Délmagyarország, 1917. február (6. évfolyam, 25-49. szám)

1917-02-23 / 45. szám

Szegpcl, 1917. február 23. DÉLMAGYAR ORSZÁG 3 Bővül a közélelmezési hivatal. (Saját tudósítónktól.) A közélelmezési 'hivatal bővülése nem a (hivatali helyiségre értendő. Ez még ma is primitív, a kívánalomnak, a célnak éppenséggel meg nem felelő. A nap minden órájában zsúfolva van közönséggel, amely oly tömegesen, lepi el a hivatali szűkös helyiséget, mint nyári időben a Tiszát a tiszavirág. Egymás -hátán tolonganak az emberek, akik cukrot, -kávét, petroleumot és szenet akarnak és ugy elállják még a hivatali helyiség bejáróját is, hogy oda csak életveszéllyel lehet bejutni. Ezen az állapoton segiteni kell, még pedig halasztást nem tűrve, az-onnal, mert a mostani beosztás mellett lehetetlenség a hivatal ügyeit intézni és a közönség érdekeit kiszolgálni. Nincs most fontosabb szerve a város közigazgatásának, mint a közélelmezési hivatal és ennek a legfontosabb szervnek megfelelő helyiséget kell átengedni, hogy a vezetővel együtt a tisztviselő kar nyugodtan, háboritás nélkül végezhesse áldásos működését. A Délmagyarország megirta, hogy ujabban szenet és szemes borsót árusittat a közélelmezési hivatal, legközelebb pedig méz, burgonya és korpa fog érkezni, amelyeknek kiárusítását szintén megkezdeti. Ezek a cikkek eddig is a közélelmezési hivatal ügykörébe tartoztak, amely a közellátás céljából üg37körét az áruház létesítésével kívánja kibővíteni. A közélelmezési tanács szerda esti ülésén határozták el az áruház létesítését és már is arról számolhatunk be a közönségnek, hogy az áruház gyermekru'haosztálya már a jövő héten meg is nyilik, ahol a közönségnek alkalma lesz gyermekruhá'kat, amelyeknek ugyancsak sziikiben vagyunk, tisztességes áron vásárolni. A közélelmezési hivatal vezetőjének, Balogh Károly 'városi tanácsosnak tudomására jutott, hogy a Kölcsev-utcában levő Wagner - házban elhelyezett Förster - féle gyertnekruha üzlet eladás alatt áll. Üdvös előrelátással még tegnap este intézkedett, hogy a ruha üzleti áruk kiviteli tilalma az-onnal életbe lépjen. Hogy erre az intézkedésre égető szükség volt, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a Förster-féle gyermekrulha üzletet teljes egészében megvásárolta Kovács Dezső nagyváradi kereskedő, aki természetesen az árukat Nagyváradra kívánta elszállítani, elárusitás céljából. A nagyváradi kereskedő, ma, hogy megjelent a közélelmezési hivatal vezetője .előtt, azzal állt elő, hogy engedélyt kért a gyermekr-ulhák elszállítására. Balogh Kár-oly az engedélyt nem adta meg, még pedig azzal az indokolással, hogy árukat másutt való elárusitáisra, nem szabad a városból kivinni. Azt -természetesen megengedte a nagyváradi kereskedőnek, hogy az árukészletet itt kiárusítsa, majd ajánlatot tett -neki, hogy az árukat a közélelmezési hivatal átveszi. Megfelelő kereskedői hasznot igért a kereskedőnek, aki miután az árut -nem vihette el Nagyváradra, a megvett üzletet a vételárban átengedte a közélelmezési hivatalnak. Igy már a jövő héten megkezdődik a gyermekruha kiárusítás, még pedig oly kedvező ár-on, a milyenhez a háború óta -nem igen-van -hozzászokva a fogyasztó közönség. Ezt egyébként a közélelmezési -tanács csütörtöki ülésén jelentette he Balogh tanácsos. Megírtuk tegnap, hogy nem-csak a közönség panaszkodik a kereskedőkre a kiszolgálás miatt, de a kereskedők is a közönségre a kiszolgálás megnehezítése miatt. Más irányú panaszok is hallhatók a közönségre. Arról van tudomásunk, hogy egyesek a cukor, liszt, zsir és szénutalványokkal üzérkednek, -"hogy az illetékes hivataltól könyveik alapján kikérik az utalványokat és azokat pár koronáért eladják, sőt a beszerzett árukat haszonra tovább árusítják. Az üzérkedők és árdrágítók ellen a legnagyobb szigorral kell eljárni, mert az még sem engedhető meg, hogy bárki is üzérkedlhessék utalványokkal, vagy a közélelmezési hivatal révén kapott árukat nyereség mellett tovább adja. A hatóság az utóbbi hetekben mlár több iz-ben lépéseket tett a belvárosi elemi iskola kiürítésére. Itt kivánnák ugyanis elhelyezni a közélelmezési hivatal szervezetét. A temesvári katonai parancsnokság el is rendelte <4-AASSI£BEBGICIIAAIANE£I>EI£AABAS9BAAAAR!II:A«IT'AS>3OE!R« az iskolának, amelyben jelenleg katonai kórház van, kiürítését, ezt azonban ezideig nem tudták keresztülvinni. