Délmagyarország, 1917. február (6. évfolyam, 25-49. szám)

1917-02-14 / 37. szám

jHWMM iglfaMWM W .Szeged, 1917. február 18. Két hajó. Az Egyesül t-Államök 'két hajója, az Or­leans és a Rochester amerikai magánjelen­tések szerint legközelebb elindul a Német­ország által megállapított tiltott zónán ke­resztül Európa felé. A hajók elindítását nagy tüntetésnek készítik elő a német blokád ellen, amelyet az Unió nem akar elismerni, mert a tiltott zónák kijelölését az állam mél.ó­ságát sértő cselekedetnek tünteti föl. Az amerikai háborús sajtó a nemzeti becsület ügyének hirdeti ezt a tiltakozást, noha nyil­vánvaló, hogy a tengeri blokád a központi hatalmak részéről jogos önvédelem az an­tant kiéheztetési tervével szemben. Hogy /Németország az .amerikai nép önérzetét a legtávolabbról sem akarta megsérteni, ma­gyarázatra sem szorul. Hiszen Németország mindenkor a legnagyobb előzékenységet és figyelmet tanúsította Wilson iránt, noha ez­zel önvédelmi harcának döntő sikerét hát­ráltatta. De viszont Németország joggal várhatta, ihogy az Egyesült-Államok a szi­gorú semlegesség és ami ezzel együtt jár, a teljes pártatlanság álláspontjára helyezke dik. Wilson azonban a háború kezdetétől fogva az antantot támogatta, Anglia kiéhez­tetési tervét segítette és a nemzetközi jog értelmezéséhen egyoldalúan járt el. .Német­ország több izben fölemelte szavát e részre­hajló magatartás ellen, de eredménytelenül. Az Unió a nemzetközi jog érdekében Angliá­nál nem érvényesítette befolyását és ezzel lehetővé tette, hogy az antant kiéheztetési politikáját, győzelmének egyedüli reményét, folytassa. Németország tehát nem tehetett egyebet, minthogy a végső fegyverhez nyúl­jon az antant embertelen hadviselésével szemben, főként azért is, mert Wilson béke­akciójának komolyságában a történtek után bízni nem lehetett. Németország a kíméletlen buvárhajó­harc bejelentésével kapcsolatosan őszintén kifejtette azokat okokat, amelyek elhatá­rozását irányították. Nyíltan kijelentette, hogy a borzalmas világháború gyors befe­jezését akarja, azért szánta el magát a mo­narchiával egyetértésben erre a döntő lépés­re. A tiltott zónákat azért jelölte ki. mert a lehetőség szerint tekintettel kívánt lenni a német kormány a semleges államok érde­keire. Az Unió részére is fentartott egv út­irányt Anglia felé, amelyen az amerikai hajók szabadon bonyolíthatják le forgalmu­kat. Wilson azonban már a buvárhajó-iharc­nak puszta bejelentését is olyan cselekedet­nek minősítette, amelyre a diplomáciai vi­szony azonnali megszakításával kellett felel­ni. Nem lehet másként megítélni ezt az el­járást, mint akkép, ihogy Wilson minden eddigi békeszózata háborús szándékait lep­lezte. Hiszen az Unió elnöke prófétai ihlett­ségü üzenetében kinyilatkoztatta, hogy a vi­lágháborúban a tartós béke érdekében nem szabad győztesnek és ilegyőzöttnek lennie, most pedig Angliához csatlakozott, amely a központi hatalmak) megsemmisítését jelen­tette ki legutóbb is a háború végső céljául. Hiába, aki nem igaz uton jár, nem tartWia távol homlokától a hazugság bélyegét. Wil­son pedig nem járt igaz uton. mert a béke álarca mögött a háború halálfejét rejtegette. A két hajó tehát, ha az amerikai jelen­tések igazat mondanak, elindul. Az amerikai nép lázas izgatottsággal, a semleges államok feszült érdeklődéssel várják, hogy a hajók a tiltott zónán keresztül eljutnak-e az euró­pai partokig. A várakozás izgalmát hevíti, hogy a hajóstársaság az eddigi tilalommal szemben előre közli a hajók elindulásának időpontját és útirányát. Ha ez valóban meg­történik, akkor Wilson m'inden bizonnyal elkészült már a hadüzenettel és csak ürügyet keres a hadiállapot bejelentésére. Amerikában fogadásokat kötnek az ei­inditott hajók sorsára. Axnéme.t buvárhajók gondoskodni fognak majd arró', hogv a foga­dást ne azok nyerjék, akik a német blokád kudarcában bizakodnak. R hazai románok tiltakozása a „felszabadítás" ellen, BUDAPEST, február 13. A hazai ro­mánság ,egyház] és világi képviselete a kö­vetkező tiltakozó feliratot nyújtotta át gróf Tisza István miniszterelnöknek azzal a ké­réssel, hogy a trón zsámolyához juttassa el: — Az antant-államok kormányainak az Egyesült-Államok elnökéihez intézett vála­sza szerint ellenségeink egyik hadi célja a különböző nemzetiségeknek és igy köztük a románoknak is, az idegen uralom alól való felszabadítása. Ezen nyilatkozattal ellensé­geink egyenesen hazánk integritása ellen törnek. Mint a magyar szent ko/ronában la­kó románok egyházi és világi képviselői és hivatott vezetői, a hazai románság nevében a íegnyom at