Délmagyarország, 1917. március (6. évfolyam, 50-78. szám)

1917-03-04 / 53. szám

Szeged, 1917. március 4. DÉLMAGYARORSZÁG 3 J~i%e%er hold városi föld eladása\ — Kelemen Béla és Kószó István a földek értékesítéséről. — (Saját tudósítónktól.) Ma ,dr. Kelemen Díja, országgyűlési képviselő és dr. Kószó István, törvényhatósági (bizottsági tag mondja el véleményét a városi földek eladásának fölvetett gondolatáról. . Kelemen föltétlen ihive annak, hogy a földek egy része eladassák, Kószona'k aggályai vannak, hogy az eladással — ih'a rá kerül a sor — várjunk a háb-oru befejlezéséig, addig, amikor már •itthon lesznek a lövészárokból épen, vagy nyomorékan visszatérő véreink. Budapestről telefonálja tudósítónk: Dr. Kelemen Béla országgyűlési képviselő a városi földek egy ^észének eladásáról a következő nyilatkozatot tette előttem: — Az a nézetem, hogy a mai viszonyok között nem lehet elzárkózni a város tulajdonában lévő földek egy részének eladása elől. 'Hiszen a nép körében annyira kifejlődött földéhség ezt határozottan indokolttá teszi. De ..indokolttá teszi az a körülmény is, hogy a vételáron nyomasztó adósságokat, illetve közterheket fizethetnénk ki, ( avagy közhasznú beruházásokat eszközölhetnénk. De helye .van ily tranzakciónak akkor is, ha a város nélkülözhetetlen közintézményeket akar létesíteni. Ott van például elsősorban a kórház, \a vízvezeték, a c'iatormizás és a tanyai vcúsutt elodázhatatlan és megoldásra váró Hagy kérdése. Bizony ezek ,igen jelentékeny befektetéseket igényelnek. A fölvetett érdekes és nagyfontosságú gondolat mindenesetre bővebb tanulmányt igényei és legközelebb alkalmat fogok venni magamnak arra, hogy a kérdéssel — miely o!y közelről érinti S;zeged város polgárainak érdekeit — behatóbban foglalkozzam. Lehetetlen azonban már most kifejezést nem adnom annak, hogy most, a föld-árak horribilis emelkedésének korszakában, látszik csak igazán, mily kár volt annak idején lemondási arról, hogy Szeged a\gyálai rétet megvegye, Örök kár ez a mű! a szt ás, Ma a gyálai rétet lehetne, parcellázni ésjkis részletekben eladni s akkor érintetlenül maradhatnának a város ingatlanai. De ismétlem, a fölvetett gondolat értékes és azzal Szeged város lakossága eminens érdekeinek figyelembevételével éirdem'es komolyan foglalkozni. Általános gazdasági elv az. hogy belterjes gazdaságot csak ott lehet eredményesen folytatni, ihol a megfelelő munkaerő (akár személyi, akár gépi érőben rendelkezésre áll és hol a termények előállítási árával arányban áll a termeivények ára. Szeged városának 'birtokából egy jelentékeny résznek kis parcellákban leendő eladását fölszinre hozták. Itt számolni kell a jövővel a munkaerők tekintetében és számolni kell a termények árának 'megváltozásával. valamint a gazdiasági ' munkabérek fokozódásával. A munkaerők tekintetében a'háború borzalmas pusztításai folytán jelentékeny apiadás fog beállani, mert majd akkor látjuk meg, kik és mennyien hiányoznak és mennyi lesz a munkaképtelen ember, ha ezen gyalázatos embervadászatnak vége lesz. A nyomorék ember nem termelő, csak fogyasztó lesz. Gazdasági szempontból ez nem ád munkaerőt, tehát a belterjes gazdasági munkát ez nem fogja elősegíteni. A gépmunkaerő a gyári munkások és anyagapadás foly tán nem fog emelkedni ,a háború után sem egyhamar, tehát uj gyermekbetegségen fog átmenni az egész gyáripari élet; ennélfogva produktuma drága lesz, tehát az intenzív mezőgazdiaság emelésére nem lesz nagy hatással. Ma azt mondjuk, nagy a pénzbőség. Ez hamis vélemény. Nem a pénzbőség nagy ma, hanem az elsőrendű szükségletek tárgyát képező termények értéke a magas és az emberi munkaerő a drága, mert kevesen vagyunk munkások és sokan vagyunk .fogyasztók. kik inproduktiv munkát végzünk a hadsereg szolgálatában. A fogyasztás tulnagy lévén, természetesen a fogyasztási cikkek ára horribilisen emelkedett ez által. Ekként I a pénzértéknek az anyagérték arányában való rendkívüli leszállása az, mi nem lehet — és ne is legyen — állandó, hanem oly időleges, mint maga a háború. Miután a háború nem természetes állapot, tehát a mai gazdasági és pénzügyi helyzet sem természetes. Ekként erre figyelemmel kell lenni. A fönti egészségtelen és nem természetes állapotoknak logikus következménye a gazdasági művelésre alkalmas földeknek esztelen áremelkedése. A terménvekért tűimagas árakat kap a gazdálkodó. Az ő földszeretete megnyilatkozlhatik abban, hogy ő a tökéjét, pénzét földbe iparkodik fektetni; tehát rendkívüli árakat kapván, 'rendkívüli összegekért .vásárolja a földet. Amig ezen vásárlást terményeinek árából, adósságcsinálás nélkül tudja keresztül vinni, addig ez nem veszélyes, de veszélyessé válik azonnal, midőn visszakérő, időnkint állandóan fizetendő