Délmagyarország, 1917. március (6. évfolyam, 50-78. szám)

1917-03-17 / 66. szám

Szegeti, 1917. inámns 17. •—*•>>v** : J- »BB; BÉLMAGYARORSZAG 3 Kétszáz női alkalmazott a 5 (Saját tudósítónktól.) Néhány héttel ez­előtt jött az első híre, hogy a katonai kór­házakban női alkalmazottakkal cserélik fel a icriiakai. E hírre valóságos népvándorlás indult meg a kórházak felé és a jelentkezők­ből egy női pótzászlóaljat lehetett volna ki­állítani. A kórházi irodákban alig győzték fölvenni a jelentkezőket, különösen az irodai munkára váró nőket. Hosszabb idő felt el azóta, mióta az első női kezelő megkezdte működését a sze­gedi csapatkórházban. A nők próbaideje le­telt s a kórházparancsnokság véleménye már kialakult a nőknek a kórházi szolgálatban való használhatósága felől. Kérdést intéztünk a csapatkóriház egy vezetőjéhez, hogy a kór­házi szolgálatban álló nők hogy váltak be s mi a véleménye a kórházparancsnokság­nak a nők használhatóságát illetőleg. Kér­désünkre a következő választ kaptuk: — Körülbelül 200 nő áll a szegedi kór­házak szolgálatában. Már eddig konstatál­hattuk azt, hogy a nők az ápolói teendőket •kifogástalanul végzik és munkájuk teljesité­sében nagy lelkiismeretességet és precizitást tanúsítanak. Az irodai alkalmazottak is nagy szorgalmat árulnak el, de náluk még hiány­zik a rutin, amit a katonai kórházi kezelési speciális természete megkíván- Ezt azonban kellő igyekezet mellett rövidesen elsajátít­ják, inert a. munkát tulajdonkénén egy, a zegedi katonai kórházakban. kezelési teendőkben teljesen jártas és bevált altiszt irányítja, aki gondosan ellenőriz min­dent és végzi a nők betanításának munkáját is. Minden ügyosztályon az irodavezető al­tiszt mellé osztattak be a nők, akik már el­fogadható munkát produkálnak. — Reméljük azonban, hogy rövidesen megfelelő munkateljesítmény lesz a követ: kezménye annak a törekvésnek, amit a nők munkájának előmozdítása érdekében elkö­vettünk és reméljük, hogy a nők munka­produkciója ugyanazt fogja elérni, mint az elvont férfi munkaerőké. A hadvezetőség ugyanis, amikor elrendelte a nők alkalma­zását, arról is intézkedett, hogy a-katonai kórházakban lekötött legénység felszabadul­jon és más katonai intézménynél ' találjon alkalmazást,- vagy peSig csapattestéhez vo­• nuljon be. Azelőtt minden 100 ágy után 18 legénységi állománybeli és altiszt volt szük­séges. Most a hadvezetőség rendelkezése folytán száz ágyanként csak két altiszt az irodái teendők vezetésére és két legénységi állománybeli egyén marad .vissza a legalsóbb rendű munka végzésére. Tehát minden száz ágy után 14 kórházi alkalmazott szabadult fel és helyét átadta női alkalmazottaknak. — Állandóan uj és uj alkalmazottakat veszünk fel. A nők fizetése négy korona napi­díj. A katonai kórházak tisztességes ekszisz­tenciát adnak a dolgozni akaró nőknek. I I Tisza miniszterelnök a (Budapórt i tudósítónk Meimjelóntése.) | A képviselőház pénteki ülését délután fél 4 | érakor nyitotta meg Szász Károly alelnök, jelentette, hogy az összeférhetetlenségi bi­zottság határozata következtében gróf Bánffy Miklós lemondott mandátumáról. Utána Ba­logh Jenő igazsságügyminiszter törvényja­vaslatot terjesztett elő a hiflapkauciókról szóló törvény hatályának meghosszabbítá­sáról. Ezután rátértek a miniszterelnöki jelen­tés tárgyalására. Sándor János belügymi­niszter Gedeon Aladár és őrgróf Paüavicini György szerdai beszédére kijelenti, meg kell becsülni a közigazgatást. Mondhatja, hogy puszta vádaskodásra nem lehet köztisztvise­lőt elitélni. A főispánok fokozottabb foglal­koztatása ügyében azt mondja, hogy min­den köztisztviselőt fokozottabb mérvben kell a háborúban igénybevenni, igy a főispánokat is. Ezt azonban nem szabad kortes-célokra fölhasználni. A belügyminiszter beszéde után Gedeon Aladár személyes kérdésben szólal föl, utána Cseniez István azt kéri, a pénzügyminiszter járjon közbe a budapesti nagybankoknál, hogy azok adjanak jutalékot továbbra is a vidéki pénzintézeteknek. Daránái Ignác tiltakozik ellene, hogy a bankok földvásárlásokra vessék magukat. A valuta-viszonyok folytán az idegen bankok­nak elővételi joguk vart a magyar földre, •pedig fontos, hogy a magyar föld magyar ..kézben maradjon- Ezután szól a tisztviselők helyzetéről. Csudálkozik, hogy meg tudnak él ni. Beszél a rekvirálásról és a takarmányo­zásról. A gabonaárakat az iparcikkek