éko.s abban visszautas ittuk azt az állítást, hogy minket bárki is idegen uralom alatt levőknek tekintsen. Mi románok sza­bad és egyenjogú polgárai vagyunk a ma­gyar hazának. Nincsen Magyarországon egy oly törvény se, mely jogok és szabad­ságok, valamint kötelességek tekintetében magyar és nem magyarajku honpolgárok között különbséget tenne. — Évszázadok óta ragaszkodik a ma­gyarországi román nép a legnagyobb hű­séggel, szeretettel hazánknak saját fiai vé­rével annyiszor áztatott földjéhez. A felkent uralkodó személye ós a felséges uralkodó­ház iránti hűség szent és nemes hagyomá­nya népünknek. E magasztos érzelmektől áthatva .küzdöttek őseink ezer éven át a magyar testvérekkel együtt a magyar szent korona védelmére és dicsőségére és hogy most unokáik is ugyanezt teszik, annak ta­núsága a harctereken patakokban omló vé­rük, itthon pedig a minden áldozatra kész lelkesedésünk. Nekünk tehát nem Idegen a magyar szent korona uralma. Mi nem akar­lak a hangoztatott fölszabadítást. Ml ragasz­kodunk magyar hazánk sérthetetlenségéhez. — A hazai román nép ezen határozott és habozást nem ismerő magatartását nem pillanatnyi, opportunisztikus tekintetek szab­ták és szabják meg, hanem az évszázados tapasztalatokon és történelmi hagyományo­kon alapuló politikai meggyőződés, mert tudjuk, hogy a jövőben is a magyar szent korona fénye és melege van arra hivatva, hogy a magyarországi románság kulturális, gazdasági és politikai fejlődését biztosítsa. — Mi magyarországi románok ragasz­kodunk ahhoz, hogy a magyar szent korona uralma alá tartozzunk. Ezen törhetetlen akaratunk védelmében véreznek fiaink ez­rei és ezen akaratunk biztosítása érdekében a hazai román nép küzdeni fog összes szel­lemi és fizikai fegyvereivel. A feliratot kétszázan irták alá, köztük Mihályi Tivadar, Mangra Vazul, dr. Radu Demeter, továbbá számos ügyvéd, orvos és tanár. Newyorkban 57 népgyűlést tartottak a háború ellen. BERLIN, február 13. Kerülő uton jelen­tik Newyorkból, hogy vasárnap ottan 57 népgyűlést tartattak a háború ellen. Két gyűlésen Bryan is felszólalt. Kritikus helyzet a monarchia és Amerika között. Bécs, február 13. A Neues Wiener Jour­nal legjobb forrásból arról értesül, hogy a diplomáciai viszony megszakítása Amerika és a monarchia között még mindig nem tör­tént meg. Az Egyesült-Államok kormánya még mindig azt hiszi, hogy Magyarország­nak és Ausztriának sikerülni fog Német­országot rábírni arra, hogy álljon el a szi­gorított tengeralattjáróharctó'l. Miután azon­ban a monarchia teljes szolidaritásban van Németország érdekeivel és szándékaival, a monarchia részéről ilyen lépés teljesen ki van zárva. Ilyen körülmények között a helyzetet illetékes helyen kritikusnak tart­ják. Amerikai gőzösök keresik a veszélyeztetett zónát. Newyork, február 13. Az United Press jelenti: Az Orleanse és Roehestere gőzösök valsóággal versenyezni fognak az oceánon, hogy melyik éri el hamarább a veszedelmes tengeri hadizónát. Hága, február 13. Amerikai magánje­lentések a mértékadó politikai körök véle­ményét nagyon optimisztikusan festik, meri Amerikában abban a csalódásban ringatják magukat, hogy Németország be fogja látni, hogy Angliát a blokáddal nem lehet kiéhez­tetni és ezért bele fog egyezni a tenger­alattjáró hadviselés enyhitésébe. A nagy­közönség véleménye azonban éppen ellen­tétes. A lapok napról-napra szenzációs rém­híreket közölnek, hogy a közönség fantá­ziáját és harci kedvét ösztönözzék. A 'hajók bejelentik, hogy útra kehiek és egymással versenyeznek, hogy melyik fog előbb fegy­vertelenül éppen a tiltott zónán haladni. Az egész országban fogadásokat kötnek az in­dulásra bejelentett hajók sorsára. Különösen két gőzös útját várják lázas érdeklődéssel, az Orleansét és a Rochesteréit cs ezekre kötik a legtöbb fogadást. Amerika a postagőzöseit sem kisérteti. Bécs, február 13. A Berliner Tagebiatt közli a Politiken-nek alábbi newyorki táv­iratát: Az Amerika-vonal igazgatósága kérdést intézett az amerikai belügyminisztérium­hoz .egyik postagőzösének elindítása kérdé­sében és megkérdezte, hogy nem kellene-e a gőzöst cirkálóval kísértetni? A miniszté­rium azt felelte, hogy az. amerikai kormány senkit sem kötelez arra, hogy a németek által veszélyeztetettnek jelzett zónán átha­ladjon, de az az álláspontja, hogy az ame­rikai hajóknak joguk van bármerre haladni. Ha az útnak induló hajó valamely jogtalan támadástó tart, akkor a .társaságnak magá­nak kell megtennie a szükséges intézkedé­seket a támadás elkerülésére vagy vissza­utasítására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom