Délmagyarország, 1917. március (6. évfolyam, 50-78. szám)

1917-03-18 / 67. szám

4 DÉLMAG'TARORSZÁG Szeged, 1917. március 21. A képviselőház ülése. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A /képviselőház szombati ülését délután 'fél 4 órakor nyitotta meg Szász Károly alelnök. Napirend előtt Polónyi Qéza és Hoch János személyes kérdésben szólaltak föl. Hosszas polémiát folytattak egymással fővárosi ügyekből kifolyólag. A napirendi tárgyalás során Pop Csicsó István szólalt föl elsőnek. Kijelenti, hogy a román /nemzeti párt a Iháboru idejére fölfüggesztette politikai működését, azt azonban szükségesnek tartja, hogy véleményüket kifejezésre juttassák. Foglalkozik a miniszterelnök választójogi álláspontjával és a miniszterelnök csökönyös magatartását (nemzeti szerencsétlenségnek mondja. Beszél a román intelligencia háborús szerepéről. Fráter Loránd: Szomorú szerepük voltUgrón Zoltán: Szép kis példákat láttunk tőlük. Pop Csicsó kéri, 4rogy ne bélyegezzék meg a románságot. A román háború .kitörésekor a hazai románok mindjárt az első ülésen hűségnyilatkozatot tettek. Követeli az 1868-iki nemzetiségi törvény végrehajtását és az általános választójog megalkotását. A miniszterelnök jelentését nem veszi tudomásul. Utána Laehne Hugó a szénhiányról szól, amelyet szerinte a román betörés okozott. Petrozsényt meg kellett volna erősíteni. Követeli a mezőgazdasági termékek árának az emelését. Bírálja gróf Khuen-Héderváry Károlyt. Fölkiáltások a baloldalon: Só! só! só! Pál Alfréd visszakiált a baloldal felé: Talpfa! Beck Lajos: Mit akar a talpfával? Pál Alfréd: Amit önök ;a sóval, azt. akarjuk imi a talpfával. Rakovszky István: Rágalmazó! Laehne Hugó végül is kijelenti, ugy látja, Tisza csak a grófokat hallgatja meg, csak a grófoknak válaszol, holott kutya kötelessége mindenkit végighllgatni. Elnök Laehne Hugót inparlameutáris kifejezéseért rendre -utasítjaLaehne Hugó még tovább beszél. A jelentést nem veszi tudomásul. Utána Preszly Elemér közélelmezési dolgokban szólal föl. Nem veszi tudomásul a jelentést. Ezután a vitát megszakítják, — legközelebbi ülés hétfőin lesz. A Ház ülése háromnegyed 9 órakor vé--j get ért. Beszélgessünk. A'falumvéd: Ma-holnia-p .kinyi-Lik már az idő, niahia .még egy ikiasit fogta van. Én: A eaamiesk is 'khiyiiiIbstná/iiL-jk már ós •beOanézhJcitoémek az ,árdrágítóik üzelmeibe. A fah onvéd: Ha az iilyisn üzeluxiielkről .hallok, imánd'tg iá /gyerekkorain juit az v-z-eim.be, amikor ÍMamgias szóval énielkelllgieittük: K.i ki •mia/gia imssbsirsiéígiát űzi - . . Én: Most joíblbiáirta nraii/raderaikii az árdrágítás .miefötlarségét üzi. Csúnya .miesterséig, de /meg/Lehtet tőlie ikövóradíní. A fahonvéd: .No én- main kómák ,a,z ilyen hriziáisíbóil. iMiáh z/si.rján hízni anaigyoa csúnya /] áitváiiiy. Én: Csuinyá'uak icsunya, de scflaam iaz.t tartják, ,lic.gy ia pénz iá legjobb fllasitroin, a/z a legnagyobb" osun-yasáigdt iis .betialkiarjia. A fahonvéd: És a Mkiiisimierleitet? Talán az is viallamÜ. Én: Nism lltíhlett auraiak leükiásimefrelte, lakiinteik /le-llke m/iinlos. És aki eaelkibein ia véres időkben is a imiás iváriélt szipolyozza, az líeUikietlen és .n/eun is 'miben-, hanam mámiber. A fahonvéd: Én tudnám ia /módját, hogy ikeMíetn'e -ezekkel a mémherekfciel albánni. .Nem teketóriáznák soikiat, hiametm ideállítanám az illlieltőikleit magáim- mellé ós ia melkem /szárat saögieikisít Wef'éjüik veretném . Én: iTJlgy tudorai, lnotgy nyolc holdnyi te-' rüilisitera fékszaík a Száehpinyi-itér, .a/mely azo/níbian íkevéls volna az 'áirdirtáglitélk faMllit.ásúra. A fahonvéd: Akkor kocsira itet/elttnám őket. és kivitetném -a. juhszólne. -Egyikéit ieimlék un/ár jelzi ott, ia hundkrla kerülitek diszlfis gárdáját. Én: A díszt azonban mi, a kirazsorázot'taik terainélnlk föil rájuk. A fahonvéd: Aaaiz hogy belkiotafeiráöiniáik őket. Ugyan mondja raiá/r imleg, hogy imd- is a,z -a .konferál ás? Én: Dr vsait, ami unióst van virágjában. Tutejdoiniképpieín beharangozás, alőiimádikiozásféilíe volna. A fahonvéd: És hogy csiraálódiiik? Én: Embere válogatja. Az egyiknél •könnyen, /a másiknál raiatazipri. Van aki ©lgomdbl.jia, hogy unirő/1 faik-ar konferálni, aztán /amikor kiáll, beszédbe íktezd és la szavaik, az letgymá/slba folyó gondc/Iatok ott kefetíkezhiek » hély/szi/rón1. Van aztán olyan, a/ki /előibíb megírja la k/onferálását, a/ztán szóról-szórna hóvágjia, miint az iskolás gyerek la penzumot-, vagy hia sokallja a fáradságot, aklk/or egysáEir-Skétgz/L'r áttvetezi a megint dolgot és sraigó rait.án eltncuirljia. Hajdiam, a. mögiirt, 'dolgokat feMva/s'tálk, /ez iaz>anbatn régen volt és divatját multa. A fahonvéd: Egy divat, s/eim ól öinöik.ké és vápaani sao'kcéJt mind/en la; világion. Én: Osialk a bűn mairad örök. A fahonvéd: Az ,a, baj, hogy már azt stern tudjuk, hagy mi a bűn éls. uni raieup, taiz? Én: /Ezzel is ugy 'vagyunk, uniilnt Heine volt a zenével. A nagy poéta azt imioindka: Senki sem tudja, hogy imi a izieme, de mindenki tudja, hogy mi a r/cssz zene. A fahonvéd: MHiudenfka talián még sem. 1 Misiit la rossz -zKBÓt csinállóik csiaik mam SamardK elli, 'lnqgy az ő iiniuz/siíkájuik ,noissz. , iÉn: A bűnösök sem /ismerik el, hogy •bűnt követitek el. Leigdlálbb áis inam mindegyik. A fahonvéd: A .muszka cár bizonyosam nleim. .'No, annak sem szmetnók a Miriöben lenni. Azt .bitszám, hogy most ő se'igen, ez/eiriet. ValjiGin a forrad alimárdk ónkiklilk-ö az ismieirit nótát, vagy hogy a, raóta ilretliyei'Jt, ancguss©Iieik/szik ? Én: Nem -lehet azt tudni, Vailaml/ntihCígy aizit isleim .lielhief, hogy ia c&gMdelk öröme, a dián W-alldieimiár a vászon (király, a P'syílian.doir ©l-e, bailoitit-e? A fahonvéd: Aninyi baj lieigy/en! — miiraí ia f/alu-i idiclk/tcir miondítai, cmi/fear most-anában felkerei-itie agy hadiözveigy -éls leilpainiatszoilta ;buját-l ajáit, rnleg a igyartlkieii