kormányhoz, hogy tiltakozzék a garanciák és szankciók követelése ellen. A szocialista sajtók békekövetelései feltétlenül ragaszkodnak Miljukov lemondásához és a külügyminiszter állása teljesen tarthatatlanná vált az ideiglenes kormány és a munkástanács ama megegyezése következtében, amelyben most már szó sincs a hóJön! A legnagyobb szenzáció! nőstény tigris P. MENICHELL1VEL di fásokról. Magyar találmány, magyar készítmény nem ért még el olyan sikert, mint a Diana sósborszesz. Évről-évre rohamosan emelkedik a fogyasztás s ma már közel évi 15,0hi>.000 palack Diana sósborszesz kerül fogyasztásra kizárólag Magyarországban, de az ország határain tul is eljutott már e páratlan szer hírneve. Tengerentúli államokban ép ugy ismerik és fogyasztják, mint idehaza. Magyarok, ha külföldre utaznak, okvetlenül magukkal viszik, mert aki egyszer megszokta, nem tud már meglenni nélküle. Igazán: szerénytelenség nélkül elmondhatjuk, hogy nem volt még készítmény, mely ily rövid idő alatt ily páratlan népszerűségre, közkedveltségre tegyen szert, s ennyire nélkülözhetetlent! váljék. Ha kutatjuk e siker okait, azt látjuk, hogy nem a rek lám. nem a szervezési munka, nem a kínálat hozta létre ez a csodálatos sikert, hanem az az egyszerű tény, hogy aki egyszer bármilyen bajánál a Diana sosborszeszhez folyamodott segítségért, e biztos hatású liáziszerbem föltétlenül megtalálta amit keresett s ezért aztán később is áhandóan ragaszkodott hozzá, • kijelentvén, hogy atnig csak Sesz a világon Diana sósborszesz, házából ki nem hagyja fogyni. Ára 1.30 fillér. Kapható mindenütt. FielMfM: Diana KepesHsdelmi Mni-ftn. BUDAPEST, Nádor-utca 6. sz.