Délmagyarország, 1917. március (6. évfolyam, 50-78. szám)

1917-03-17 / 66. szám

Szegeti, 1917. inámns 17. •—*•>>v** : J- »BB; BÉLMAGYARORSZAG 3 Kétszáz női alkalmazott a 5 (Saját tudósítónktól.) Néhány héttel ezelőtt jött az első híre, hogy a katonai kórházakban női alkalmazottakkal cserélik fel a icriiakai. E hírre valóságos népvándorlás indult meg a kórházak felé és a jelentkezőkből egy női pótzászlóaljat lehetett volna kiállítani. A kórházi irodákban alig győzték fölvenni a jelentkezőket, különösen az irodai munkára váró nőket. Hosszabb idő felt el azóta, mióta az első női kezelő megkezdte működését a szegedi csapatkórházban. A nők próbaideje letelt s a kórházparancsnokság véleménye már kialakult a nőknek a kórházi szolgálatban való használhatósága felől. Kérdést intéztünk a csapatkóriház egy vezetőjéhez, hogy a kórházi szolgálatban álló nők hogy váltak be s mi a véleménye a kórházparancsnokságnak a nők használhatóságát illetőleg. Kérdésünkre a következő választ kaptuk: — Körülbelül 200 nő áll a szegedi kórházak szolgálatában. Már eddig konstatálhattuk azt, hogy a nők az ápolói teendőket •kifogástalanul végzik és munkájuk teljesitésében nagy lelkiismeretességet és precizitást tanúsítanak. Az irodai alkalmazottak is nagy szorgalmat árulnak el, de náluk még hiányzik a rutin, amit a katonai kórházi kezelési speciális természete megkíván- Ezt azonban kellő igyekezet mellett rövidesen elsajátítják, inert a. munkát tulajdonkénén egy, a zegedi katonai kórházakban. kezelési teendőkben teljesen jártas és bevált altiszt irányítja, aki gondosan ellenőriz mindent és végzi a nők betanításának munkáját is. Minden ügyosztályon az irodavezető altiszt mellé osztattak be a nők, akik már elfogadható munkát produkálnak. — Reméljük azonban, hogy rövidesen megfelelő munkateljesítmény lesz a követ: kezménye annak a törekvésnek, amit a nők munkájának előmozdítása érdekében elkövettünk és reméljük, hogy a nők munkaprodukciója ugyanazt fogja elérni, mint az elvont férfi munkaerőké. A hadvezetőség ugyanis, amikor elrendelte a nők alkalmazását, arról is intézkedett, hogy a-katonai kórházakban lekötött legénység felszabaduljon és más katonai intézménynél ' találjon alkalmazást,- vagy peSig csapattestéhez vo• nuljon be. Azelőtt minden 100 ágy után 18 legénységi állománybeli és altiszt volt szükséges. Most a hadvezetőség rendelkezése folytán száz ágyanként csak két altiszt az irodái teendők vezetésére és két legénységi állománybeli egyén marad .vissza a legalsóbb rendű munka végzésére. Tehát minden száz ágy után 14 kórházi alkalmazott szabadult fel és helyét átadta női alkalmazottaknak. — Állandóan uj és uj alkalmazottakat veszünk fel. A nők fizetése négy korona napidíj. A katonai kórházak tisztességes ekszisztenciát adnak a dolgozni akaró nőknek. I I Tisza miniszterelnök a (Budapórt i tudósítónk Meimjelóntése.) | A képviselőház pénteki ülését délután fél 4 | érakor nyitotta meg Szász Károly alelnök, jelentette, hogy az összeférhetetlenségi bizottság határozata következtében gróf Bánffy Miklós lemondott mandátumáról. Utána Balogh Jenő igazsságügyminiszter törvényjavaslatot terjesztett elő a hiflapkauciókról szóló törvény hatályának meghosszabbításáról. Ezután rátértek a miniszterelnöki jelentés tárgyalására. Sándor János belügyminiszter Gedeon Aladár és őrgróf Paüavicini György szerdai beszédére kijelenti, meg kell becsülni a közigazgatást. Mondhatja, hogy puszta vádaskodásra nem lehet köztisztviselőt elitélni. A főispánok fokozottabb foglalkoztatása ügyében azt mondja, hogy minden köztisztviselőt fokozottabb mérvben kell a háborúban igénybevenni, igy a főispánokat is. Ezt azonban nem szabad kortes-célokra fölhasználni. A belügyminiszter beszéde után Gedeon Aladár személyes kérdésben szólal föl, utána Cseniez István azt kéri, a pénzügyminiszter járjon közbe a budapesti nagybankoknál, hogy azok adjanak jutalékot továbbra is a vidéki pénzintézeteknek. Daránái Ignác tiltakozik ellene, hogy a bankok földvásárlásokra vessék magukat. A valuta-viszonyok folytán az idegen bankoknak elővételi joguk vart a magyar földre, •pedig fontos, hogy a magyar föld magyar ..kézben maradjon- Ezután szól a tisztviselők helyzetéről. Csudálkozik, hogy meg tudnak él ni. Beszél a rekvirálásról és a takarmányozásról. A gabonaárakat