Délmagyarország, 1917. február (6. évfolyam, 25-49. szám)

1917-02-27 / 48. szám

Szeged, 1917. február 27. í)ÉLMA,OY ABORSZÁ 0 5 Tízezer hold városi föld eladása, Tisztelt Szerkesztő Ur, engedje meg nekem, hogy belépjek azok sorába, a'kilk a tízezer hold városi föld érdekes témájáról, nyilatkoznak. Lehet, hogy puihatolódzó útja; az én hajlékom felé is elvitt volna, de a kérdés, amelyet lapja nagy szeretettel tárgyai, olyan kedves nekem, Ihogy nem tudok türelemmel várni, amig hozzám érnek és megkérdezik, mi a véleményem. (Magamtól jövök és a, véleményem Íme ez. Azi után, hogy Scultéty Sándor főszámvevő ur egy mindenképen elfogadható és alapos 'számadást közölt a Délmagyarország. ban, fölösleges, hogy beillesszem cikkembe azt a kimutatást, amelyet én. készítettem el és amely a főszámvevő úrénál lényegesen jobb eredményt tüntet fel. A kettőnk számadása között látszólag fennálló különbséget azonban maga a 'főszámvevő ur eltünteti akkor, amikor nyilatkozata végén azt mondja, hogy az a jövedelmezőség, amelyet a földek eladása esetére ő kimutatóit, a legkisebb és minden emberi számítás szerint több lesz. Igy már1 rendben vagyunk. További érvelésünk során azonban sohasem szabad •megfeledkeznünk arról, hogy a tervezett földeiadás a városra nézve kitűnő üzlet volna. Ezzel szemben azt mondják, hogy ma, amikor mindenki vesz földet, a város nem adhat el, inkább vegyen még. Engedtessék meg nekem az ellenkezőnek bebizonyítása. Azt hiszem, mindenki egyetért velem abban, hogy a magyar föld termőképessége és a magyar paraszt boldogulása szempontjából nem a legegészségesebb irányzat az, amely •a föld-forgalomban ma mutatkozik, de annak egyenesen törvényhozási intézkedésekkel kellene htját állani, hogy külföldjeik tetszés szerint vásárolhassanak a — magyar földből. A legtermészetesebb ési legegészségesebb dolog az, ha a parasztot juttatjuk földhöz. Már most minek venne a város még földet, minek a városnak a föld és miért ne adja ei földjénék egy csekély ke részét? Tudvalevőleg. földet azok vásárolnak, akik a háboru két és fél éve alatt bőségesen kerestek. Ezek számára .mutatkozik jó üzletnek a földvásárlás a mai hatálfniasan felszökött árak mellett is, nem azért, mintha biztosak, lennének abban, hogy öt éivvell a hálbonu befejezése után is meghozza kamatát a vételár, hanem egyszerűen azért, mert sok a pénzük és az ingatlanvásárlás a legbiztosabb befektetés. Felmentve érzem magam annak kutatása alól, hogy miért vásárol, vagy akar vásárolni a panaszt földet, aki szintén sok pénzre tett szert .a Iháboru alatt. Már most az a kérdés, javult-e lényegesen a iháboru következtében a város pénzügyi helyzete? Juttattak-e neki annyit a konjunktúrák, hogy a magas földárakat — :ha egyáltalán célja lelhet a városnak, hogy vásároljon még földet — minden továbbiak nélkül megadhatja? Azt hiszem, könnyen készem lelhetünk a válasszal: nem. És minek a városnak a föld? Edldig nem jövedelmezésre használta? Meghozta a kamatját? Nem kísért régóta a földeladás eszméje?. Elismeri bizonyára mindenki, hogy az a bérleti rendszer, amelyet a város meghonosított, a légiidvösebb és legbecsületesebb. De a haíálmas terjedelmű birtok kezelésének nehézkessége mellett mindig kisértett az a gondolat, hogy azt a tőkét, amelyet a föld reprezentál, sóikkal, de sokkal jobban is lehetne kamatoztatni. Azt mondják, hogy kölcsönt ép nagy földbirtoka miatt tud iköny. nyebben és dőnyösebb feltételiek mellett kapni Szeged, mint más váro'S'. Ennek az állításnak kissé elméleti ize van, egyébként 60,000 hold földje még mindig .maradna a városnak, ha 10,000 holdat eladna. Én ezt a gondolatot, amely — ugy tudom — Kállay Alberttől származik, kitűnőnek tartom, A teljesen megváltozott viszonyok között nem állhatnak meg teljes épségükben a régi életelvek. Ha elad a város 10,000 hold földet, még mindig nagy birtoka marad, e mellett kitűnő üzletet csinál. Tartsa is a Délmagyamrszág felszínen a. dolgot. Nagyon helyes, ha rendelkezésre bcesajtja hasábjait az ilyen fontos dologról való ankétozásnak. Igy lehet a köz érdekében cselekedni, nem pedig azzal, ha állandóan a mellét verné, hogy a közérdeket szolgálja és közben nem tesz semmit A közönség bizonyára élénk érdeklődéssel várja a további nyilatkozatokat. Ez a kérdés nagyfontosságuvá nőheti ki magát, ha jól fogják meg. Ebben az esetben hatalmasat lendít a város fejlődésén. Szeged, 1916 február 26. Tisztelő hive K. M. 