Délmagyarország, 1917. február (6. évfolyam, 25-49. szám)

1917-02-14 / 37. szám

€lökészüleiek a döntésre. Moraht őrnagy cikke. — A harctéri helyzet habár jelenleg1 a la­ikus szemnek nem is nyújt valami érdekeset, mégis vannak oly mozzanatok, amelyek a katonai megitélés szempoutj álból a legna­gyobb (fontosságúak. A semleges kritika, ne­vezetesen a svájci is, alaposan foglalkozik az előkészületek ez idő szerinti állapotával, amelyből mindenféle fontos következtetése­ket von le. Kétségtelen, hogy jelenleg az Anglia, Franciaország, vala­mint Olaszország és Szaloniki hátsó összeköttetései ellen irá­nyuló tengerészeti támadásunk áll az előtérben. Készül, amit a különböző legfőbb hadve- i zetőségek e háboru folyamán oly sokszor hangoztattak: a döntés. Ámde, ilyen döntési a tengeren való győzelem egymaga nem hoz­hat magával. Szárazföldi seregünk erejének meg kelil maradnia, ugy hogy, kitartó legyen a defenzívában és ellenállhatatlan az offen­zívában. A tengeri és szárazföldi háboru ki egészíti egymást és minél inkább ismerhet­jük fel, hogy korlátlan tengeralattjáró hábo­rúink rövid idő alatt milyen döntő jelen tőségüvé vált, annál nagyobb lehet az örö műnk, hogy valamennyi szárazföldi frcn tunk mindenütt megfelel a rája háruló fel­adatoknak. Félhivatalos helyről arról értesülünk hogy az angol támadásoknak a Somme-torü létén az a céljuk, hogy a brit állásokat meg­erősítsék. Az az offenzíva, amely a Sonime és Ancre területén julius 1-től november 19-ig folyt, hasztalanul törekedett arra, bogy min­ket a francia és belga területről elűzzön, sőt néhány oly terepponton akadt meg, amely rájuk nézve nem épen kedvező egy tőlünk kiinduló támadás esetére. Ez a sorsa minden megakadt offenzívának, amint mi magunk is hátrányosan tapasztaltuk azt. Baranovicsi körül és Volhiniában, amikor az oroszok a mailt nyáron összeszedelőzködtek ahhoz a nagy stratégiai előnyomuláslhoz, amellyei egész keleti frontunkat a Pripjet-moesarak­tól- északra és délre fel akarták göngyölíteni­Ha már most az angolok egyes hadsereg­részeik céltalan feláldozásával arra törek­szenek, hogy defenzív erejüket a Sommenál megerősítsék, akkor az egyáltalán nem szól azon szándékuk mellett, mintha belátható időn belül ismét offenzívát, akarnának kezde­ni, hogy befejezzék azt a müvet, amelyet sok százezer emlberük feláldozása után abbahagy­tak. EE a defenzív hadi előkészület némi el­lenmondásban áll ama nagy szavakkal, ame­lyekkel néhány nappal azelőtt Bonar Laiv dobálódzott. Azt mondotta, hogy az angol csapatok erkölcsileg fölényben levőknek ér­zik magukat és hogy most már anyagilag is fölényben vannak. Az angol front hozzávető­leges kiterjedése 145 kilométer és érthető, ha az angol hadi politika minden erővel arra törekszik, hogy minél nagyobb frontszakaszt vegyen a vezetése alá. Minél nagyobba'kká válnak a nehézségek Franciaországban, an­nál gyanakvóbb Anglia szövetségesével szem­ben, amely nélkül a szárazföldről már rég a tengcrl>e dobtuk volna. Svájci .híradások szerint az angolok frontjukat már rég Sois­soncig terjesztették ki, ha nem is megszaki­tás nélkül, dó ugy, hogy Poreanétól délre egyes szakaszokat angol csapatokkal szállot­tak meg. Azon élmény után, amelyben a francia seregnek a 304-es magaslatnál nem régiben része volt, elképzelhető, mi a céljuk azoknak az átcsoportosításoknak, az Aime és Mao8 völgye között Verdimtől délre, amelyekről hirt kaptunk. A Lotharingiából és Elazászból érkező * •i-sktív] w trrt Vöv-»V«?fetni hogy a fran­ciák az ott megmerevedett állásaikba; uj éle­tet akarnak lehelni, természetes, hogy az el­lenk&zületeket megtettük. Bármily kemények is voltak a fagyok, a mi előkészületünk­nek mégis kedveztek. A hírszerzés sokszorosan megkönnyeb­bült ós mivel az utak szilárdakká lettek, akadálytalanul szállíthattuk az anyagokat a gyűjtőhelyekre. Azonban bármily fontosak s taktikai célokra a hírszerzések, egy nagyszer básu hadvezetőség mégsem köti magát au­nak eredményeihez. A nagy célok lebegnek a szeme előtt és csak azokhoz a nagy vona­lakhoz tartja magát, amelyeket a kezdemé­nyezés szab eléje. Keleti frontunkon is nagy ób­bakká lettek az előkészületek. Az orosz front mögött állítólag számos csapatmozdulat történik.