b.etogsógót. Én: iH-át h/a ítöhjb haj meni volna a vi/liáigo.n* (talián- az a szegény hadiözvegy is békévlefli és néinán itüriné la maga-' baját. De hát több l:i3..i is • van! És azok a. beteg gyerekeik miá-nialk semmise lehat, de néki egy világ! A fahonvéd: 'Vagy hogy ikeversleihibiet mondj urak, hát, fél viliág. Én: A kleivesehib ezúttal itöhh. iM/elrt /tirdvia,1'eivő, hagy a fiéUrviláigiEiké <aiz egész világ . . . ••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••a Ismét megdrágul a kenyér. (Saját tudósitónktóí.J Már néhány héttel ezelőtt jelentettük, 'hogy a kenyér ára rövidesen meg fog drágulni. Az Országos Közélelmezési Hivatal ugyanis a város lisztjutalékának egy jelentékeny részét tengerilisztben utalja ki s a tengeri-liszt a háborús konjunktúrák 'különös szeszélyei folytán drágább a legfehérebb búzalisztnél- Hogy miért van ez igy, nem tudjuk, de nem szokatlan, hogy a iháboru állandónak ismert értékeket megváltoztasson és a jót a rossz, ,a rosszat a jő helyére állítsa. Igy történt, hogy a selyem olcsóbb lett a vászonnál, a fácán-pecsenye a -marhahúsnál s a kukoricaliszt a 'búzalisztnél. Ez különben nem azt jelenti, hogy az egyik dolog veszített, a másik pedig emelkedett, hanem azt, hogy az árak magassági versenyében egyik túlnőtt a másikon. A sárga és nem valami Ízletes kukoricaliszt, melynek értéke a háború előtt nagyon alacsony volt, tekintélyben alaposan meggyarapodott, sőt túlnőtte már a tekintetes elmet iis. Most már csak a méltóságos címmel mernénk megtitulálni, ha hizelegni kivánnánk neki. A város 52 vaggont kitevő lisztjutalékábó; eddig csak két vaggon volt a kukorica liszt és a kenyérbe tiz százalék arányban került belőle. A következő hónapra azonban már 12 vaggont utalnak ki belőle. Az 52 vaggonból.tehát 40 vaggon lesz a búzaliszt és 12 vaggon a tengeri-liszt s igy a keverési arány is megváltozik. A kenyeret harminchárom 'Százalék arányban kell tengeri-llszfte! keverni, ami viszont megdrágitja az árát. Miután a buzakenyérlisz ára kilograrnmonkint negyvennyolc fillér, a tengeri-liszté pedig hetven fillér, a kenyér kilója négy fillérrel lesz drágább. Igy 56 fillért fogunk fizetni egy kiló kenyérét. Az, hogy a közönség a kenyérliszt keverésére kukoricalisztet is kap, esetleg bonyodalmakra fog vezetni. A tengeri-liszt nem mmdenki szemében ellenszenves valami, sőt sokan vannak, akik szívesen fogadják — sertéshizlalás szempontjából- Bizonyos, hogy az emberi táplálkozásra szánt tengeri-liszt nagy része a sertéseké lesz és igy nem lesz elég a megállapitott és kiadott fejkvóta. URÁNIA. Telefon 872. Magy. Tudományos Szinház. Telefon 872. Hétfőn és kedden, március 19-én és 20-án LŐTTE MEUMANN a legbájosabb filmmüvésznő felléptével: n keni uí. » u » r II Qpáma 4 feluonísban. D legjobb amerikai ulgjáfék 3 feluonásban. Előadások délután pont fél 5, fél 7 és tél 9 órakor, kezdődnek. Jegyek előre válthatók délután 3 órától kezdve.