Délmagyarország, 1917. február (6. évfolyam, 25-49. szám)

1917-02-13 / 36. szám

Steftgéd, L#17. MJwafcr vt. t-i - •-- -mnii - Beszélgétés a holland parlament elnökével. — A Délmagyarország tudósítójától. — Hága, január 27. Mintha egy mandarin palotájában volnánk. A szalonban íaragványokkal diszitett finom bútorok, selyemfestésü székek, puíha kanapék, csodás színezésű asztailíeritök, vagyontérő süppedő szőnyegek, dísztárgyak, vázák, porcel'lánok, remek ötvösmunkák. A falon rendkivül érdekes festmények és fotográfiák. írásjelek vannak a fényképeken, dedikálások, amelyek értelmét csak az tudja megmagyarázni, aki ismeri a kínaiak mézes-mázos nyelvét. Az egyik kép a kínai anyacsászárnét ábrázolja, a fotográfia ala.t három sor kriksz-kraksz. A második fotográfiát a japán míkadó, a harmadikat a perzsa sah, a negyediket — és kétségkívül ez a legérdekesebb — Juansikaj ajándékozta a házigazdának, F. M. Knobel-nek. a holland parlament vezérének. Ez az energikus fellépésű, éleseszü politikus ugyanolyan tekintély a holland képviselőházban, mint például Apponyi nálunk. Knobel. mint követ sokáig képviselte Hollandiát Peckingben, Teheránban és Tokioban. Egyik legalaposabb ismerője a keleti kérdésnek. Visszavonulva a diplomáciától, hazajött, a képviselőház tagja lett s most ő utána igazodik a parlament többsége. És ő olyan biztonsággal áll csapata élén, hogy képviselőházi sikerei egészen természetések. A diplomata-képviselő egyik legérdekesebb alakja a Ihoílland politikai életnek. Pápaszeme mögül olyan kémlelőnek látszik pillantása, hogy szinte érezni kell: ez az ember vesékbefát. Hágában való érkezésem után nyomban jelentkeztem a parlament vezérénél, kérve őt, hogy nyilatkozzék. Néhány óra múlva megérkezett szállásomra a szeretetreméltó válasz: — Nagyon szivesen, tfogadom önt, (legyen szerencsém este félnyolc órákor egy csésze teára. Mialatt a teát szürcsöljük, a kegyelmes ur beszél: — Meg vagyok róla győződve, hogy Hollandia fegyveres semlegességben marad egészen a háború végéig. Németalföld ugyan olyan semleges a központi hatalmákkal, mint az abtanttal szemközt. Rettenetes veszedelem volna nemcsak ránk nézve, ha d kellene lépni ebből a semlegességből, de Szent6eszéd. Én, ki tavaly mén könnyű szívvel jártam, Forró sugárban, Most járok itt a sápadt hús fagyok Fényáréin ÉS felordítok, hol vagy oki Test véreim . Volt. egy 'kutyám S nem vertem ki, mikor haragos éjjel A hóvihar acsarkodott a széllel. Csúnyán. S mikor beteg lett, Köré sereglett Q A bánatom, a gondom. Felkeltem, hogy reá tekintsek, Ugy néztem mint egy árva kincset. Egész éjszaka virrasztottam otthon. Aztán vásott és buta lázban Nem madarásztam, Mert szánúgni a madárfiókot, a picinykét, Vigan kaszáló. Zöld, könnyű háló Zacskójánál nem fogtam soha pillét. Sokast i'dHm lesre régi cser-tőn. arra a hadviselő félre nézve is, amely ellen fordulnánk. Husz hónappal ezelőtt talpraállitottuk hadseregünket, katonáinkat nagyszerűen kiképeztük, kitűnően felfegyverkeztünk s ne feledje el, hogy a holland hadsereg közel félmillió emberből áll. Kormányunk azért határozta el ezt a költséges és nagymértékű mobilizálást, mert eltökélt szándéka, ha kell fegyverrel is megvédeni semlegességünket. A kabinet — ezt hangsnlyozom — abszolút neutrális. Nem antantbarát, nern a központi hatalmak barátja. Azaz jobban mondva barátságos az antanttal szemközt is és barátságos a központi hatalmakkal szemközt is. De mindenekelőtt holland. Teljességgel kizártnak tartom, hogy HoJlandia kormánya bele hagyjon szólni külső hatalom által a maga ügyeibe. Éppen ezért nem félek se angol, se német terrortól. — • Es müyen a hangulat az országban? -- A hollandiai viszonyok mérlegelésénél ne Ítéljen a külsőségek után. Ha ön mint idegen beutazza az országot és a mozi filmjére akarja vetíteni az itteni hangulatot, nyilván antantbarátság kerül a felvételeire. A nép látszólag antaní'barát. Ennék mélyen szántó okai vannak. Nem utolsósorban oka ennek Belgium okkupá'lása. Belgium megszállása után féljnillió siró, jajgató, panaszkodó ember menekült ide. félmillió földönfutó a rokon belga népből, amelv mindig híven szolgálta Anglia érdekeit és amely mindig a francia állam és a francia egyház hatása alatt állott. Soha plasztikusabb formában nem jelentkezett előttem a most folyó világborzalom mint két hónappal a háború kitörése előtt. Egy nemzetközi 'konferencián voltam Brüsszelben. A tanácskozáson ott voltak a németek, az angolok, a franciák, az olaszok, a magyarok, az osztrákok, a hollandok, az oroszok. Igen érdekes beszélgetésem volt ekkor az interparlamentáris konferenciának német és belga tagjaival. Ferenc Ferdinánd ekkor még élt. de a beszélgetésekből kicsapott a háború lángja. Megértettem, hogy a borzasztó összecsapás már nem 'késhet soká. — A holland nép hangulata az egyes városokban igen váltakozó. Amsterdam, ugyiátszik, antantbarát, Rotterdam inkább Vörös vadat, nem űztem havas erdőn. Kikerültem a gyíkok napos árkát. El nem tapostam A réteken a szentjános-bogárkát. Mostan Elmondom nektek, emberek Csak ezt, csak ezt — könnyezzetek; Kosztolányi Dezső, Gulliver utazásaiból. (Tizedik fejezet.) ... Brobdingnongból .a fejedelem jóindulatú ajánlólevelével Abrakadabrába hajóztam, hogy kimondhatatlanul szeretett. Angliának ismereteit mint egyszerű, de becsületes polgára a világ leg'dicsőbb nemzetének, szerény tapasztalataimmal gyarapítsam. Ebben az országban ,a feliezák, vagyis magukat szerencséseknek nevező benszülöttók laknak, a kiknek sajátságos szokásait és erkölcseit, ugy tudom, még nem jegyezte fel az utazó e sorok szerény irója előtt. Dicső nemzetem olvasói bizonyára szánakozó csodálkozással hallják tőlem e szomorú M barbár ország sajátságos államformáit ét * a központi hatalmak felé hajlik, mig Hága a szó legkorrektebb értelmében semleges. De az intelligens elemeknél ön nem igen tapasztalhat sehol antantbarát hangulatot. Sőt ellenkezőleg, Belgium neutraüitásúnak a németek részéről való megsértését az intelligens holland közvélemény teljesen igazoltnak látja és nem tekinti másnak, mint önvédelemnek. Ugyan ki hinné józan ésszel, hogy az a Belgium, amely mindig teljesen ifranciaérzelmü volt, — hiszen a belgák büszkén nevezték Brüsszelt kis Párisnak —. semleges maradt volna, nem engedte volna át a francia csapatokat és nem fogott volna fegyvert Németország ellen. — Kegyelmes uram, arról a helyről figyeli az eseményeket, ahonnét legjobban lehet látni a két hatalmi csoport erejét. Az összes semleges államok között talán Hollandiában van a legalkalmasabb megfigyelő állomás. Mit tart Excellenciád a központi hatalmak erejéről? — A centrális hatalmak nagy sikerei — mondta az erős meggyőződés hangján 'Knobel — bámulatba ejtették az egész világot. A német, osztrák és magyar katonák olyan formát mutattak ebben a háborúban, amelyről csak a legnagyobb elismeréssel lehet beszélni. Felülmúlhatatlan bravúrral dolgoztak valamennyi harctéren. Jól tudjuk, hogy ezekben a sikerekben nagy része van az osztrákmagyar hadseregnek és oroszlánrészük a magyar honvédeknek. Ezt nem azért mondom, mert ön magyar újságíró, de ki keii jelentenem, hogy a honvéd szó fogalom lett Hollandiában. A magyar honvédek világszerte hírnevet szereztek maguknak. Ezeket a nagyszerű hadi sikereket emberi számítás szerint már aligha lelhet visszafordítani. És éppen ez az egyik oka annak, ami a háború időtartamát illetőleg a legnagyobb kétségben hagy bennünket. Senki sem tud bizonyosat mondani, mindenki csak. kombinál és a logikára számit. Egy .nagy űr előtt állunk, hatalmas kérdőjel van ellőttünk, amelyre senki sem tud válaszolni. Az bizonyos, hogy Angiia egyhamar nem fog lemondani a siker reményéről. Hiszen nézzük csak, hogyan gondolkozik Asquith. Előbb jön az angol, aztán .semmi, aztán egy üresség, aztán megint semmi, aztán uiból üresség és ezután jönnek a többi népék. Vécsei Miklós. törvényeit; de meg 'kell gondolniok azoknak, kk a kultúra és a civilizáció legtökékttesebb államéletnek áldásait élvezik otthon, drága Angliánkban, hogy egy ilyen nyomorult kis nemzettől, mely távol Európától tesped a gyermeki fejletlenség posványában, igazán nem lehet egyebet várni. Talán el se hiszik nekem hazám nagytudásu <fértfiai, 'hogy ennek a szegény kis nemzetnek még történelme sincsen, — mert hiszen csak nem lelhet történelemnek nevezni az egyhangú jólétnek és huta megelégedésnek azt a hagyományát, mely ezer esztendő alatt egyetlen háborút tud csak felmutatni. A felicák hagyománya szerint a nemzetnek ezt a balsorsát, hogy még tisztességes háborítjuk sem volt, egy szerencsétlen törvénykönyvnek kell tulajdonítani, a mit ötszáz év előtt, a nagy háborúban, alkotott Sapilus, az akkori uralkodó, s mely azóta is érvényben maradt. E sajátságos törvénykönyv, melyet hiteslenkedő mosollyal és szánalommal olvashat csak épeszű angol alattvaló, a leglehetetlenebb ós minden emberi értelmet és erkölcsöt tótágast állító gyermekes magán- é3 közjogi re üdéik ©zés ek et tartalmazza, melyek kí>