Délmagyarország, 1917. február (6. évfolyam, 25-49. szám)

1917-02-08 / 32. szám

fl kultuszminiszter megígérte támogatását a Balkán Akadémiához. (Budapesti tndósitónk teleionjelentése.) Szeged küldöttsége szerdán délben tisztelgett dr. Jankovich Béla kultuszminiszternél. A küldöttség átnyújtotta Szeged törvényihatósági bizottságának föliratát és kérte a kormány támogatását a Szegeden felállítandó iBaíkán Akadémiához. Miután a Ház ülései éppen szerdján kezdődtek] meg délután 3 órakor, az eredeti tervtől eltérően a kultuszminisztériumban fogadta a küldöttséget •A kultuszminiszter, aki a maga részéről megígérte támogatását. A küldöttséget dr. Cicatricis Lajos főispán vezette a kultuszminiszter elé. Résztvettek a küldöttségben: dr. Somogyi Szilveszter polgármester, dr. Oaal Endre kulturtanácsos, dr. Rósa Izsó, dr. Kelemen Béla és Reök Iván országgyűlési képviselők, gróf Teleky Pál, a Keled Kultűrközpont elnöke, Falkányi Imre, az Országos Gazdasági Központ képviselője, Várhelyi József prépost-kanonok, Weíner Miksa és Tonel'M Sándor, akik a szegedi kereskedelmi és iparkamara képviseletében jelentek meg. Rajtuk kivül megjelent még Tóth József, a szegedi állami, és Nyári György, a városi felsőkereskedelmi iskola igazgatója. Dr. Cicatricis Lajos főispán bemutatta a küldöttséget a miniszternek és szép beszéd keretében figyelmébe ajánlotta Szegedet, kérve, hogy a küldöttség óhaját teljesítse. 1 A főispán után dr. Somogyi Szilveszter .polgármester intézett beszédet a miniszterhez, Figyelmébe .ajánlotta Szegedet, amely évszázadok óta kulturmissziót teljesít Dé,!magyar országon. A nemzetiségi vidékek megmagyarositásában oroszlánrésze van Szegednek. A jövőben azonban a gazdasági térre kell fektetni a fősúlyt, mert hiszen a magyarság gazdasági erősödése hatalma erősödését is jelenti. Előadta az eszme keletkezésének történetét. Ez szakkörökben kezdődött, de a társadalom azonnal a magáévá tette. Hogy milyen szépen karolta föl az eszmét, bizonyltja, hogy rövid idő alatt 300.000 korona hozzájárulást biztosított a kultúrintézménynek. A város is melegen karolta fel a Balkán Akadémia ügyét és minden tőle telhető áldozatot meghozott, amikor egy millió korona tőkének megfelelő évi 40.000 korona hozzájárulást biztosított. Ezek as összegek azonban még mindig nem elegendők a kereskedelmi főiskola felállításához. Éppen ezért jelent meg a kultuszminiszter előtt a közgyűlés megbízásából ez a küldöttség a közgyűlés feliratával, kérve, hogy az abban foglalt kérést teljesítse a kormány. A polgármester beszéde végén megtörtént a fölirat átnyújtása, majd a kultuszminiszter válaszolt az elhangzott beszédekre, Gyönyörű beszédben méltatta Szeged érdemeit a kulturális tevékenység és a magyarosítás terén. Mély elismeréssel szólott Szegedről és elismerte a város föltétlen jogát a nagyon fontos intézmény fölállításához és a kultura további intenzivebb, erősebb terjesztéséhez. Hosszasan méltatta Szeged nagy I és hervadhatatlan érdemeit és nagyon meleg, szép szavakkal emlékezett meg az izmosodó, egyre inkább fejlődő Szegedről. Beszéde végén kijelentette, hogy a maga részéről kész teljesíteni a város kívánságát és biztosította Szegedet legmesszebbmenő jóindulatáról. Miután a kereskedelmi és pénzügyminiszter szerdán nem volt Budapesten, a további látogatások elmaradtak. A küldöttség igy a kultuszminisztert kérte föl a város kérelmének a kereskedelmi és pénzügyminiszternél való tolmácsolására, amit a kultuszminiszter készséggel meg is igért a küldöttségnek. "xscab«5nracabasakaii)eba*aaieaaa>2bbaeahsasbaserass A képviselőház ülése. — Kelemen Béla interpellációja. — (Budapesti tudósítónktól.) Szerdán tartott először illést a képviselőház az uj rend szerint. Az ülést délután 3 órakor nyitotta meg Szász Károly alelnök. A képviselők eleinte csak lassan érkeztek az ülésre, később azonban majdnem megtelt az ülésterem. Az elnök bejelentette, hogy Rudnyánszky György a mandátumáról lemondott. Napirend előtt gróf Andrássy Gyula szólalt fel. A munkapárt felszólítására, hogy az ellenzék vegyen részt az összeférhetetlenségi bizottságban, kijelenti, hogy részéről helyesnek tartja, ha az ellenzék részt vesz az összeférhetetlenségi bizottságban. De az ellenzék csak ugy teljesülheti feladatát, ha nem csak