Délmagyarország, 1917. február (6. évfolyam, 25-49. szám)

1917-02-09 / 33. szám

* tóságokat, hogy az üzleti vállalkozásokai lehetetlenné tegyék. Qróf Tisza István bejelenti a Háznak, hogy utasította a főispánokat, hogy a segélyek kiosztásánál a legnagyobb ellenőrzés', tanusitsák. A rokkantak és özvegyek ellátásának kérdését a legsürgősebben szabályozni fogják. A segélyek felemelésével foglalkozni fognak és erre vonatkozólag rövidesen előterjesztést tesznek a Háznak. Legközelebb országos akció is indul meg a rokkantak, özvegyek és árvák ellátására. Kéri a javaslat elfogadását. A miniszterelnök beszéde után a Ház a javaslatot általánosságban elfogadta. (Rakovszky inditványa a hősök választójoga érdekében.) A részletes vita során az első szakasz tárgyalásánál Rakovszky István uj szakaszt indítványoz. Azoknak a számára, akik a harctéren vannak, követeli, hogy adják meg a választójogot. Ez a legkevesebb, amit a hősöknek adhatunk. A miniszterelnök azt •mondta, nem adja meg, mert ez a fizikai erő megjutalmazása volna a gyengékkel szemben. Tisza egész hatalma a fizikai erőn alapszik, de ezt nem akarja elismerni azoknál, akik fizikai erővel védik a hazát. Benyújtja határozati javaslatát, melyben kéri, hogy mondja ki a Ház: minden 20 éves állampolgár, aki a harctéren van, megkapja a választójogot. (Apponyi, Károlyi és Andrássy pártoló felszólalása.) Gróf Apponyi Albert: A hősök választójoga nem jelenti azt, hogy az ellenzék lemond az általános, egyenlő, titkos választójogról. Azokkal szemben, akiknek köszönhetjük, hogy itt nyugodtan tanácskozhatunk, nem jutalom, hanem kötelességünk a választójogot megadni. Jó pillanatban gondolja meg a többség és a kormány, hogy milyen felháborodást keltene a minimális választójog megtagadása. Tegyük meg kötelességünket legalább azokkal szemben, akik életükkel védik a hazát. Gróf Károlyi Mihály: Melegen üdvözli Rakovszky indítványát. A kegyelet lerakása előtt a bajok orvoslása is szükséges. Előbb a nyomort kell enyhíteni. Rakovszky indítványát az általános választójog kiindulópontjaként elfogadja és meg van róla győződve, hogy ez a választójog az utókornak is megmarad. Ha egyszer vége lesz a háborúnak, nincs az a hatalom, amely az általános választójognak az útját állhatná. Ne zárkózzanak el ridegen a jobb oldalon minden elől, mert ebből olyan bajok származhatnak, mitől az Isten óvja meg az országot. Gróf Andrássy Gyula: Az alkotmánypárt nevében hozzájárul Rakovszky indítványához. Hálából jogot adni, ami semmi veszéllyel sem jár, ez megfelel a magyar tradícióknak. Ha a miniszterelnök lelkiismerete olyan kényes, hogy nem adhat a fizikailag erőseknek választói jogot, a gyengéktől pedig megtagadja, akkor az volna a kötelessége, hogy hozassa be a'z általános választójogot. Kéri a Házat, hogy szavazza meg a katonák részére a választójogot, ez buzditóLf rájuk hutai. Vázsonyi Vilmos: A kormány megadja a márvány névjegyzéket, a halottak választójogához, ő pedig pártolja az élők választójogát. A halott ifjú hős, ha feltámadna, éretlen ifjú lenne és nem volna alkalmas, hogy beleszólhasson az ország sorsának intézésébe? Lehet-e éretlen, aki szembenézett a halállal? A sors kegye, ha a visszatérő élete megmaradt. A kegyet meg kell háláni. Meghal a társadalom, ha az ifjúsággal való kapcsolatát elveszti. Nem képzel olyan vonatot, mely csak fékezőből áll és nem áll haladó erőből is. Ami a békében hiba volt, az a háborúban már bün volna. Mindent nekik köszönhetünk. Lehetetlen, hogy ne adjuk oda nekik a semmit: a választójogot. A hősök emlékét nem hideg márványtáblákon, hanem a szivekben kell megörökíteni. Hozzájárul Rakovszky indítványához. A kisgazdapárt nevében nagyatádi Szabó István szólal fel és szintén pártolja Rakovszky javaslatát. (A miniszterelnök beszéde.) Gróf Tisza István (folytonos közbeszólásoktóí zavarva kezdi beszédét): Ez a kérdés az, amelyet nem szabad a háborús idők ben megoldani. Közbeszólás: Hat a kiegyezés? Tisza: A választójog kérdését napirend re hozza az idő. De a háború után is ajánlatos, hogy az uj törvényihozás tárgyalja le. Ha visszagondolok a múltba, akkor látom, hogy azok közül, akik most hangoztatják az általános választójogot, többe! együtt küzdöttem a radikális reform ellen, A mai kor nagyon fogékony a divatos jelszavak iránt. F:n nem félek