Délmagyarország, 1917. február (6. évfolyam, 25-49. szám)

1917-02-23 / 45. szám

Szegpcl, 1917. február 23. DÉLMAGYAR ORSZÁG 3 Bővül a közélelmezési hivatal. (Saját tudósítónktól.) A közélelmezési 'hivatal bővülése nem a (hivatali helyiségre értendő. Ez még ma is primitív, a kívána­lomnak, a célnak éppenséggel meg nem felelő. A nap minden órájában zsúfolva van közönséggel, amely oly tömegesen, lepi el a hivatali szűkös helyiséget, mint nyári idő­ben a Tiszát a tiszavirág. Egymás -hátán tolonganak az emberek, akik cukrot, -kávét, petroleumot és szenet akarnak és ugy eláll­ják még a hivatali helyiség bejáróját is, hogy oda csak életveszéllyel lehet bejutni. Ezen az állapoton segiteni kell, még pedig halasztást nem tűrve, az-onnal, mert a mos­tani beosztás mellett lehetetlenség a hivatal ügyeit intézni és a közönség érdekeit kiszol­gálni. Nincs most fontosabb szerve a város közigazgatásának, mint a közélelmezési hi­vatal és ennek a legfontosabb szervnek meg­felelő helyiséget kell átengedni, hogy a ve­zetővel együtt a tisztviselő kar nyugodtan, háboritás nélkül végezhesse áldásos műkö­dését. A Délmagyarország megirta, hogy ujab­ban szenet és szemes borsót árusittat a köz­élelmezési hivatal, legközelebb pedig méz, burgonya és korpa fog érkezni, amelyeknek kiárusítását szintén megkezdeti. Ezek a cik­kek eddig is a közélelmezési hivatal ügy­körébe tartoztak, amely a közellátás céljá­ból üg37körét az áruház létesítésével kívánja kibővíteni. A közélelmezési tanács szerda esti ülésén határozták el az áruház létesí­tését és már is arról számolhatunk be a kö­zönségnek, hogy az áruház gyermekru'ha­osztálya már a jövő héten meg is nyilik, ahol a közönségnek alkalma lesz gyermekruhá­'kat, amelyeknek ugyancsak sziikiben va­gyunk, tisztességes áron vásárolni. A közélelmezési hivatal vezetőjének, Balogh Károly 'városi tanácsosnak tudomá­sára jutott, hogy a Kölcsev-utcában levő Wagner - házban elhelyezett Förster - féle gyertnekruha üzlet eladás alatt áll. Üdvös előrelátással még tegnap este intézkedett, hogy a ruha üzleti áruk kiviteli tilalma az-on­nal életbe lépjen. Hogy erre az intézkedésre égető szükség volt, mi sem bizonyítja job­ban, mint az, hogy a Förster-féle gyermek­rulha üzletet teljes egészében megvásárolta Kovács Dezső nagyváradi kereskedő, aki természetesen az árukat Nagyváradra kíván­ta elszállítani, elárusitás céljából. A nagy­váradi kereskedő, ma, hogy megjelent a köz­élelmezési hivatal vezetője .előtt, azzal állt elő, hogy engedélyt kért a gyermekr-ulhák elszállítására. Balogh Kár-oly az engedélyt nem adta meg, még pedig azzal az indo­kolással, hogy árukat másutt való elárusi­táisra, nem szabad a városból kivinni. Azt -természetesen megengedte a nagyváradi ke­reskedőnek, hogy az árukészletet itt kiáru­sítsa, majd ajánlatot tett -neki, hogy az áru­kat a közélelmezési hivatal átveszi. Meg­felelő kereskedői hasznot igért a kereskedő­nek, aki miután az árut -nem vihette el Nagy­váradra, a megvett üzletet a vételárban át­engedte a közélelmezési hivatalnak. Igy már a jövő héten megkezdődik a gyermekruha kiárusítás, még pedig oly kedvező ár-on, a milyenhez a háború óta -nem igen-van -hoz­zászokva a fogyasztó közönség. Ezt egyéb­ként a közélelmezési -tanács csütörtöki ülé­sén jelentette he Balogh tanácsos. Megírtuk tegnap, hogy nem-csak a kö­zönség panaszkodik a kereskedőkre a ki­szolgálás miatt, de a kereskedők is a közön­ségre a kiszolgálás megnehezítése miatt. Más irányú panaszok is hallhatók a közön­ségre. Arról van tudomásunk, hogy egyesek a cukor, liszt, zsir és szénutalványokkal üzérkednek, -"hogy az illetékes hivataltól könyveik alapján kikérik az utalványokat és azokat pár koronáért eladják, sőt a beszer­zett árukat haszonra tovább árusítják. Az üzérkedők és árdrágítók ellen a legnagyobb szigorral kell eljárni, mert az még sem en­gedhető meg, hogy bárki is üzérkedlhessék utalványokkal, vagy a közélelmezési hivatal révén kapott árukat nyereség mellett tovább adja. A hatóság az utóbbi hetekben mlár több iz-ben lépéseket tett a belvárosi elemi iskola kiürítésére. Itt kivánnák ugyanis elhelyezni a közélelmezési hivatal szervezetét. A te­mesvári katonai parancsnokság el is rendelte <4-AASSI£BEBGICIIAAIANE£I>EI£AABAS9BAAAAR!II:A«IT'AS>3OE!R« az iskolának, amelyben jelenleg katonai kór­ház van, kiürítését, ezt azonban ezideig nem tudták keresztülvinni. Dr. Somogyi Szilvesz­ter polgármester és Balogh Károlv pénzügyi tanácsos pénteken fölkeresték Pameczky Jenő altábornagy, kerületi parancsnokot, a kit fölkértek, hogy intézkedjék, az iskola ki­ürítése iránt. Az altábornagy -megigérte, hogy intézkedni fog, a kórház kiürítését azonban akadályozza, hogy -a polgári iskola, ahova a kórháznak át kell költöznie, még nincs megfelelő állapotban. Ha a szükséges javitási munkálatokat, itt befejezték, nyom­ban megtörténik az iskola (kiürítése. Tízezer hold városi bérföld eladása. (Saját tudósítónktól.) A város ügyeit intéző körökben és a törvényhatósági bizott­ság tagjai között napok óta nagyarányú tervről folynak a megbeszélések. Ismeretes, hogy az egyik legutóbbi közgyűlésen Obláth Lipót annak érdekében tett indítványt, hogy a város — a kedvező konjunkturális viszo­nyokat kihasználva — adja el földjeinek egy részét. A tanács javaslatára a közgyű­lés a gazdasági bizottságnak adta ki az in­dítványt, Oblátlh indokolását pedig a nagy zajban nem lehetett hallani. Már ezt meg­előzőleg és azóta is felvetette illetékes kö­rökben -ezt a kérdést Kállay Albert, v. b. t. t., Szeged egykori főispánja, aki nyugalomba vonulása óta állandóan tartózkodik minden közéleti megnyilatkozástól, a közgyűlésen is csak .nagyritkán jelenik meg. Szavának súlya (és tekintélyének ereje azért csorbí­tatlan. Innen van az, hogy a földeladás gon­dolatával egyre intenzivebben kezdenek fog­lalkozni, amióta Kállay Albert portálja, aki hosszú szegedi működése alatt mindig -ova­tos várospolitikusnak bizonyult és elvi el­lensége volt minden földel'adásnak. A fölmerült terv ,a következő. Szeged­nek összesen 70,278 Ihold földbirtoka van. Ebből bérföld a ,tápai birtokkal együtt 44,138 hold. Adjon el a város földjeiből 10.000 hold terjedelműt öt-tiz holdas parcellákban. A mai földárak mellett nem optimisztikus szá­mitás az, hogy az eladásra kerülő földekért iholda-nkint 3000 koronát lehet kapni, ami -annyit jelent, hogy a 10.000 hold földért kerek .30 millió koronát kapna a város. Számításon kivül hagyjuk itt, hogy szak­emberek .véleménye szerint