egy tagsági hely áll rendelkezésére. Hangoztatja az ülésszak berekesztésének szükségességét, amit a törvény is előír és aminek végrehajtásával meg lehet oldani, hogy az ellenzéknek az összeférhetetlenségi bizottságban több hely álljon rendelkezésére. Ezt egyébként igen könnyen, az egyik napról a másikra meg lehet valósítani. Az ellenzék igy abba a helyzetbe kerülne, hogy részt vehetne a bizottságban. Gróf Batthyányi Tivadar szólalt fel ezután. Mindenben osztja Andrássy nézetét. (Ekkor történt az a revolveres incidens, a melyről külön tudósítás keretében számolunk be.) Az incidens után Batthyányi folytatta beszédét és megnyugtató kijelentést kért a miniszterelnöktől az összeférhetetlenségi ügyekre vonatkozólag. Szász Károly elnök megjegyzi, hogy az összeférhetetlenségi ügyekben az elnökség mindig szigorúan tartotta magát a házszabályokhoz. A bizottság határozatának azom ban nem prejudikál. Gróf Tisza István miniszterelnök kijelenti, hogy az ellenzék azon kívánságát, hogy több taggal vegyen részt a bizottságban, indokoltnak tartja. A megoldásra vonatkozólag azonban addig nem nyilatkozhat, amig a Ház elnökségével és a többséggel meg nem tárgyalta. Megismétli múltkori nyilatkozatát, amely szerint az összeférhetetlenségi bizottságban az ügyek gyors elintézését maga a bizottság is óhajtja. Nóvák János, majd Kun Béla szólalt fel tktomd, van. fetauAr ezután, aki a hadisegély felemelésének szükségességéről beszélt. (Az interpellációk.) Délután 6 órakor áttértek az interpellációk tárgyalására. Lévay Mihály arról interpellált, hogy miként szándékozik a kormány gondoskodni a hadiárvákról, Sándor János belügyminiszter megismétli, amit már többször mondott, hogy a hadiárvák ügye a nemzeti becsület kérdése. Már eddig is vannak ideiglenes rendelkezések. A Rokkantügyi Hivatal keretében nagyobbszabásu intézményt létesítenek és ebben a kérdésben már is folynak a tárgyalások. A választ ugy a Ház, mint Lévay tudomásul vette. Ezután Szilágyi Lajos szólalt fel. Viszszavonta interpellációját, mert mint mondotta, azért akart interpellálni, hogy a felmentésekre előterjesztettek Ausztriában és Magyarországban nem részesülnek egyenlő elbánásban. Mig ugyanis Ausztriában a kedvezően felterjesztettek ügyük elintézéséig szabadságot kaptak, addig Magyarországon ne kellett vonulhiok, ha a bevonulás idejéig felmentési kérvényük nem nyert kedvező elintézést. Mivel azonban közben nálunk is történt hasonló intézkedés, interpellációját visszavonja. (Kelemen Béla interpellációja.) Kelemen Béla szeretné tudni, hogy a hadvezetőség megtette-e a kellő intézkedéseket az emberanyag kímélésére. Kellő intézkedéssel temérdek emberéletet lehetne megmenteni, A hiba az osztrák szellemben rejlik. Főleg a katonaorvosi karnál lehet ezt a szellemet tapasztalni. A tartalékos orvosoknál a speciális szakképzettséget nem veszik figyelembe. Érdemes tartalékos orvosokat fiatal katonaorvosok alá osztanak be. Elmondja, hogy Köveiben egy hatalmas katoni kórházban alig van ápolószemélyzet. Súlyos betegek éjjel ápolatlanul fekszenek. Simon Elemér: Ez nem áll. Én ott voltam, ilyet nem láttam! Kelemen Béla: A németek nagyszerűen kezelik a betegeket és a beteggyógyitás terén sokkal jobb eredményeket érnek el. Számos megrendítő esetet sorol fel, amelyeknél elkerülhető lett volna a betegeket ért katasztrófa. Beszél a sajtóhadiszálláson szerzett tapasztalatairól. Itt is és általában a front mögött nagy pazarlást észlelt. A főbb tiszteknél nagy kiszolgáló személyzeteket tartanak és a költekezés a tékozlásig elfajult. Áttér ezután a hadseregszállitásoknál tapasztalt visszaélésekre. Felhozza a pozsonyi Ivánka-tárgyalást. Ennél egy bécsi nő szerepelt, aki 30 százalék haszonban részesült. Ez a bécsi no minden hadseregszáltitásnál szerepel, ugy látszik, nélküle nincs szállítás, Rakovszky: Ki az a nő? Kelemen (Nem reflektál a közbeszólásra): Minden vonalon a takarékoskodás teljes hiányát látja. Nemcsak azoknál kell takarékoskodni, akik a tűzvonalban vaunak, (hanem azoknál fokozottabb mértékben kellene, akik a front mögött vannak. Kifogásolja a sebesült-szállításoknál tapasztalt hiányokat is. Részletes kimutatást kér a költségekről, úgyszintén a sajtószálláson a személyi és dologi kiadásokról. Általában követeli, hogy a had-