-Néha azonban az a benyomásunk, mintha az orosz hadvezető­ség nem engedné az előkészületeket teljesen megérlelni, mintha türelmetlenségtől hajtat­va, elfelejtené, hogy kis eszközökkel nem le­het nagyot elérni és hogy kis vállalkozások Kudarcával ellen lökésekot csábit a nyakára, ami az ellenkezőjét hozza magával annak, •amit eredetileg akart, tudniillik a front mö­götti hangulat megjavítását. "Talán ezzel negjavitlható a Mit.au ellen elsietett előnyo­mulás is, amelyet Dimitriev hadserege rueg­kisérelt. Operációs célját nem érte el és arra •Kényszerült, ihogy minden erőt felszívjon, amely Riga területén állott, abból a célból, hogy a Tirol-mocsarak kedvezőtlen terepén legalább a főállást fedezhesse. Előnyök he­lyeit hátrányok. AhelyeM, hogy kibővítették volna a rigai hídfőt, az oroszok annak megszükitésébe voltak kénytelenek beletörődni és e ne gativ célért tetemes vesztesége­ket kellett áldozniok. Ugyanez mondható azon részleges offen­zíváról, amelyet az oroszok Dél-{Bukoviná­ban indítottak volt. A Kirlibabánál tett elő­nyomulások meghiúsultak. Bruszilov való szinüleg el akarta érni a Borgói szorot ós az Avanyós Beszterce völgyének a bejáratát hogy, ami után aamyira áhítozott, bekap­hasson magyar területre. A József főherceg frontján álló szövetségeseink kitartása meg hiúsította ezt a tervet és az oroszok hasztala­nul véreztek. Az oláh fronton Ojtoznál, a Caimunál és a Cusinunál nagy erőkkel nyomult elő az ellenség. A cél nyilvánvaló volt: a Dél-Buk< vinában és a Putna-Szereth-vonalán álló se regek összekötő vonalán Arz és Kövess had seregeinek a nyomását megszüntetni. A ter kudarccal járt és a nyomás most is fennáll Az Okna ós Galacz között koncentrált u, orosz haderőknek eddig nem sikerült bárhol is visszanyomni erős támadó állásunkat Galacz várát mint azelőtt, ugy most is sú­lyosan fenyegeti Mackensen hadserege. Éj azért nem érthető, mi alapon biztathatta & cár a minap szövetségeseinek a delegáltjai' arról, hogy a vóg3Ő győzelem biztosítva van. Jobban megfelel a valóságnak Szászán ov vóleménye, aki egy orosz újságíró előtt a na­pokban ugy nyilatkozott, hogy a katonai helyzcó nem elég határozott. Az olasz sajtóban nagy az aggodalom a központi hatalmak állítólag tervbe vett tá­madása miatt. IIgy érzik, hogy miután Ro mánia le van terítve, a legközelebbi támadó: Olaszország ellen készül. Külsőleg abbar nyilvánul .az az aggodalom, hogy védelmi ól lásaikat erősitik. A kemény téllel járó ne­hézségek az olaszokra nézve szemmellátható­lag megnövekedtek, azonképpen a gazdasági bajok 'fi éles hnrárbajó-hareaink által. •M*ML 1Ü7. tebl-ttór J<4­.. . .. , ri.Taa,. ­Egészben véve az emtemt békeajánlatunk elutasítása által nemcsak súlyos, de éppen seggel reménytelen helyzetbe sodorta magái a tekintetben, hogy a békeajánlatunkra adott feleletében megállapodott hadi céljait valaha is megvalósíthassa. Repülőink eredményes támadása Brindisi ellen. BUDAPEST, február 13. (Közli a mi­niszterelnöki sajtóosztály.) Február ll=éa délután tengerészeti repülőink ©gy csoport­ja sikeres felderítő repülést hajtott végre Valona, San ti Quaranía és Corfu felett. Egy másik repülőcsöpörtünk február 12-én a kora reggeli órákban támadást intézett Brln­d isiben katonai műtárgyak és torpedójár­müvek ellen és bombatalálatoikat ért el. Valamennyi repülőgépünk sértetlenül tért vissza. HAJÓBADPARANCSNOKSAG. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály) k francia napilapok csak kétszer hetenként jelenhetnek meg. GENF, február 13. A francia belügy­minisztérium közli, hogy a francia 'napila­pok 15-íkétfíl kezdve csak hetenként kétszer jelenhetnek meg, akkor is korlátozott tar­talommal. A német tengeralattjárók 22 ezer tonnát sülyesz­tettek el. — Hivatalos közlés a tengeralattjárók munkájáról — Berlin, február 13. A Wolfí-ügynökség jelenti: A február 11-én elsiilyesztettnek je­.entett 10 gözos között egy körútibelüi 7500 ron-nas angol gabonaszállító gözoson kivíil uarom íehegyverzett nagy teherszállító gő­zös és egy feltegyverzetlen 3000 tonnás angol gőzös volt. A tengeralattjáróinktól ujabban beérke­zett jelentések szerint még a következő uajókat sülyesztettek el: Egy ismeretlen nevű 300 tonnás angol vitorlást, amely gránátot szállított, a Hol­land nevü 305 tonnás francia barkát, ameiy sót és bort vitt, a Comiante és a bt. Marié nevü francia vitorlásokat, amelyek szenet vittek hraneiaorszagoa, egy eloltott lámpá­sokkal haladó köru'lnelül 4000 tonnás gő­zöst, a Cercera nevü orosz gőzöst, amety oűOü tonna szenet vitt a francia admiralitás­nak és három vitorlást. ,Az elsülyesztett ha­jók összesen 22.000 tonna tartalmúak vol­tak. z « Bolgár hivatalos jelentés Szófia, február 13. A bolgár vezérkar közli február 12-én: Macedóniai arcvonal: Az egész arcvo­nalon meglehetősen gyönge tüzérségi tevé­kenység. Több szakaszon fegyver- és gép­iegyver-tüzelés mindkét részéről az őrkülö­mtmények között. Élénk repülőtevékenység a Vardar völgyében és az Orfano-üböl fö­lött. Dovo pályaudvarától keletre Brauné hadnagy lelőtt egy angol kétfedelüt, amely felborult és a földre zuhant. A vezető meg­halt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom