Délmagyarország, 1917. február (6. évfolyam, 25-49. szám)

1917-02-13 / 36. szám

jHWMM iglfaMWM W .Szeged, 1917. február 18. TUDOMÁNY IRODALOM oooo Irodalmi-matiné. IAZ utóbbi időiben ami irodalmi, vagy művészi esemény a városban történik, annak színhelye jobbára a Korzó-mozi. Bedig az osztályozók ezt ia helyiséget még nem is tartják íkiulturszetélynek. Honnan van mégis, hogy neves művészek képességeivel itt 'is merkedbet meg a közönség, 'bogy az irodaion jeleseit — ha nagy ritkán is — itt láthatjuk, hallgathatjuk? Ugy kell lenni, hogy a. (Korzórnozi tulajdonosa nemcsak jó üzletember, hanem vállalkozó szellem is, .aki tudja és érzi, hogy ha a közönségnek jót nyújtanak, annak nem marad el az erkölcsi rész mellett az anyagi eredménye sem. (Vasárnap délelőtt, egy imatiné keretében, a magyar irodalom három jelentős művelőjét: Ban!\a Lajost, Karinthy Frigyest és Kosztolányi Dezsőt Szólaltatta meg. A vál ialkozás merésznek látszott, de az eredmény Vág Sándor tanárt igazolta, aki a ' (Korzómozival együtt rendezte a fényesen sikerült irodalmi délelőttöt, •örömmel regisztráljuk, a közönség naigy érdeklődést tanúsított a matiné iránt, amiből a jelentős rész a (három fővárosi irót illeti meg. Nem azért, mert az illetők fővárosiak de ímert vérbeli irék, az újkori magyar irodalom számottevő reprezentánsai. Barta Lajost nemcsak mint színpadi irót ismeri az ország közönsége, hanem mint pompás elbeszélőt is, akinek az irásaá bus- és vérből való emberekről szólnak és akiknek novella nemcsak a tárgyuknál fogva, hanem kidolgozásuk, az egyének jellemzése miatt is rendkívül értékesek. Karinthy Frigyes n legelmésebb humoristák közül való. Szatírája nem durva, hanem finom, mint a damaskusi penge; oktató és nyesegető természetű. Psrszii lázsai a legol vásottá b írások köze tartoznak, amielyek amellett, hogy mindig vidámak, mulatságosak, sohasem sértők, vagy bántók. Ez az iró pompásan tud nézni és ami legfontosabb: látni és ami ferdeség, vagy furcsaság a szeme elé kerül, az már a tolla hegyén is lebeg, kisérve a humor ellenállhatatlan deziil kuriózumképpen csak egyet ragadok lei. E törvény a kimondott és kirótt szóra vonatkozó rendeletekkel foglakozik, tehát olyanféle koncepció, mint nálunk a sajtó- és szólásszabadságról szóló törvény. Példátlan szigora és hülyesége teszi emlitésreméltóvá. lE törvény szerint ugyanis halálbüntetéssel sújtandó rangra és állásra való minden tekintet nélkül az olyan államférfi, a ki valóságos dolgokról és állapotokról beszélve vagy .irva, képekben fejezi ki magát, vagy hasonlatokkal magyaráz meg valamely közérdekű kérdést vagy követendő eljárást. A törvény indokolása kifejti. Ihogy Fcliczia egyetlen háborúját és a vele járó nagy vérontást egy akkori államférfiunak az a hasonlata okozta, a mely szerint a liáboru olyan, mint egy tisztító zivatar ós hogy mindnyájunk lelkében ég a vágy. A törvény szerint azóta államférfiunak halálbüntetés terhe alatt tilos átvitt érteimii szavakat használni: csalk számokban és konkrét főnevekből alkotott tőmondatokban szabad kifejeznie magát. De (még ennél is furcsább és nevetségesebb a törvénynek egy kiegészítő szakasza, mely szerint kötéláltali balállal büntetendő minden olyan leivott vagy kimondott monrüjétől. Kosztolányi Dezső á nagystílű poéták közé tartozik és'egyike a legjelesebb kritikusainak. Nem szapora természetű, ár; amit megír, annak sulva, értéke van, mert i minden sorát az érzés nemessége, az emberszeretet magasztossága és a lélek derűje, vagy melancholiája jellemzi. Műfordítási is ielsőréndüelk, bírálata pedig a gazdag tu dásu, nehéz szántó elme megnyilatkozásait tükröztetik. Barta Lajos „A jó cukrász" cimü uj novelláját olvasta föl. Pompás rajzát adja benne, a háborús ken,jn\nkturát kihasználni tudó cukrásznak, akinek a süteményei ugy emelkednek árban, amint csökkennek súlyban. A novella alakjai egy-egy vonással beszédesen vaunak jellemezve, a leírásai amilyen szerüek, éppen olyan vonzóak, a humora pedig színdús, mint a termelő föb amelyen gazdag kalászok nőnék. Ez a humor nem kacagtat, de rászáll a lélekre és mosolyra késztet. Kosztolányii Dezsőt nagyon elmésen és frappáns hatással konferálta be Karinthy Frigyes. A poéta egyik legújabb termését olvasta föl, majd a mostanában megjelent köteteiből olvasott föl egy csokorra való verset,, a közönség zajos tetszésétől kisérve. Kosz: lányi lírája olyan mint egy virágzó almafa, a tiszta, fehér szinek dominálnak benne. De kicsap belőle az érzés tüze, ami melegít, mint a nap sugara. Hogy technikája elsőrendű, az késségen félül áll, de ami ennél (fontos,abb: pbémáá a gondolatok tömegétől ékesek és az emberszeretetet tanúsítják. Karinthy (Frigyes állandó derültségben tartotta az előkelő .közönséget. Elsőnek a humoristákat, tehát első sorban maga-magá is sz-stirizá-Ita, majd felolvasta azokat az Írásait, ami java termését az Igy irtok ti és Igy láttok ti cimü persziíláló sorozatának. A tolla hegyére került munkák közül a Málnát Ferenc „Farsang"-íjának,- Balázs Béla egyik elbeszélésének és •Kosztolányi Dezső egyik — öccséhez .irt — versének fordított mását olvasta föl, roppant tetszés mellett. Hangos kacaj jelezte Írásainak elementáris hatásét. iMiirul a három iró meg lehet elégedve, a lelkes fogadtatással, de a közönség is azzal, amit a három iró a munkájában nyújtott. A matiné keretében az Ojeskay-pár énekbei szerepelt. Ocskaynó, Hilbert Janka ilíozárt-áriákat énekelt stílusosan, tisztán csendat szerzője, a .melyben a többesszám első személyének névmása átvitt értelemben használtatik és nem jelenti szigorúan és szószerit azt, hogy az állátmányban jelzett cselekvés a „mii" szócskában inkluzive 'foglalt ,,énMre is szószerint vonatkozik. Például ha valaki, akár magánember, akár államférfi, igy fejezi ki magát: „mi szívesen vérezünk", a nélkül hogy mig ezt kimondja, tényleg vérezne; vagy „mi utolsó csöpp vérünkig hajlandók vagyunk", a nélkül hogy a saját csepp vérét felmutatná; vagy „mi inkább minden szenvedést és kimondhatatlan nyomorúságot elviselünk", <a nélkül hogy az illetőnek a karja, vagy a szeme, vagy a lába,, vog> a fél tüdeje hiányoznék, vagy „mi nem félünk az ördögtől se", a nélkül hogy az illető azonnal be nem bizonyítaná, hogy ő tényleg nem fél. É szerencsétlen ország f elszabadulása egyelőre kilátástalan, inert ez őrületes és embertelen törvény ellen nem lehet forradalmat csinálni, — legalább