'VMGMETEBMFEFEKASABMBEAAAARABAAKBMAFLSSGRSSSABSSAH*!: Uj harc a német birodalmi Isaneellár ellen. Berlin, február 26. Néhány vezető politikus, értekezletre gyűlt össze, hogy a kancellár távozásának eshetőségéről beszéljenek. Berlin, február 26. A Berliner Tageblatt vasárnapi számában leközli a Stuttgartéi Beobachter egy cikkét, mely arról ad hírt, hogy Stuttgartban, az Adler fogadóban értekezlet lesz, mely uj harcot akar előkészíteni a birodalmi kancellár ellen. Az értekezlet összehívói ezt a célt azzal akarják elérni, hogy nagyobb városokban gyűléseket rendeznek, újságokat verbuválnak a tervüknek s a birodalmi gyűlésihez fordulnak. Az értekezletre való meghívót a több közt aláirtak Knorr szolgálaton kivüli admirális és gróf Hönsbröch, aki bár maga is jezsuita volt, a jezsuiták ellen való gyűlölete révén jutott hírhez s aki később a szabadelvű néppárthoz csatlakozott. Tagjai továbbá ez értekezletnek egy egyesület altdeutseh vezetői, a melynek Német békeegyesület a cime. Az értekezletet hétfőn valóban megtartották. Politikai" körökben az egész mozgalomnak nagyobb jelentőséget nem tulajdonítanak, annál kevésbbé, mert amióta a szigorított buvárhajófhaTc megindult, a nemzet túlnyomó többsége a birodalmi kancellár politikáját teljes egészében helyesli. A harc tulajdonképen nem is a birodalmi kancellár ellen irányul, hanem Flandriáért folyik. Arra emlékeztetnek, hogy Tirpitz nemrégiben kije• lentette, hogy az uj esztendő jelszava Flandria lesz. Bethmann-HoSIu/eg a császárnál. Berlin, február 26. Vilmos császár vasárnap délelőtt meghallgatta Betbmamn-Hoüweg birodalmi kancellár előterjesztését. HIREK Lelőtt kormányozható francia léghajó. Berlin, február 26. A február 24-ére virradó éjszaka elhárító tüzelésünkkel felgyújtottunk egy francia kormányozható léghajót, amely lángba borult. A léghajó Wőlkerdinge. nél, a Saar.folyó torkolatától nyugatra zuhant le. Lezuhanásakor felrobbantak a hajón levő bombák s a léghajó tizennégy főnyi személyzete meghalt. A megrongált szerkezet egyes részei teljesen épségben maradtak. OOOO — Időjárás. Némi hőemelkedés és elvétve csapadék várható. PROGNÓZIS: Fagypont körüli hőmérséklet, elv(t\ve csapadék. Déli hőmérséklet, 1.0 fok Celsius. — A közoks&tási miniszter a királynál. Bécsből jelentik: Dr. Jankovich Béla vaillásés közioktatásügyi miniszter vasárnap Bécsbe érkezett és a Magyar Házban szállt meg. A minisztert hétfőn délelőtt ö felsége külön kihallgatáson fogadta. — Ezredesse kinevezeti főherceg. A király Henrik Ferdinánd főherceget ezredessé nevezte ki. — Szurmay miniszter a munkapárti klubban. Budapestről jelentik: Vasárnap este igen élénk volt a munkapárti kör, Nyolc óra tájban ta klubba érkezett gróf Tisza István a kabinet több tagjával és néhány perccel később megjelent Szurmay Sándor altábornagy, honvédelmi miniszter Is. A miinkzterelnök hozzásietett és igen szívélyesen, •üdvözölte. A jelenvoltak lelkes élj önzéssel köszöntötték az nj minisztert. lA bemutatkozások után népes csoport alakult Szurmay körül, aki barátságosan elbeszélgetett környezetével komoly éé vidám témákról. Budapestről telefonálja tudósitónk: Szurmay Sándor hadügyminiszter hétfőn jelent meg. első izben a képviselőházban, Karácsonyi államtitkár kíséretében. A honvédelmi miniszter egyenruhát viselt; mellét számos érdemrend díszítette. Az ülés megnyitása után Angyal József háznagy vezette a helyére. Szurmayt a jobb oldal zajos éljenzléssel fogadta. Mielőtt az uij miniszter helyet foglalt volna, katonásan meghajtotta magát az ellenzék felé is. A baloldal is barátságosan üdvözölte Szurmayt és több ellenzéki politikus átment hozzá, hogy személyesen üdvözölje, — A különös dicsérő elismerés adományozása. A hivatalos lap legutóbbi száma közli, hogy a, király elrendelte, hogy a különös dicsérő elismerés másodszor és harmadszor is tudtul adathassák, ami a „Nagy katonai érdemérem" szalagjára alkalmazott egy-, illetőleg két széles arany pánt által nyer külsőleg kifejezést. — Berzeviczy főrenddé való kinevezése a hivatalos lapban. A hivatalos lap legutóbbi száma a király következő kéziratát közlii: A főrendiház szervezetének módosításáról szóló 1885. évi VII. törvénycikk 5. §-a alapján magyar minisztertanácsom előterjesztésére dr. Berzeviczy Albert belső titkos tanácsos, országgyűlési képviselőt, a iMagyar Tudományos Akadémia elnökét, élethossziglan a ,ma•gyor országgyűlés főrendiháza tagjává kineveztem. — Előléptetések. Gárgyán Imre, Őrhalmy Károly, Korláth Kálmán, Laehne Tibor, Paulheim Elek, Vi'da Endre és Schulpe Emil 3. honvéd huszárezredben, Komis Miklós, iSomlódy Sándor, Csányi György, dr. Szeless József, Falta Béla, iHadffy iGyula, Szalay László, Nagy Dezső, Várady László és Raimóesay Ferenc 1. honvéd lovas tüzérosztálybeli zászlósokat hadnagyokká léptették elő. — Révész István 5. honvéd gyalogezredben zászlóst egészségügyi hadnaggyá nevezték ki. — Kitüntetés. A király dr. Bodó Jenő államvasúti fogalmazónak ia hadiforgalom terén teljesített kitűnő szolgálatainak elismeréseiül az arany érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján adományozta.