az iparcikkek áráképviselőházi vitákról. hoz képest magasabb árban kell megállapítani. A központok sem felelnek meg hivatásuknak. Rakovszky István: Egy kis forradalom kellene. Darányi Ignác: A gabona árát föltétlenül emelni kell, de ugy, hogy a liszt és kenyér ára ne emelkedjék. Az árdrágitási ,viszszaélések nálunk hajmeresztőek. A kis árdrágítókat üldözik, mig a nagyok szabadon garázdálkodhatnak. Az ipari termékek árát ie makszimálni kell. Fráter Lóránt: Majd olcsóbb lesz a kötél! Darányi Ignác ezután az oroszországi eseményekről beszél. A pétervári híreket íenfartással kell .'fogadni, de a tanulságokat le kell vonnunk belőle. Az a nemzet győz, amelyik a lelki erőket megtartja és minden erőt egyesit- A mi kormányunk nem látja be a saját hibáit. Tiszának azt ajánlja, hogy a pártszempontokat félretéve* mindenkit olyan helyre állítson, ahol a legtöbbet használhat a hazának. Barcsay Andor mezőgazdasági diktatúrát, vagy mezőgazdasági minisztérium felállítását sürgeti. A földművelési minisztérium nem felel meg ennek a hivatásnak. Kifejti a mezőgazdasági minisztérium beosztását és egész munkakörét. Az elnök ezután a vitát megszakítja és megteszi napirendi javaslatát. Gróf Tisza István miniszterelnök emelkedik szólásra és a következőket mondja: — A végtelenségig el lehet igy húzni' a vitát, ami árt a parlament presztízsének. Van-e még helye a további, vitának, amikor már az összes pártvezérek felszólaltak, kifejtették nézeteiket és precízi rázták állást porjiukaL A miniszterelnök beszédét az ellenzék folytonos közbekiáltással s ziajongással zu'•'arja. - Ha a vita. — folytatja a minisztereinek — ily mértékben és ily mederben .folyna tovább, meg kellene gondolnom, hogy nem lenne-e célszerűbb az egész kérdést levenni a napirendről. Gróf Andrássy Gyula: A vita során mindenki uj anyagot hozott a vitába. Így a vita magas nivóju volt és nem ronthatja a parlament presztízsét. Gondotia meg jól a miniszterelnök mielőtt erőszakos lépést tenne Gróf Apponyi Albert: Mindannyian egy jogon ülünk a parlamentben- A gyakorlott férfiak oly tapasztalatai hangzottak el a vita során, amelyeket a kormánynak is meg kellene szívlelnie. Gróf Károlyi Mihály rövid felszólalásában azt fejtette ki, hogy az elhangzott felszólalásokban, kifejezést nyert a parlamenti kisebbség jogos bírálata. Stranyovszky Sándor munkapárti képviselő szólalt fel utoljára a napirend kérdéséhez; az elnök javaslatát elfogadja. Ezután a Ház is hozzájárult az elnök javaslatához és negyedtizkor az illés véget ért, m»l.lHi..limUUMW«.H«MW.mHIIU»H»((U* Az antant rendezte az orosz forradalmat. Berlin, március 16. Itteni politikai körökben nem kicsinylik a pétervári nagy események jelentőségét, amelyeknek bekövetkezésére legutóbb a Reuter-jelen tések alápjáu némileg el voltak készülve. A londoni és párisi lapok már nyolc nap óta cenzúra nélkül írhattak a moszkvai és pétervár? eseményekről, ami azt bizonyítja, hogy Buchanaii péíervári angol nagykövet egészen •bizonyos volt abban, hogy az általa előkészített puccs sikerülni fog, A Times és a Temps hevesen, sőt. sértő kifejezésekkel támadta Protppopovot és Stürmert, akiknek szerintük a duma elleni harcukban el kell bukniok. Galycin miniszterelnökről pedig azt írták, hogy gyenge ember és -nem alkalmas a kormányzásra. Kiadták a jelszót, hogy a mozgalom nem irányul a cár ellen, aki a sajtó képviselői előtt tett nyilatkozatában elég bizonyítékát szolgáltatta annak, hogy jóakarattal van a duma iránt. Az antant-lapok fejtegetéseiből kiderül, hogy a pétervári angol .nagykövetség mintegy főhadiszállása volt azoknak, akik igy gondolkodtak. Az angol nagykövetségről indult ki az az állítás, hogy Protopopov lealacsonyító békét akar kötni s eb bén az ügyben tárgyalt is a központi hatalmakkal, á piihöl természetesen egy szó sem igaz. Ami a háborút illeti — Berlinben azt hiszik, — hogy a helyzet nem változott, mert a forradalmi kormány ép ugy nem gondol a bekére, mint az eddigi. Az természetesen más kérdés, hogy a forradalmi bizottság tud-e segíteni az orosz városokban uralkodó szörnyű inségen? Ez valószínűtlen, mert a forgalmi nehézségek Oroszországban egészen katasztrofális jelleget öltöttek- Akárhogy áll is a dolog, annyi bizonyos, hegy az antant által támogatott uj alakulás a kétségbeesés szülötte volt