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester és Balogh Károlv pénzügyi tanácsos pénteken fölkeresték Pameczky Jenő altábornagy, kerületi parancsnokot, a kit fölkértek, hogy intézkedjék, az iskola kiürítése iránt. Az altábornagy -megigérte, hogy intézkedni fog, a kórház kiürítését azonban akadályozza, hogy -a polgári iskola, ahova a kórháznak át kell költöznie, még nincs megfelelő állapotban. Ha a szükséges javitási munkálatokat, itt befejezték, nyomban megtörténik az iskola (kiürítése. Tízezer hold városi bérföld eladása. (Saját tudósítónktól.) A város ügyeit intéző körökben és a törvényhatósági bizottság tagjai között napok óta nagyarányú tervről folynak a megbeszélések. Ismeretes, hogy az egyik legutóbbi közgyűlésen Obláth Lipót annak érdekében tett indítványt, hogy a város — a kedvező konjunkturális viszonyokat kihasználva — adja el földjeinek egy részét. A tanács javaslatára a közgyűlés a gazdasági bizottságnak adta ki az indítványt, Oblátlh indokolását pedig a nagy zajban nem lehetett hallani. Már ezt megelőzőleg és azóta is felvetette illetékes körökben -ezt a kérdést Kállay Albert, v. b. t. t., Szeged egykori főispánja, aki nyugalomba vonulása óta állandóan tartózkodik minden közéleti megnyilatkozástól, a közgyűlésen is csak .nagyritkán jelenik meg. Szavának súlya (és tekintélyének ereje azért csorbítatlan. Innen van az, hogy a földeladás gondolatával egyre intenzivebben kezdenek foglalkozni, amióta Kállay Albert portálja, aki hosszú szegedi működése alatt mindig -ovatos várospolitikusnak bizonyult és elvi ellensége volt minden földel'adásnak. A fölmerült terv ,a következő. Szegednek összesen 70,278 Ihold földbirtoka van. Ebből bérföld a ,tápai birtokkal együtt 44,138 hold. Adjon el a város földjeiből 10.000 hold terjedelműt öt-tiz holdas parcellákban. A mai földárak mellett nem optimisztikus számitás az, hogy az eladásra kerülő földekért iholda-nkint 3000 koronát lehet kapni, ami -annyit jelent, hogy a 10.000 hold földért kerek .30 millió koronát kapna a város. Számításon kivül hagyjuk itt, hogy szakemberek .véleménye szerint a 10.000 hold holdankint való átlagos ára 3000 koronánál minden körülmények között mag-asabb lenne. Szeged földbirtoka a háború kitörésének évében 68,603,130 koronát reprezentált. Ez a becslés Szűcs Mihálytól, a Szeged mezőgazdasága cimü nagy munka szerzőjétől származik és azt irányadónak fogadta el a város hatósága is. Köztudomásu, hogy a város földbirtok-politikáját illetőleg sohasem voltak egy véleményen az illetékes tényezők. Huszonhárom év előtt történt, hogy az évi költségelőirányzat tárgyalásakor a pénzügyi bizottság arra tett javaslatot, hogy a város összes birtokainak miként való eladására a tanács tegyen előterjesztést a közgyűlésnek. Ennek a határozatnak indokai között szerepel: a Jiaszonbérlőktől nyert jövedelem az érték alig két százálékát hozza meg, a n-agy távolságok miatt nehéz az adminisztrálás és ellenőrzés, az akkori árak minden addig tapasztalt árat jelentékenyen fölülh-a!adtak, erős középbirtokos osztály létesítése mozdittatnék elő, megszabadulna a város nagy adótebertől és pótadó-jövedel. mét tetemesen emelné. Érthető, hogy -egy ilyen határozat, amelynek indokai nagyrészt ma is helytállók és amelynek már akkor is volt jogosultsága, nagy ellenkezést keltett volna, ha gondolt volna bárki is arra, hogy a hatóság minden határozatot komolyan vesz, amelyet a közgyűlés, vagy egyes bizottságok hoznak. Nagy -és merész lépés lett volna a város egész földbirtokát eladni. Most .azonban arról van szó, hogy a -város 70.000 hold földjéből, 44.000 hold bérföldjéből mindössze 10.000 hold adassék el. Szegednek még mindig hatalmas nagyságú földbirtoka marad, viszont azzial, hogy földiének egyhetedét eladja, az eddigi 68 milliós értéknek legalább felét megkapja. Mi ehhez a hatalmassá nőtt arányhoz képest az az értékemelkedés, amelyről az 1894-es pénzügyi bizottsági határozat beszél. Scultéty Sándor főszámvevő, . aki a2 -eszme föltétlen ,hive, azt a kitűnő gondolatot vetette föl, ihogy kizárólag szegedi bérföldeket kellene eladna. Ennek az lenne az eredménye, hogy a busás vételár mellett Szegeden adóznának az uj -birtokosok és az adóbevételből előálló ez a többlet megközelítené azt az összeget, a mit a 10.000 hold után bér cimén vesz be a város. Az eszméről különböző körökben folytatott megbeszéléseink során még égy -nagyszerű gondolatot vitattunk meg. A háború bőségesen -szedte áldozatait a szegedi hős fiuk, -köztük a földművelők sora-iból is. Sokan estek el közülük, sokan lettek rokkanttá, de bizonyára legtöbben azok vannak, akik a lövészárokban, vagy -keserves hadifogságban eltöltött hosszú évek után visszatérnek közénk. Elsősorban ezeket: a hadiözvegyeket, rokkantakat, esetleg azok családtagjait és az éveken át háborút viselt szegedi parasztot juttassa földhöz a város.' Most még a pénz felhasználásáról v-an szó. Azok is, akik nagyon tépelődő természetűek és nehezen tudnak határozni, kitűnő üzletnek tartanák a város számára, ha régebbi adósságait ki tudná fizetni. Ezek összege ma 2,5,985.806.64 korona, törlesztésére és kamataira a legutóbbi költségvetésben 1.974.039 korona szerepel. Á 10,000 hold vételárából kifizethetné tehát a város régi adósságait, az azok fedezésére a költségvetésben sze-