eddig nem akadt ember, a ki ki merte volna mondani, hogy „mi inkább meghalunk, semhogy ezt tűrjük" és vállalta volna ö törvény, következményeit. Karinthy Frigyes. gő hanggal, majd ráadásul Rubinstein A könny cimü dalát. Énekét, hangosan tapsolták érdem szerint. JeJestős sikerrel énekelt Ocskay Kornél is, aki kellemes tenorjával teljesen érvényre emelte, Csányi .Mátyás értékes és hangulatos két szerzeményét, •amit az „Azra" előadásával toldott meg, a közönség lelkes tetszésétől kisérve. Az énekes-párt- Csányi Mátyás, az ismert .zeneszerző és karmester az alkalmazkodási képesség legjavával kisérte zongorán. cegiaahbhbsahnmnaiautahiiiahisrabuihiuia SZÍNHÁZ MŰVÉSZET ooos MŰSOR: KEDD: Csárdáskirályné. Operett. Páratlan, kétharmadon. SZERDA: Egy magyar nábob. Szinmü. Páros, háromharmado*. CSÜTÖRTÖK: Klasszikus ciklus V. száma. I. Kénytelen házastág. Vigjáték. II. A botcsinálta doktor. Vigjáték, Páratlan, c.gyharmadö*. Előadás előtt, Soós Aladár konferál. PÉNTEK: Három a kislány. Énekes játék. Páros, kétharmados. SZOMBAT d u: Ifjúsági előadás. Liliomfi. Énekes vigjáték. SZOMBAT ESTE: Csárdáskirályné. Operait. Páratlan, hárombarmados. VASÁRNAP d. u.: Legénybucsu. Operett. VASÁRNAP ESTE: Zsuzsi. Para*/i-vigjáték Páros, egyharmados. Pártoa litván hangversenye. Szerdán este művészi eseményben lesz része a közönségnek. Ekkor tartja ugyanis érdekkel várt hangversenyét Pártos István, a csodahegedüs, amely koncertet a Délmagyarország rendezi a szegedi szegények javára. A cél a legteljesebb pártfogást érdemli meg, mig Pártos István művészete minden bizalmat cs érdeklődést. 'Azt hisszük, hogy -a közönség ismét igazolni fogja, hogy a Délr.tagyarország által a szegények javára rendezett koncertek -a legmesszebbmenő támogatásra érdemesek, mert szóknak művészi tartalma el sőréndü és nagy érkéket képviselő. Kívánatos, hogy Pártos Istvánnak minél nagyobb számiban kerüljön hal Igatósága, Ihogy minél nagyobb összeg juthasson a nyomorgó szegényeknek. A koncert- műsora a következő: Tartini Szonáta (g-dur), Mendelssohn: Hegedűverseny (op. 64), BaehlHubay: V. Szonata, Hubay: Notturno (op. 73.), Sauret: L'iEspajnola, Pajanini: Versenymű (d-dur, op. 6.) A hegedűművészt Dienzl Oszkár kiséri zongorán. A hangverseny pont kilenc órakor kezdődik. A játék alatt a közönség nem nyer behocsájtást -a terembe. Jegyek Várnay L. könyvkereskedésében, a Délmagyar ország kiadóhivatalában kaphatók. Klasszikus ciklus V. A színházi iroda jelenti: Csütörtök iffi este Molier szellemének hódol a szegedi színház és a klasszikus ciklus keretében szinre hozza a Kénytelen házasság 1 felv;Qfisos és a Botcsinálta doktor 3 felvonásos vígjátékát. A színtársulat tagjai a legnagyobb ambícióval készülnek ez estére, mely egyúttal az V. estéje a terv bevett klaszszikus sorozatnak. lAz est- érdekességét növeli, hogy az előadás előtt Sós Aladár tartja konferánszát, A kénytelen házasság főszereplői: Szilágyi, IMatány, Ihász, Lendvai. Bogoz, Harsány® mig a Botcsinálta dok torsban Szeghő, aki a címszerepet játsza. Kancsi, Hantos, Körmendi, Ungvári, Cserény® So'lymosi ját,szák a vezető szerepeket. A Mollierest iránt már is rendkívüli érdeklődéi mutatkozik.