Délmagyarország, 1917. május (6. évfolyam, 103-127. szám)

1917-05-09 / 109. szám

Öaeged, 1917. május 9. -DÉLMAGYARORSZAG 5 HÍREK ocoo Zita. Holnap megható ünnepség lesz a királyi család ragyogó termeiben. A magyarok királynéjának születésnapi évfordulóját ünnepli a koronás király, a királyi sarjak és & közvetlen hozzátartozók. A szív ünnepe lesz ez a bájos megemlékezés, a szeretet gyönyörű cfrigyének glóriába vonása. (Eddig mi, ujabb nemzedék, nem gyönyörködhettünk ilyen megható, szép családi ünnepségen a királyi családban. A megrázó tragédiák, melyek karöltve jártak boldogult uralkodónk esaJádájában, fátyolt vontak az ilyen ünnepekre • és észrevétlen elsuhantunk Magyarország védőangyalának születésnapi évforduló.) a mellett . . . Zita, felséges asszonyunk, koronás királynéja vagy már a Te hűséges magyar nó7>ednek, mely Téged örökre a szivébe zárt — ám azért mégis olyan vagy nekünk még most, mint egy szépséges, ragyogó álom . . . Szeretünk téged, leborulunk fönséges lelked előtt, melynek lessük, várjuk a melegségét, — ám azért szorongva várjuk az álom valóraválását . . . Oh, inert volt minékünk egy szent Asszonyunk, egy feliérlel kii Nagyasszonynak. aki lelkének fényes szárnyait igazi Nemtőként terjesztette a magyar nemzet fölé s amidőn annak vérző szivét látta vonaglani, a fölötte érzett fájdalom könnyei összevegyültek az ő sorsa fölötti bánatának könnyeivel. Együtt és egyszerre sirt a magyar nép « a maga tragikuma fölött. És e szent Asszony, e megdicsőült földi angyal amíg az Élet kálváriáját járta, arnig megsebzett szivét fekete fátyolba vonta az üres világ elől — reánk gondolt: magyarokra . . . A inig bágyadt szemeivel a ciprusok erdejét nézegette, lelke elszállt az örökhőn mosolygó, kék ég alól hozzánk és velünk kesergett, velünk szenvedett. Volt. egy szent Asszonyunk . . . Egy bo lyongva járó Mártirasszonynnk . . . Szép álmunk az ő tiszta leikénél valóra vált. Nem volt vágyódásunk csak imádságunk . . . A holnapi napon, szépséges királyasszonyiinh, ez a Nagyasszony jut eszünkbe. Őérte és teérted száll el ajkunkról az ima. Az ő túlvilági csendes nyugalmáért imádkozunk, amit e földön nem tudott elérni és Érted, hogy lelked megértse a mi hűségünket, a mi nagy szeretetünket és terjessze fényes szárnyait ő is fölénk, szegény, szenvedő magyar nemzet felé. A fényben, mely holnap ki fog gyúlni a királyi család ragyogó termeiben, ott lesz a mi messze sugárzó fényünk is: ami határtalan. ragyogó szeretetünk, mely királynői koronádat tündöklő gyémánt koronává változtatja át. —y. — Időjárás. Hőemelkedés és nyugaton elvétre csapadék vártmló. PROGNÓZIS: Enyhébb, nyugaton elvétre csapadék. Déli hőmérséklet: 14.8 fok Celsius. — A király a magyar hadikölcsönétt. Budapestről jelentik: A király a következő táviratot küldte dr. Teleszky János pénzügyminiszterhez: A hatodik hadikölcsön előkészületeire vonatkozó jelentését tudomásul vettem. Hálával gondolok az eddigi hadikölcsönöknél a lakosság összes rétegeinek rendkívüli teljesítményeire és annak a reménységemnek adok kifejezést, hogy a magyarországi tőke és a megtakarítások felett rendelkezők a háború szerenesés befejezésére különösen fontos mostani időben, újból teljes értékű bizonyítékát fogják szolgáltatni törhetetlen anyagi erőiknek és hajthatatlan elhatározásuknak. Én 12 milliót jegyzek a hatodik magyar hadikölcsönre. KÁROLY s. k. — Minisztertanács. Budapestről telefonálja tudósítónk: Kedden délután 5 órakor gróf Tisza István miniszterelnök elnöklésével minisztertanács volt. — Kitüntetések. Nagy Imre népfölkelő őrmestert az 5. népfölkelő parancsnokság nyilvántartásában és Puskás József tizedest az 5. honvéd gyalogezredben az ellenséggel szemben tanúsított vitéz magatartásuk elismeréséül az 1. osztályú ezüst vitézségi éremmel tüntették ki. — A Károlyi-párt értekezlete. Budapestről telefonálja tudósítónk: A Károlyi-párt kedden este értekezletet tartott gróf Batthyány Tivadar elnöklésével. Batthyány megnyitó beszédében mindenekelőtt foglalkozott a királyi kézirattal, amelyet a párt örömmel üdvözöl. Ezután Batthyány élesen támadta Tiszát a királyi kézirathoz hozzáfűzött félhivatalos kommüniké közzétételéért és beszédében kijelentette, hogy a párt ragaszkodik az 1916 junius 18-ikii pártalakulási programnyilatkozatában kifejtett programpontjaihoz s most a háború dacára is az általános, egyenlő, titkos választójogon kívül az önálló magyar hadsereg felállítását is követeli. Úgyszintén a párt szükségesnek taríja, hogy mindenütt hirdesse az azonnali békekötés keresztülvitelét. Ezután egy határozati javaslatot fogadtak el, a mely többek között a következőket tartalmazza: A párt meg van győződve, hogy a jelen nagy idők áldozatának csak az általános, egyenlő, titkos választójog és a kerületek megfelelő beosztása felel meg. Ezért visszautasítja Tisza amaz eljárását, hogy a királyi elhatározást értelméből kiíprditáni igyekezik. Ezt a harc provoklásának tekinti. amelyet a párt felvesz. A következményekért a_ felelősséget a kormányra hárítja. A párt magáévá teszi Czernin álláspontját a területgyarapitás nélküli, azonnali békekötésre vonatkozólag. Bár a mostani borzalmak visszatérését a jelenlegi gyarló diplomácia megakadályozni nem tudja, ezért a népek demokratikus alkotmányosságát és szabadságjogait biztosítani kell és uj nemzetközi jogot és államközi szervezetet kell teremteni, amennyiben a nemzetközi döntőbíróság dönti el a nemzetközi viszályokat A párt oda törekszik, hogy tartós béke alapjai fektessenek le és hogy a fegyverkezési verseny megszüntettessék. — A délmagyarországi textilkereskedők gyűlése Szabadkán. A szegedi kereskedelmi és iparkamara legutóbbi ülésén Spitzer Sándor zombori nagykereskedő beadványa kapcsán szóbakerült az a sérelem, amely a hazai textilkereskedelmet érte azzal, hegy az osztrák gyárak a maximálás és a bejelentési kényszer kimondása előtt ideszállitották s itt drága pénzen eladták áruikat, amelyeket a magyar kereskedő nem adhatott tovább. Elhatározta akkoriban a kereskedelmi és iparkamara, hogy Szabadkán, a textilkereskedők sérelme tárgyában szakmai értekezletet tart. Az értekezletet kedden délután tartották meg a szabadkai városházán, ahol a textilkiskereskedők Szegedről, Bajáról és még több délvidéki városból összejöttek. Elnök Wagner Gusztáv szegedi nagykereskedő volt. A textilkiskereskedők azt panaszolták, hogy a pamutközpont letiltotta a pamutárukat és a kereskedők által a háborúban szerzett áruk beszerzési ára helyett annak csak egyharmadát fizetik. A gyűlés elhatározta, liogy a kereskedelmi minisztériumhoz felterjesztést intéz, amelyben megtkéri, hogy a kereskedők a letiltott és elrekvirált áruknak legalább okmányilag bizonyított beszerzési árát kapják meg és hogy ezekért az árukért járó összeget az átvételkor