kamatot kell fizetnie a vételárra felvett kölcsönért, holott a föld termésének ára rendes mederbe szállott és a munkabér — 'munkaerő hiányában — emelkedett, amint feltétlenül emelkedni fog. Ha Szeged város most földet adna el, tagadhatlan, hogy parcellázva igen nagyárakat érne el. de neki mint erkölcsi testületnek a mostani 'konjunktúrákat kihasználni nem szabad. Ugyanis a földvevők túlnyomó része az ő tőkéjének csak egyrészével birná kifizetni a vételárat, "a többit vagy hitelezné neki az eladó, vagy kölcsön venné fel. A földműves szegedi ember földszeretete határtalan, a vásárlási kedve korlátozihatlan és igy olyan terheket lenne hajlandó magára venni, melyek a rendes viszonyok beálltával elvinnék azt is. ami van. Nem kell feledni azt sem. hogy ma a pénzétől iparkodik szabadulni a földművesosztály azért is, mert bizalmatlan a Pénz értéke iránt és különcsen aggályos előtte a jövőbeni valuta, teíhát azt számit.ia: a föld biztos, ha értékre leszáll is, de az egyszer leszállott pénzérték devalváció nem ál! helyre soha, mig papírból csinálják a pénzt nálunk és arannyal fizetik a külföldet. Jó ezen gondolkodni mindenkinek. A mezőgazdaság egy fontos tényezője az állattenyésztés. Az intenzív gazdálkodást az erős trágyázás és megművelés teszi lehetővé. Állatállományunk nagy megfogyatkozása is szükségessé teszi a legelőreiidszer fejlesztését vagy legalább fenntartását, tehát már különben is nagyon megnyirbál: és szűkre szorított legelőinket újból kicsinyítem nem ajánlatos. Szeged városának nem a jelen előnyös viszonyokat kell kalmármódra kihasználni, hanem általános mezőgazdasági és állattenyésztési célokat kell szem előtt tartani. A háború befejezése után a város birtokertekesitési céljai megvalósításánál különben, azt hiszem, a lövészárokból énen és nvomorékún \ isszatérö véreink szociális erdekeit is tudjuk szolgálni. Ne adjuk el küzdő polgár társaink háta megett azt a földet, mit ők mindnyájunk részére vérükkel védelmeznek. Azután álljunk meg egy percre a földműves osztály azon sejtelménél, ihogy okosabb a reális befektetés a készpénz-szerzésnél, mert a föld mindig érték, de a pénz papiros, melynek belértéke nincsen. Hátha igaza van annak, aki azt mondja, hogy*lob!) a K&vés bizonyos, mint a vérmes reményeket nyújtó spekuláció. Biztosan tudom, hogy a szegedi tanyai polgárság sokkal .inkább óhajtja az illattenyésztés fejlesztését, mint a legelők feltörését és megnyirbálását vagy ennek elidegenítését. Én is ezen többségnek egészséges gondolkozását teszem magamévá. Dr. Kószó István. A képviselőház üiése. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A képviselőiház szömbaíi ülését délután félnégykor nyitotta meg Szász Károly alelnök. Az elnöki .előterjesztéseik után rátörtek a miniszterelnöki jelentés vitájára. Dr. pnkovich Béla kultuszminiszter röviden /reflektált Kállay Ubulmak a görög-katholikus püspökség támogatásáról mondott szavaira. Gróf Bethlen István az erők egyesi léséről beszélt. Erdélyben ,a főibajt az adminisztrációban látja. Szükséges volna, hogy józan embereik érintkezzenek ,a néppel, akik meglátják a bajokat és mindjálrt a helyszínén orvosolhatják is, Szigorúbb ellenőrzésre van. szükség. Küldjenek le Erdélybe képviselőket, akik ellenőriznék a tisztviselőket. Megemlíti, hogy a vasüti viszony Erdélyben a lehető legrosszabbak. Követeli, hogy ottan, ahol a lakosság megfeledkezett magáról és az ellenséggel együtt pusztított, mondják ki az egyetemleges kötelezettséget a kártevő községekre. iA sztratégi'ai károkat a hadsereg és a kormány együttesen, legyen köteles azonnal megtéríteni. Hjatá'rozoít nyilatkozatot ivár a kormánytól, hogy egy uj'abb evakuálás esetére, — amelyben különben nem hisz — dolgoztak-e k'i részletes terveket. Kifogásolja, hogy a. .hazaárulókról szóló törvényt nem alkalmazták. Az elnök ezután szünetet rendel el. Szünet után Bethlen folytatja beszédét. A béke kérdésével foglalkozik. Olyán béke, a mely Ausztria-Magyarország feldarabolásával járna, nem lehetne tartós. Nagy Magyarországira és nagy Ausztriára van szükség és határainkat délről biztosítani kell Kívánja a katonai kté'rdés végleges megoldását. A legszigorúbb megpróbáltatások között is hisz a nemzet feltámadásában. Ezután a birtokpolitikával foglalkozik. Kifejti, , hogy milyen káros az, hogy egy nagybank alakult 20 millió korona alaptőkével birtokivá'sárlási célokra... Ez példa lesz, amely könnyen megindíthatja a földindulást . és nem a földéhes nép jut majd földhöz, hanem a háborúban YagyPntszerzők vétik rá magukat a földre. jA miniszterelnöki jelentést nem íveszi tudomásul. Hantos Elemér polemizál Bethlennel. A jövő konstellációja a háború kimenetelétől függ, erről beszélni előre nem lehet. Fog-