Délmagyarország, 1917. február (6. évfolyam, 25-49. szám)

1917-02-27 / 48. szám

4 ÍI&LMAS YAROBSSÁG Szeged, 1917. február 27. Kobrák-gyári kereseti telepre való föiivételü- I kamara épületében működő munkaközvetítő ket kérni akarják, a Kereskedelmi és Ipar- | hivatalban jelentkezzenek. R német buvárhajóharc jogosultsága. Kereseti telep a rokkant katonáknak. (Saját tudósítónktól) A Rokkantiigyi Hivatal hétfőn leiratot intézett dr. Somogyi Szir/eszter polgármesterihez, amelyben értesiti, hogy a kalocsai érsekkel egyetemben faipari kereseti telepet létesített Kalocsán, ahoil 300 rokkant katonát fognák foglalkoztatni. A leirat a következőket tartalmazza: — A Rokkantügyi Hivatal és Váradt L. Árpád kalocsai érsek a rokkant katonák számára Kalocsán faipari kereseti telepet állítanak fel. A kereseti .telepek, megfelelően a minisztereilnök rendeletében: megjelölt 'hivatásuknak, abból a célból létesülnek, hogy ott a most folyó háborúban rokkanttá vált munkásoknak, akik rokkantságuk következtében magáii'm'unka'ad'óknál célszerűen el nem helyezhetők, illetve azoknak a rokkanttá váh önálló iparosoknak, akik rokkantságuk és esetleg a változott gazdasági viszonyok mellett iparáguk önálló iizésére képtclenn váltak, megélhetése és családijuk fen tartás közös munkájuk szervezésével és éríékesité sével előmozdítható legyen. A célnak meg felelően a kalocsai kereseti telepet is telje sen akruisztikus „lapokon .szervezik, A kereseti telep tiszta nyereségét tartalékolásra a telep fejlesztésére, a rokkan katonáik és azok családjai jólétének előmozdítását célzó intézmények létesítésére és fentartására, valamint a kereseti tellepen elhelyezett rokkantak haszonrészesedésére fogják fordítani. — A kereseti teleppel kapcsolatosan a kalocsai érsek által e célra adományozott területen a. rokkantak számára családi háztelep létesítését is tervbe vették. .A leteper nyolcszáz négyszögöles telkeken egy, illetve két szobából álló 150 családi ház fog felépülni. Az egyes telkeknek 800 négyszögölben való megállapítása a rokkant katonáknak alkalmat fog nyújtani, hogy ott családtagjaikkal együtt okszerű konvhakartészete űzhessenek és méhészettel, baromfi- és sertés-tenyésztéssel foglalkozhassanak. — A kereseti telepen mintegy 300 rokkant katonát fognak foglalkoztatni, akik kő zül a konylhakertes családi házakban 150-e, 'esznek elhelyezhetők. A ház és tellek élve zetének kedvezményében való részesülésre elsőbbséget fog nyújtani a súlyos rokkant ság, háromnál több gyermek, vagyon talanság és fedhetetlen előélet, valamint a magya anyanydvüség és ezeken 'kivül a házak egy részénéi a kalocsai egyházmegye területéi való illetékesség. A kereseti telepen, annak faipari jelleg© lv:án, fogla. :cizíatha;ók tesznek azok a ...;-«'.! katonák, akik a polgári életben mái ' - '.ön rmnt asztalosok, L.'gu-jOrok és togaiarjA önálló iparosok voiUtA, üe rokkantságUK őket csökkent miun kaAépességük és a változott gazdasági viszonyok mellett az ipar önál.ó üzósében gátulja és ennek folytán, valamint vagyoditalanságuk miatt megélhetésük és családjuk fenntartása biztositva nincsen, a munkamegosztás és a munka közös szervezése és értékesítése melleit azonban szakmunka végzésére még képesek. Felvehetők kívülük még azok. akik a polgári életben rokkanttá válásuk e.