azonnal fizessék, ne ugy mint eddig, hogy hónapokig' zár alatt tartják és amikor már az árut beszállították, még mindig hónapokig kell várni, mig az egyharmad árban elrekvirált áruért a pénzt megkapják. Egyhangúlag fogadták el ezt a határozati javaslatot. Sürgőn yileg közölték ezt báró Harkányi János kereskedelmi miniszterrel ésLánci Leóval, mint a budapesti kereskedelmi és iparkamara elnökével és őt is, valamint s szegedi kereskedelmi és iparkamarát is megkérték, liogy érdekükben minden lehetőt tegyenek meg .Este fél 8-kor a textilkereskedők társas vacsorára gyűltek össze. — Az iparosok fogyasztási szövetkezetének gyűlése. A kővetkező sorok közlését kérték tőlünk: Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Az iparosok fogyasztási szövetkezete vasárnapi közgyűléséről közölt tudósításra kénytelen vagyok néhány kiegészítő megjegyzést tenni. Elsősorban azt. hogy Szegő a felszólalásában az ál Utólagos 80.000 koronás vételi különbözetről említést nem tett, mert különben az ebben megnyilatkozó abszolút gyanúsítás felelet és erőteljes visszautasítás nélkül aligha maradhatott volna. A támadásra felelő (felszólal ásókból s az én reflexióimból is oly részleteket közöl a tudósítás, melyek a történtéket téves világításban állithatják a közönség elé. Én például nem azt emiitettem, hogy magánvállalkozásom volt a sertéshizlalás, hanem azt, liogy a cipőgyár segítségére támaszkodva, a magam felelősségére intéztem az akciót s ebben csak azért szerepeltettem névleg a fogyasztási szövetkezetet, hogy az elérendő, eredményeket ennek megszerezhessem. A két beállítás közt nagy különbség van. Azt sem közli a tudósítás, hogy a támadást nagy visszatetszéssel és a támadó ujabbi felszólalását oly türelmetlenséggel fogadta a közgyűlés, hogy ennek a tagok csaknem egyhangú kívánságára el kellett állani a szótól s el kellett távoznia a gyűlés színhelyéről. Dehogy volt Szegőnek ideje az igazgatósági tagság vállalása stb. dolgában búcsúbeszédet tartani, hiszen sokkal inkább sietnie kellett. Az ügynek a bíróság előtt lesz folytatása, de nem azért, mintha a szövetkezet vezetőségét terhelné egyes dolgok tisztázása, hanem azért, mert a közgyűlés által szolgáltatott elégtételen kivül a könnyelmű ós alaptalan vádaskodásokért megtorlást is kell szereznünk. Készséges híve Szabó Gyula. — A munkásbiztositási törvény reformjaBudapestről jelentik: A munkásbiztosit ás reformjára vonatkozó előmunkálatok megkezdődtek. Az Országos Mmi'kásbiztositó Pénztár legközelebb szaktanácskozást liiv össze, amely elé a törvény reformjának alapelveit, magában foglaló eláborátumot terjeszt. A reformok között szerepel a munkások biztosítása aggkor és rokkantság esetére, a munkás bizilositás körének kiterjesztése, először a házi cselédekre (nőkre és férfiakra egyaránt), másodszor a mezőgazdasági munkásokra, bar madszor azokra az ipari munkásokra, akik bányaüzemekben dolgoznak és a bányatársládákba való belépésre kényszeritettek, azonban foglalkozásuk természeténél fogva az ipari pénztárak keretéhe tartoznak, végül negyedszer a dohánymunkásokra, akik eddig a dohány-ketegpénztárakhoz tartoztak. Fontos követelése az országos pénztárnak a pénztári női tagok anyaság esetére való biztosítása, ami az anya- és csecsemővédelem szempontjából bir nagy jelentőséggel. Megvalósitandónak tartja a pénztár igazgatósága « munkanélküliség esetére rálő biztosítást is.