árá­képviselőházi vitákról. hoz képest magasabb árban kell megállapí­tani. A központok sem felelnek meg hivatá­suknak. Rakovszky István: Egy kis forradalom kellene. Darányi Ignác: A gabona árát föltétle­nül emelni kell, de ugy, hogy a liszt és ke­nyér ára ne emelkedjék. Az árdrágitási ,visz­szaélések nálunk hajmeresztőek. A kis ár­drágítókat üldözik, mig a nagyok szabadon garázdálkodhatnak. Az ipari termékek árát ie makszimálni kell. Fráter Lóránt: Majd olcsóbb lesz a kötél! Darányi Ignác ezután az oroszországi eseményekről beszél. A pétervári híreket íenfartással kell .'fogadni, de a tanulságokat le kell vonnunk belőle. Az a nemzet győz, amelyik a lelki erőket megtartja és minden erőt egyesit- A mi kormányunk nem látja be a saját hibáit. Tiszának azt ajánlja, hogy a pártszempontokat félretéve* mindenkit olyan helyre állítson, ahol a legtöbbet használhat a hazának. Barcsay Andor mezőgazdasági diktatú­rát, vagy mezőgazdasági minisztérium fel­állítását sürgeti. A földművelési minisztérium nem felel meg ennek a hivatásnak. Kifejti a mezőgazdasági minisztérium beosztását és egész munkakörét. Az elnök ezután a vitát megszakítja és megteszi napirendi javaslatát. Gróf Tisza István miniszterelnök emelkedik szólásra és a következőket mondja: — A végtelenségig el lehet igy húzni' a vitát, ami árt a parlament presztízsének. Van-e még helye a további, vitának, amikor már az összes pártvezérek felszólaltak, ki­fejtették nézeteiket és precízi rázták állást porjiukaL A miniszterelnök beszédét az ellenzék folytonos közbekiáltással s ziajongással zu­'•'arja. - Ha a vita. — folytatja a miniszter­einek — ily mértékben és ily mederben .foly­na tovább, meg kellene gondolnom, hogy nem lenne-e célszerűbb az egész kérdést le­venni a napirendről. Gróf Andrássy Gyula: A vita során mindenki uj anyagot hozott a vitába. Így a vita magas nivóju volt és nem ronthatja a parlament presztízsét. Gondotia meg jól a miniszterelnök mielőtt erőszakos lépést tenne Gróf Apponyi Albert: Mindannyian egy jogon ülünk a parlamentben- A gyakorlott férfiak oly tapasztalatai hangzottak el a vita során, amelyeket a kormánynak is meg kel­lene szívlelnie. Gróf Károlyi Mihály rövid felszólalásá­ban azt fejtette ki, hogy az elhangzott fel­szólalásokban, kifejezést nyert a parlamenti kisebbség jogos bírálata. Stranyovszky Sándor munkapárti kép­viselő szólalt fel utoljára a napirend kérdé­séhez; az elnök javaslatát elfogadja. Ezután a Ház is hozzájárult az elnök javaslatához és negyedtizkor az illés véget ért, m»l.lHi..limUUMW«.H«MW.mHIIU»H»((U* Az antant rendezte az orosz forradalmat. Berlin, március 16. Itteni politikai kö­rökben nem kicsinylik a pétervári nagy események jelentőségét, amelyeknek bekö­vetkezésére legutóbb a Reuter-jelen tések alápjáu némileg el voltak készülve. A lon­doni és párisi lapok már nyolc nap óta cen­zúra nélkül írhattak a moszkvai és pétervár? eseményekről, ami azt bizonyítja, hogy Bu­chanaii péíervári angol nagykövet egészen •bizonyos volt abban, hogy az általa előkészí­tett puccs sikerülni fog, A Times és a Temps hevesen, sőt. sértő kifejezésekkel támadta Protppopovot és Stürmert, akiknek szerin­tük a duma elleni harcukban el kell bukniok. Galycin miniszterelnökről pedig azt írták, hogy gyenge ember és -nem alkalmas a kor­mányzásra. Kiadták a jelszót, hogy a moz­galom nem irányul a cár ellen, aki a sajtó képviselői előtt tett nyilatkozatában elég bi­zonyítékát szolgáltatta annak, hogy jóaka­rattal van a duma iránt. Az antant-lapok fejtegetéseiből kiderül, hogy a pétervári angol .nagykövetség mint­egy főhadiszállása volt azoknak, akik igy gondolkodtak. Az angol nagykövetségről in­dult ki az az állítás, hogy Protopopov le­alacsonyító békét akar kötni s eb bén az ügy­ben tárgyalt is a központi hatalmakkal, á piihöl természetesen egy szó sem igaz. Ami a háborút illeti — Berlinben azt hiszik, — hogy a helyzet nem változott, mert a for­radalmi kormány ép ugy nem gondol a be­kére, mint az eddigi. Az természetesen más kérdés, hogy a forradalmi bizottság tud-e segíteni az orosz városokban uralkodó ször­nyű inségen? Ez valószínűtlen, mert a for­galmi nehézségek Oroszországban egészen katasztrofális jelleget öltöttek- Akárhogy áll is a dolog, annyi bizonyos, hegy az antant által támogatott uj alakulás a kétségbeesés szülötte volt

Next

/
Oldalképek
Tartalom