Délmagyarország, 1917. február (6. évfolyam, 25-49. szám)

1917-02-14 / 37. szám

Szeged, 1917. február 14. zmMMkKM&mmm Kereskedők az ármegállapitó bizottságban. (Saját tudósítónktól.) A Szegedi 'Kereskedők Egyesülete vasárnap délután rendkívüli közgyűlést tartott. A népes közgyűlés behatóan foglalkozott a szegedi kereskedők rnai helyzetével. A kereskedők ugyanis nagyon sérelmesnek tartják azt, hogy a közélelmezési tanácsba és az ármegállapitó bizottságiba nem nevezett ki kereskedő-tagot a polgármester. Azon a véleményen vannak ugyanis, hogy a közélelmezési tevékenységnél két kategóriának kell teret biztosítani: az érdekelt fogyasztóknak és a szaktudással rendelkező kereskedőknek. Ép azért a következő beadványt intézték Somogyi Szilveszter polgármesterhez: Nagyságos Polgármester Ur! A Szegedi Kereskedők Egyesülete február 11-én rendkívüli közgyűlést tartott, a melynek határozatából kifolyólag a következőket van szerencsénk közölni. A szegedi kereskedők mélv sajnálattal kénytelenek megállapitani, hogy a közélelmezés sok kereskedelmi tapasztalatot és gazdag szaktudást igénylő munkájától a kereskedőket következetesen távol tartják, A közélelmezési hivatal vezetője, Balogh Károly tanácsos ur eddigi munkássága során számtalanszor tapasztalhatta, hogy min denki másénál nagyobb jelentőségük és értékük van a köz szempontjából azoknak ( tanácsoknak, amelyeket kereskedőktől kap. Merjük föltételezni, ihogy egyetlen cikkei sem vett a közélelmezési hivatal anélkül, hogy kereskedők szakvéleményét ki ne kérte volna. Ez egyébként a dolgok természetes rendje, nagy károk származnának abból a városra, ha a tanácsnok ur orvostól kérne véleményt, amikor kávét, gépszedőtől, amikor sajtot és vasutastól, amikor lekvárt akar vásárolni. Ugy-e bár milyen abszurdumnak multainak ezek a dolgok ebbeiT' a beállítás; ban, pedig Szegeden a helyzet fölér a;z ilyen képtelenségekig. A kereskedőket a közellátás hivatalos intézésénél következetesen mellőzik, amikor arról van szó, hogy találékonyságukat és sok évtizeden keresztül szerzett tapasztalataikat a köz javára értékesítsék. A másik szempont a szegedi kereskedőtársadalom érdeke. A kormány — mint köztudomású, a paprika árának maximálására, esetleg a paprika rekvirálására készül. A döntést megelőző tanácskozásra — mint nagyon jól méltóztatik tudni — nem mérnököket és optikusokat hivott meg, (hanem paprikakereskedőket. Szegeden nagyo* gyakran döntenék a kereskedelmet érintő kérdésekben, anélkül, hogy a kereskedőket meghallgatnák. Pedig ezek a kérdések .helye sen csak akkor lesznek megoldhatók, iha a fogyasztó közönség minden rétege mellett p kereskedők jelenléte is biztosíttatik. Ezékre való tekintettel tisztelettel kéti Nagyságodat a Szegedi Kereskedők Egyesülete, szíveskedjék 1. a közélelmezési tanácsba két. 2. az ármegállapitó bizottságba négl olyan kereskedőt haladéktalanul kinevezn?., akit a Szegedi Kereskedők Egyesülete Ihcjz javaslatba. Egyben ismételten előterjesztjük azt ja kérést is, hogy jövőben a közélelmezés miijdenféle alakulatánál szíveskedjék a kereskedelem képviseletének megfelelő (helvét biztosítani. 1 A polgármester a kereskedők előterjesztését a legteljesebb megértéssel fogadta ^s az ármegállapitó bizottságba kinevezte Danner Jánost, Kroó Adolfot, Szécsi Izsót és Tóth Józsefet. A közélelmezési 'tanácsba egyelőre nem nevezhet ki kereskedő-tagot, mert a tanács tagjainak számát a közgyűlés megállapította és ennek a 'bizottságnak létszáma most teljes. aabifb»si.r.bbbbamb»5b«b»««b«h«h»«*»b*»inbshb»»0ettb.íaa*a»0»»b««.ska0b*bbbbs£easbsii!bbsb«(*««ae»b9*bb».a.mbs» Ujabb 87.000 korona családi pótlékra. — A februári közgyűlés. — (Saját tudósítónktól) A szerdán kezdődő februári közgyűlés ügyeit keddi ülésén készítette elő a tanács. Dr. Cicatrícis Lajos főispán elnökölt. Az indítványok közül legértékesebbek a dr. Dettre Jánosé, amelyet nem érdeme szerint kezelt a tanács és dr. Végman Ferencé. Dettrének a többtermelés érdekében beadott indítványát ismertette már a Délmagyarország. Az indítványt a tanács a következő javaslattal terjeszti a tanács elé: — Mondja ki a közgyűlés, hogy az inditványt, mint sürgőset azonnal tárgyalás alá veszi, érdemét illetőleg pedig arra utasítja a város tanácsát, hogy az indítványban érintett gazdasági kérdéseket a gazdasági szakbizottság véleményének meghallgatása után tegye megfontolás tárgyává. A lejárt bérletekre vonatkozó bérleti szerződési feltételek megállapításánál pedig a város gazdasági és pénzügyi érdekeinek szem előtt tartása mellett vegye azokat is 'figyelembe. Dr. Végman Ferenc indítványát szintén ismertettük. A tanács pártoló javaslattal terjeszti a közgyűlés elé. Abból kifolyólag, hogy a város ugyanolyan családi pótlékokat fog adni, mint az állani, mintegy 87.000 korona ujabb kiadása lesz; 1 erre fedezetül az 1917 évi költségvetésnek beálló jövedelemtöbbleteit jelöli meg a tanács. . (A villamos forgalom) miatt uj közgyűlési műfajjal jelenik meg dr. Regdon Károly orvos, aki a következőiket mondja beadványában: — Van-e tudomása a tekintetes tanácsnak arról, hogy Szeged város villamos közlekedése nem valami elháríthatatlan vismajor 'következtében hirtelen, hanem 'fokozatosan és hónapok óta halad a teljes csőd felé? Tekintettel azokra a mérhetetlen szenvedésekre, melyeket a város közönsége a háborúban tanus.ito.tt nemes türelme mellett sem képes viselni, ha fárasztó napi munkájának könnyítése végett a közúti közlekedés segélyét igénybe nem veheti, tekintettel továbbá a beszüntetett villamosvonalak város, részeiben már is beállott arra a közegészség ügyi veszélyre, hogy az ottani betegek, ha - vosok. vagy ragályosak is. orvost napo kig nem tudnak kapni, mert a katonai szolatot is teli esi tő orvosok gyalog nem képesek őket fölkeresni, indítványozom, hogy Szeged törvénjthatósági bizottsága februári üléséből sürgősen intézzen kérelmet az illetékes katonai hatósághoz, hogy a szeged villamos vasúti közlekedés ihaladéktalanu katonai igazgatás alá vétessék. Ha ugyanis a beszüntetett vonalakat helyre nem állítják, sőt az egész villamos-közlekedés megszűnik e miatt a hadviselés érdekei is minden vo nalon a legsulyósabb károsodást fogják szén vedni, az üzemzavart főképen okozó anyagok hiányát pedig egyedül a katonai ható ság lesz képes saját érdekében sürgősen megszerezni. Az interpellációs indítványra ' Balogh Károly válaszol. A tanács már megkereste a Vasúti és Hajózási Felügyelőséget, ihogy vizsgálja meg a villamosvasúti üzemet és mondjon véleményt, hogy a hiányok pótol hatók-e a mai viszonyok között? Az indit ványra vonatkozólag a tanács javaslata 'az, hogy a Vasúti és Hajózási Főfelügyelőség vizsgálatától teszi a hatóság függővé, hogy milyen további lépéseket tegyen. A közönség tájékoztatására meg kell jegyeznünk, hogy a villamos vasút .egész a legutóbbi időkig teljes üzemét zavartalanul tudta fenntartani, hogy Prágában beszüntették a közúti közlekedést és .hogy Bécsben csa'k a reggeli és esti órákban — bizonyára a hatalmas munkástömegek miatt —- ' közlekedik villamos. (A korpahiány miatt.) Papp István interpellációt nvuitott te a polgármesterhez. Az interpellációiban Papp elmondja, hogy a jószágok veszendőbe mennek, miután a gazdák nem tudnak korpához jutni. Kérdi, van-e tudomása a polgármesternek arról, hogy a muílt év őszén egv katonai bizottság járta be a tanyákat, amely összeírta a szénakészleteket, ami miatt a gazdáknak most nincs szabad rendelkezésük szénatermésük fölött. A tanács nevében Bokor Pál 'helyettespolgármester válaszol az interpellációra. Az lső kérdésre válasza az, hogv a város igyekezni fog a gazdák korpaszükségletét biztosítani. A második kérdésre az a tanács válasza, hogy a katonai parancsnokságtól nyert felvilágosítás szerint ez a katonai bizottság csak tájékozást szerzett, hogy menynyi az a felesleges széna, amelyet a gazdáktól szabadon megvásárolhat a hadsereg. (A városi közélelmezési üzemnek) 1917-re 1,500.000 koronás folyószámla-hitelre van szüksége. Erre ajánlatokat kértek a szegedi nagyobb bankoktól. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár, a Szegedi Kereskedelmi és a MayJbank négy és fél. a Kézmüvesbank négy és háromnegyed, a Takarék és Hitel Részvénytársaság négy és háromnegyed, a Szegedi Hitelbank öt százalékos kamatra tett ajánlatot. A May-bank ajánlatában azonban kikötötte, hogy csak akikor hajlandó négy és fél százalékos .kamat mellett kölcsönt folyósítani, ha időközben a betéti kamatláb nem emelkedik. Ha megtörténik az emelés, a barikráta szerint fogja a kölcsönt folyósítani. A tanács javasolja a közgyűlésnek, hogy egy millió koronára a Szeged-Csongrádi Takarékpénztárnál, 500.000 koronára pedig a Kereskedelmi banknál nyisson folyószámla hitelt. Ha a két bank közül valamelvík ezt nem fogadná el, a másik banknál veszik fel az egész kölcsönt. Fodor Jenő adóügyi tanácsos a harmadosztályú adófel szólamlási bizottság megalakításáról referált. A tanács javasolja a közgyűlésnek, hogy az 1917 és 1919 évekre válasszák be a bizottságba rendes tagul Kiss Gyulát és póttagul Vajda Sándort. A vagyonadó és hadinyereségadó kivetésére az adótörvények értelmében külön bizottságot kell alakitani, amelybe a város két rendes és két póttagot, a kereskedelmi és iparkamara egy rendes és egv póttagot, az ügyvédi kamara pedig egy rendes és egv póttagot választ be. Minthogy két ilyen bizottságot alakitanak, a tanács javasolja, hogy az első bizottságba rendes tagul Wagner Gusztávot és Deutsch Lipótot, póttagul Landesberg Mórt és Schiitz Antalt, a másotok bizottságba pedig rendes tagul Korom Mihályt és Szécsi Istvánt és póttagul Hajnal Istvánt és Papp Istvánt válassza meg a köz, gyűlés.