a 10.000 hold holdankint való átlagos ára 3000 koronánál minden körülmények között mag-asabb len­ne. Szeged földbirtoka a háború kitörésének évében 68,603,130 koronát reprezentált. Ez a becslés Szűcs Mihálytól, a Szeged mező­gazdasága cimü nagy munka szerzőjétől származik és azt irányadónak fogadta el a város hatósága is. Köztudomásu, hogy a város földbirtok-politikáját illetőleg soha­sem voltak egy véleményen az illetékes té­nyezők. Huszonhárom év előtt történt, hogy az évi költségelőirányzat tárgyalásakor a pénzügyi bizottság arra tett javaslatot, hogy a város összes birtokainak miként való el­adására a tanács tegyen előterjesztést a közgyűlésnek. Ennek a határozatnak indokai között szerepel: a Jiaszonbérlőktől nyert jövedelem az érték alig két százálékát hoz­za meg, a n-agy távolságok miatt nehéz az adminisztrálás és ellenőrzés, az akkori árak minden addig tapasztalt árat jelentékenyen fölülh-a!adtak, erős középbirtokos osztály létesítése mozdittatnék elő, megszabadulna a város nagy adótebertől és pótadó-jövedel. mét tetemesen emelné. Érthető, hogy -egy ilyen határozat, amelynek indokai nagy­részt ma is helytállók és amelynek már akkor is volt jogosultsága, nagy ellenkezést keltett volna, ha gondolt volna bárki is arra, hogy a hatóság minden határozatot komo­lyan vesz, amelyet a közgyűlés, vagy egyes bizottságok hoznak. Nagy -és merész lépés lett volna a város egész földbirtokát eladni. Most .azonban arról van szó, hogy a -város 70.000 hold földjéből, 44.000 hold bérföld­jéből mindössze 10.000 hold adassék el. Szegednek még mindig hatalmas nagyságú földbirtoka marad, viszont azzial, hogy föld­iének egyhetedét eladja, az eddigi 68 milliós értéknek legalább felét megkapja. Mi ehhez a hatalmassá nőtt arányhoz képest az az értékemelkedés, amelyről az 1894-es pénz­ügyi bizottsági határozat beszél. Scultéty Sándor főszámvevő, . aki a2 -eszme föltétlen ,hive, azt a kitűnő gondola­tot vetette föl, ihogy kizárólag szegedi bér­földeket kellene eladna. Ennek az lenne az eredménye, hogy a busás vételár mellett Szegeden adóznának az uj -birtokosok és az adóbevételből előálló ez a többlet megközelítené azt az összeget, a mit a 10.000 hold után bér cimén vesz be a város. Az eszméről különböző körökben folytatott megbeszéléseink során még égy -nagyszerű gondolatot vitattunk meg. A háború bősé­gesen -szedte áldozatait a szegedi hős fiuk, -köztük a földművelők sora-iból is. Sokan estek el közülük, sokan lettek rokkanttá, de bizonyára legtöbben azok vannak, akik a lövészárokban, vagy -keserves hadifogság­ban eltöltött hosszú évek után visszatérnek közénk. Elsősorban ezeket: a hadiözvegye­ket, rokkantakat, esetleg azok csa­ládtagjait és az éveken át háborút viselt szegedi parasztot juttassa földhöz a város.' Most még a pénz felhasználásáról v-an szó. Azok is, akik nagyon tépelődő természetűek és nehezen tudnak határozni, kitűnő üzlet­nek tartanák a város számára, ha régebbi adósságait ki tudná fizetni. Ezek összege ma 2,5,985.806.64 korona, törlesztésére és ka­mataira a legutóbbi költségvetésben 1.974.039 korona szerepel. Á 10,000 hold vételárából kifizethetné tehát a város régi adósságait, az azok fedezésére a költségvetésben sze-

Next

/
Oldalképek
Tartalom