őtt is mint asztalos, faesztergályos és bognár segédek dolgoztak, de rokkantságuk miatt otthonjuktól távolabb eső munkaihelyeket naponkint felkeresni képtelenek és igy csökkent munkaképességük melltett 'magánmunkaadóknál 'megnyugvással el nem helyezhetők, valamint akik a polgári életben, rokkanttá válásuk előtt űzött foglalkozásukat rokkantságuk miatt nem folytathatják és ezért a rokkantiskolákban asztalos, faeszitermóO; vagy bognár-mesterségre nyertek képesítést, személyi viszonyaik azonban az illető ipar önálló űzését lehetővé nem teszik. A:: a forrták, akik a faipari, vagy Berlin, február 24. A korlátlan búvárba jöh arcra. jogot adott .az fa helyzet, amely bennünket megtorlásokra kényszeritett. Minden humanitásnak van egy bizonyos hatóra. Amig egyáltalán van háború, nem lehet azon elv szériáit cselekedni, hogy ha jobbról ütik •arcul az embert, odatartsa a hal felét is-. Egy csomó jegyzéket kaptunk azzal a .felszólítással, hogy álláspontunkat változtassuk meg. Erre azonban nincs ok és a felhozott kifogások nem .meggyőzőek. Jobbára ebben a sokszor hangoztatott mondatban csúcsosodnak ki: .Egészen más, ha egy előre pontosan kijelölt területet .aláaknázok, mint ha szándékosan torpedót lövőik a tengeralattjáróból és igy tékés kereskedelmi tengerészeket megölök." Ezzel szemben hasznos lesz megemlékezni azoknak az eseményeknek a lefolyásáról, amelyek Németországot a korlátlan búvár haj óharcra rákényszerít ették. Amikor 1905 február 4-én tengerészeti vezérkarnnk megjelölte a hadi területet, az erről szóló jegyzékhez egy emlékiratot is .mellékelt, amelyben rámutatott „a. minden népjogi alapelvet megcsúfoló formára," nme Ily el Nagyhrittauniia Németországgal szemben kereskedelmi háborúját folytatja. Az az emlékirat .rámutatott ia dugárulista önkényes megváltoztatására, a párisi tengerjogi deklaráció elleni vétségekre, amikor anjO 1 (hadihajók oly német tulajdont zsákmányoltak semleges hajókról, amely nem. volt dugáru és több effélére. Eőleg pedig tiltakoztunk az Északi-tenger elzárása ellen. 1914 október 5-én a Tbemse torkolatától a belga ten_,erpart közeiéig .aknamezőt raktak le az angolok, akik azt állították, hogy .Németország mutatott erre példát, amikor semleges lobogó nlatt és előzetes bejelentés nélkül aknákalt akott la az Északi-tenger közepén. Ezen liitásukat azonban az angolok soha be nem i zonyitották. 1914 november 3-án az angolok z egész Északi-tengert hadi területnek nyilánitoUák, Ezzel a semleges hajózásra nézve z utat itt fölötte megnehezítették, ha ugyan .em tették lehetetlenné. Anglia továbbá Görögország blokálása által bebizonyitotta, hegy egyáltalán nem átall nép jogellenes blokádot foganatosítani. • z Északi-tengernek haditerületté való nydlanitása, .ami egyértelmű Németországnak a iiágtengerektől való elzárásával, oly aktus, .mely teljességgel jogtalan, mivel a brit tenrészeli haderők nem blokálták „effektive" német tengerpartot. Az Északi-tengernek .aditerülettó nyilvániitása, a londoni dekla ációnak elvetése, a semleges kereskedelem ellenőrzése, fekete listák, posta ellenőrzés, kbogókkai való csalás tetézi az angolok népjogelleni vétségeit azzal, hogy ez év januárjának végén a helgolandi öbölben aknazárt rakott le, miáltal súlyosan veszélyezteti a holland és dán kereskedelmi tengerészetet, ami nyilvánvalóan nópjogellenes cselekedet. Anglia ezen vétségei ellen