Délmagyarország, 1917. február (6. évfolyam, 25-49. szám)

1917-02-09 / 33. szám

* tóságokat, hogy az üzleti vállalkozásokai lehetetlenné tegyék. Qróf Tisza István bejelenti a Háznak, hogy utasította a főispánokat, hogy a segé­lyek kiosztásánál a legnagyobb ellenőrzés', tanusitsák. A rokkantak és özvegyek ellátá­sának kérdését a legsürgősebben szabályozni fogják. A segélyek felemelésével foglalkozni fognak és erre vonatkozólag rövidesen elő­terjesztést tesznek a Háznak. Legközelebb országos akció is indul meg a rokkantak, öz­vegyek és árvák ellátására. Kéri a javaslat elfogadását. A miniszterelnök beszéde után a Ház a javaslatot általánosságban elfogadta. (Rakovszky inditványa a hősök választójoga érdekében.) A részletes vita során az első szakasz tárgyalásánál Rakovszky István uj szakaszt indítványoz. Azoknak a számára, akik a harctéren vannak, követeli, hogy adják meg a választójogot. Ez a legkevesebb, amit a hősöknek adhatunk. A miniszterelnök azt •mondta, nem adja meg, mert ez a fizikai erő megjutalmazása volna a gyengékkel szem­ben. Tisza egész hatalma a fizikai erőn alap­szik, de ezt nem akarja elismerni azoknál, akik fizikai erővel védik a hazát. Benyújtja határozati javaslatát, melyben kéri, hogy mondja ki a Ház: minden 20 éves állam­polgár, aki a harctéren van, megkapja a vá­lasztójogot. (Apponyi, Károlyi és Andrássy pártoló felszólalása.) Gróf Apponyi Albert: A hősök választó­joga nem jelenti azt, hogy az ellenzék le­mond az általános, egyenlő, titkos választó­jogról. Azokkal szemben, akiknek köszönhet­jük, hogy itt nyugodtan tanácskozhatunk, nem jutalom, hanem kötelességünk a válasz­tójogot megadni. Jó pillanatban gondolja meg a többség és a kormány, hogy milyen felháborodást keltene a minimális választó­jog megtagadása. Tegyük meg kötelessé­günket legalább azokkal szemben, akik éle­tükkel védik a hazát. Gróf Károlyi Mihály: Melegen üdvözli Rakovszky indítványát. A kegyelet lerakása előtt a bajok orvoslása is szükséges. Előbb a nyomort kell enyhíteni. Rakovszky indít­ványát az általános választójog kiinduló­pontjaként elfogadja és meg van róla győ­ződve, hogy ez a választójog az utókornak is megmarad. Ha egyszer vége lesz a háború­nak, nincs az a hatalom, amely az általános választójognak az útját állhatná. Ne zárkóz­zanak el ridegen a jobb oldalon minden elől, mert ebből olyan bajok származhatnak, mi­től az Isten óvja meg az országot. Gróf Andrássy Gyula: Az alkotmány­párt nevében hozzájárul Rakovszky indítvá­nyához. Hálából jogot adni, ami semmi ve­széllyel sem jár, ez megfelel a magyar tra­dícióknak. Ha a miniszterelnök lelkiismerete olyan kényes, hogy nem adhat a fizikailag erőseknek választói jogot, a gyengéktől pe­dig megtagadja, akkor az volna a köteles­sége, hogy hozassa be a'z általános választó­jogot. Kéri a Házat, hogy szavazza meg a katonák részére a választójogot, ez buzditó­Lf rájuk hutai. Vázsonyi Vilmos: A kormány megadja a márvány névjegyzéket, a halottak válasz­tójogához, ő pedig pártolja az élők választó­jogát. A halott ifjú hős, ha feltámadna, éret­len ifjú lenne és nem volna alkalmas, hogy beleszólhasson az ország sorsának intézésé­be? Lehet-e éretlen, aki szembenézett a ha­lállal? A sors kegye, ha a visszatérő élete megmaradt. A kegyet meg kell háláni. Meg­hal a társadalom, ha az ifjúsággal való kap­csolatát elveszti. Nem képzel olyan vonatot, mely csak fékezőből áll és nem áll haladó erőből is. Ami a békében hiba volt, az a háborúban már bün volna. Mindent nekik köszönhetünk. Lehetetlen, hogy ne adjuk oda nekik a semmit: a választójogot. A hősök emlékét nem hideg márványtáblákon, ha­nem a szivekben kell megörökíteni. Hozzá­járul Rakovszky indítványához. A kisgazdapárt nevében nagyatádi Szabó István szólal fel és szintén pártolja Rakov­szky javaslatát. (A miniszterelnök beszéde.) Gróf Tisza István (folytonos közbeszó­lásoktóí zavarva kezdi beszédét): Ez a kér­dés az, amelyet nem szabad a háborús idők ben megoldani. Közbeszólás: Hat a kiegyezés? Tisza: A választójog kérdését napirend re hozza az idő. De a háború után is aján­latos, hogy az uj törvényihozás tárgyalja le. Ha visszagondolok a múltba, akkor látom, hogy azok közül, akik most hangoztatják az általános választójogot, többe! együtt küz­döttem a radikális reform ellen, A mai kor nagyon fogékony a divatos jelszavak iránt. F:n nem félek az