az újításoktól, de a mostani választójogot mindenki, még a legszegényebb is megszerezheti. Ne törjön senki olyan könnyen pálcát a korhatárok felett. Egész Európában meg van a korhatár. Vázsonyi azt mondta, hogyne volna érett az, aki kockára tette az életét. De merné-e ugyanezt Vázsonyi leírni az Íróasztala mellett? Közbekiáltás: A lövészárkokban másképen gondolkodnak erről! Tisza: A lövészárokban jobban meg fognak engem érteni. Azért küzdenek, hogy az ősi föld ne jusson idegen kézre. A nemzetet nem a jogtalan tömeg védi, hanem mindannyian. Beck Lajos: A nyolcvan százalékuk mezőgazda. Tisza: Értem, hogy nem szivesen hallanak erről a kellemetlen témáról. A magyar népet senki nálam jobban nem ismeri. Károlyi; Rosszul informálták. A nép nem állítja ki ezt a bizonyítványt. Tisza: Életem legjavát a magyar nép között töltöttem. Mindig megértettek... Csuha István: De e'őbb berugatja, azután próbál vele tárgyalni. Tisza.- Visszatérek Vázsonyi beszédére. Bizonyára hallott már olyan kis gyermekről, aki kihozta a gyermekpajtását az égő házból. Vájjon ez is érettnek tekinthető? Hiszen életét kockáztatta. — Eeszéde további során a miniszterelnök védi a harminc éves korhatárt. A túlsúlyt az értelmiségnek kell juttatni. A politikai jogok könnyelmű osztogatása érdeke lehet a demagógiának, de nem í- fiőpr.ek. Mülg ere'e addig a nemzetet Steffftti, 1*17. íeüruá* s». visszatartja a könnyelmű választójog revíziójának veszélyétől. Kéri, hogy Rakovszky indítványát mellőzzék. (A jobb oldalon zajosan megéljenezik a miniszterelnököt. A baL oldalon: Éljen a választójog!) (Elvetik Rakovszky indítványát.) Gróf Andrássy Gyula személyes kérdésben szólal fel. Kijelenti, hogy soihasem tartozott Tisza választójogi hivei közé, sőt Tisza választójogát rossznak tartja. Ha akkor nem is volt a radikálizmus hive, de azóta tanült és megváltozott a felfogása. Abban az időben a szociáldemokráciától féltették az országot, de most látható, hogy a szociálisták is helyt állnak és véreznek a hazáért, örülne, ha a magyar közép- és főnemesség követné a szocialisták példáját. Aki nem fogékony és nem tanul, az hoz tulajdonképen szerencsétlenséget az országra. Tisza kijelenti, ihogy a Széli-kormány alatt egyíitt küzdött Andrássyval a radikalizmus ellen, ö maga konzekvens maradt. Az ellenzék ezután névszerinti szavazási kért. 122 szavazattal 75 ellenében Rakovszky indítványát elvetették. A hősök emlékéről szóló javaslatot ezután részleteiben is letárgyalták. Az ülés 9 óra előtt véget ért. !i»>aa»»»i>»iHiiN»u>iKauHí»isiama>tt A dan kormány nem válaszol Wilsonnak. Kopenhága, február 8. A Politiken jelenti, hogy az amerikai követ átadta a külügyminisztériumban Wilson elnök jegyzékét. A jegyzékben nincs sem felszólítás, sem kérdés, az elnök csupán a véleményét fejezi ki, amely alakjánál fogva diplomáciai szokások szerint nem tart számot válaszra. A jegyzék tartalmáról a minisztertanácsban tárgyalás folyt, amely tegnap egész délelőtt tartott. A tanácskozáson valamennyi miniszter jelen volt. S'kaveiiius külügyminiszter utóbb az amerikai követtel tanácskozott és közölte vele a dán kormánynak már ismertetett álláspontját. Más választ a dán kormány nem ad. Wilson politikájának Európában nincs talaja. Berlin, február 8. Berlini semleges körökben nyíltan beszélnek arról, hogy Wilson elnöknek a semlegesekhez intézett fölhívása kudarccal járt. Nem hiszik, hogy akadna egyetlen európai állam is, amely kijelentené, hogy követi Wilson példáját. Ezzel azonban teljesen elenyészik minden erkölcsi haszon, amelyet az antant Wilson lépésétől remél, Most mindenütt belátják, hogy Amerika nem hivatott az európai politika vezetésére. Wilson mindeddig mitsem tett, hogy a semlegesek érdekében Anglia rabló tengeri uralmát csökkentse és most magával akarja rántani a semlegeseket, anélkül, hogy törődne vele, vájjon valóban használ-e valamit a semlegeseknek, ha Amerikához csatlakoznak. Az európai semlegesek Németországhoz intézett jegyzékeikben fogják állásfoglalásukat leszögezni, azután pedig várakozó magatartást tanúsítanak. Wilson politikájának Európában nincs talaja. A2 első norvég gőzös elindulása,. Kopenhága, február 8. Az uj német tengeralattjáró blokád kihirdetése óta az Eytaer nevii norvég gőzös volt az első skandináv hajó, amely Göteborgból elindult Angliába.