a semleges államok többé-kevésbbó energiátlan, de mindenesetre sikertelen tiltakozásokat jelentettek be. Még azt sem tudták elérni, hogy Angliának a levélpostai küldemények elleni túlkapásait megakadályozzák. Sokszor if elmerült a,z a kérdés, hogyan nyugodhattak ebbe bele a semlegesek? iA hatalom erősebb imiint a gog! Angliának miegvan ez a hatalma 'flottájában, amelyre erőszakoskodása támaszkodik, Németország folyó év január 31-én tette közzé az Anglia, Franciaország stb. körüli zár terük tet. Ilyen intézkedést a tengeri jog természetszerűen nem ismer, nem azért, mivel a búvárhajót, mint a kereskedelmi háború fegyverét, még nem ismerték, miikor a külömböző kormányok kiküldöttei Hágában utoljára tanácskoztak. Az olyan fegyvert, amit valaki a háborúban teremtett magának, ne használja az illető, mert az előző kongreszszusok neon ismerték a tulajdonságait? Vájjon mit csinálna a mi helyzetünkben Anglia? Ráadásul kormányunk 1915. február 4-iki emlékirata kimondottan „ellenrendszabályokról" szól, amelyeket Anglia népjogellenes magatartásával szemben akar alkalmazni, Ami akkor állott, az fokozottan áll ma, A mi buvárhajóharcunk elsősorban ellenrendszabály. Aki megsérti a nép'jogot, annak nincs jussa erre a népjogra, ellenkezőleg: azok megsértése feloldja az ellenfelet a népjog kötelezettségei alól. Ha. kereskedelmi hajóknak figyelmeztetés nélküli 'megtorpedózásáról lenne szó, lehetne az emberiesség elleni vétségről beszélni, De ilyen figyelmeztetés nélküli megtorpedózásról nem fog lehetni beszélni, mintán január 31-én közhírré tettük a zárt területet, A semlegesek tehát megkapták a 'figyelmeztetést. Ha erre nem Ihederitenek, ám viseljék a következményeket. Anglia erőszakot alkalmat 'Németország ellen és igy jogunk van ahhoz, hogy minden rendelkezésünkre álló eszközzel védekezzünk. Ha ezen eszközök .alkalmazása kárt okoz a semlegeseknek, ugy kell felfogni a helyzetet mintha valamelyik semleges két harcoló flotta, tűzvonala között sétálna. Végül pedig egyre megy, liogy egy előre megnevezett zárt területen angol hadihajók aknákat raknak-e le, vagy pedig német bu-várhajók szintén előre megnevezett területen torpedókat lőnek-e ki. Mind a két. cselekedet azzal a határozott szándékkal, sőt reménnyel történik, hogy a. robbanó test explóziója minél több hajót pusztát el. Az angol aknákat .azonban azzal a tudattal rakják le, hogy valószinüen semleges hajókat is elpusztítanak, ímert hiszen ellenséges, például német kereskedelmi hajók nem járnak arra. Az aknák határa továbbá ellenőrizhetetlen. Leszakadhatnak, áramlatok elsodorhatják és a tulajdonképpeni hadi területtől jó messzire okozhatnak bajt. Az ilyesmi a buvárhajóik torpedózásánál ki van zárva, mert csak a kinyilvánított zár területen lansziroznak torpedókat és -csak ott okoznak kárt. Ilyforán a tervszerűen kilőtt torpedó voltaképien humánusabb fegyver mint a nyilt tengeren hányódó akna. INUHANI(IIUSAAIIPHNH»DNMH»I>SAA9BAIIIIU Az angol hadügyminiszter hosszú háborút jósol Amsterdam, február 26. Londoni lapok lord Derby hadügyminiszter egy beszédét közlik, amelyet e szavakkal végzett: — Az optimizmus .ez idő szerint nincs helyén, de azért mégis .győzni fogunk. A (háború még sokáig fog tartani, talán még tovább, mint amennyi idő óta tart. A Délmagyarország telefonjai Szerkesztőség 305. Kindóhivata! 81,