újításoktól, de a mostani választójogot mindenki, még a legszegényebb is megszerezheti. Ne törjön senki olyan könnyen pálcát a korhatárok felett. Egész Európában meg van a korhatár. Vázsonyi azt mondta, hogyne volna érett az, aki koc­kára tette az életét. De merné-e ugyanezt Vázsonyi leírni az Íróasztala mellett? Közbekiáltás: A lövészárkokban máské­pen gondolkodnak erről! Tisza: A lövészárokban jobban meg fog­nak engem érteni. Azért küzdenek, hogy az ősi föld ne jusson idegen kézre. A nemzetet nem a jogtalan tömeg védi, hanem mind­annyian. Beck Lajos: A nyolcvan százalékuk me­zőgazda. Tisza: Értem, hogy nem szivesen halla­nak erről a kellemetlen témáról. A magyar népet senki nálam jobban nem ismeri. Károlyi; Rosszul informálták. A nép nem állítja ki ezt a bizonyítványt. Tisza: Életem legjavát a magyar nép között töltöttem. Mindig megértettek... Csuha István: De e'őbb berugatja, az­után próbál vele tárgyalni. Tisza.- Visszatérek Vázsonyi beszédére. Bizonyára hallott már olyan kis gyermekről, aki kihozta a gyermekpajtását az égő ház­ból. Vájjon ez is érettnek tekinthető? Hiszen életét kockáztatta. — Eeszéde további során a miniszterelnök védi a harminc éves kor­határt. A túlsúlyt az értelmiségnek kell jut­tatni. A politikai jogok könnyelmű osztoga­tása érdeke lehet a demagógiának, de nem í- fiőpr.ek. Mülg ere'e addig a nemzetet Steffftti, 1*17. íeüruá* s». visszatartja a könnyelmű választójog reví­ziójának veszélyétől. Kéri, hogy Rakovszky indítványát mellőzzék. (A jobb oldalon za­josan megéljenezik a miniszterelnököt. A baL oldalon: Éljen a választójog!) (Elvetik Rakovszky indítványát.) Gróf Andrássy Gyula személyes kérdés­ben szólal fel. Kijelenti, hogy soihasem tar­tozott Tisza választójogi hivei közé, sőt Tisza választójogát rossznak tartja. Ha ak­kor nem is volt a radikálizmus hive, de az­óta tanült és megváltozott a felfogása. Abban az időben a szociáldemokráciától féltették az országot, de most látható, hogy a szociá­listák is helyt állnak és véreznek a hazáért, örülne, ha a magyar közép- és főnemesség követné a szocialisták példáját. Aki nem fo­gékony és nem tanul, az hoz tulajdonképen szerencsétlenséget az országra. Tisza kijelenti, ihogy a Széli-kormány alatt egyíitt küzdött Andrássyval a radikaliz­mus ellen, ö maga konzekvens maradt. Az ellenzék ezután névszerinti szavazási kért. 122 szavazattal 75 ellenében Rakovszky indítványát elvetették. A hősök emlékéről szóló javaslatot ezután részleteiben is le­tárgyalták. Az ülés 9 óra előtt véget ért. !i»>aa»»»i>»iHiiN»u>iKauHí»isiama>tt A dan kormány nem válaszol Wilsonnak. Kopenhága, február 8. A Politiken jelenti, hogy az amerikai követ átadta a külügy­minisztériumban Wilson elnök jegyzékét. A jegyzékben nincs sem felszólítás, sem kér­dés, az elnök csupán a véleményét fejezi ki, amely alakjánál fogva diplomáciai szokások szerint nem tart számot válaszra. A jegyzék tartalmáról a minisztertanácsban tárgyalás folyt, amely tegnap egész délelőtt tartott. A tanácskozáson valamennyi miniszter je­len volt. S'kaveiiius külügyminiszter utóbb az amerikai követtel tanácskozott és közölte vele a dán kormánynak már ismertetett ál­láspontját. Más választ a dán kormány nem ad. Wilson politikájának Európában nincs talaja. Berlin, február 8. Berlini semleges kö­rökben nyíltan beszélnek arról, hogy Wilson elnöknek a semlegesekhez intézett fölhívása kudarccal járt. Nem hiszik, hogy akadna egyetlen európai állam is, amely kijelentené, hogy követi Wilson példáját. Ezzel azonban teljesen elenyészik minden erkölcsi haszon, amelyet az antant Wilson lépésétől remél, Most mindenütt belátják, hogy Amerika nem hivatott az európai politika vezetésére. Wil­son mindeddig mitsem tett, hogy a semlege­sek érdekében Anglia rabló tengeri uralmát csökkentse és most magával akarja rántani a semlegeseket, anélkül, hogy törődne vele, vájjon valóban használ-e valamit a semlege­seknek, ha Amerikához csatlakoznak. Az európai semlegesek Németországhoz inté­zett jegyzékeikben fogják állásfoglalásukat leszögezni, azután pedig várakozó maga­tartást tanúsítanak. Wilson politikájának Európában nincs talaja. A2 első norvég gőzös elindulása,. Kopenhága, február 8. Az uj német ten­geralattjáró blokád kihirdetése óta az Eytaer nevii norvég gőzös volt az első skandináv hajó, amely Göteborgból elindult Angliába.

Next

/
Oldalképek
Tartalom