Délmagyarország, 1917. február (6. évfolyam, 25-49. szám)

1917-02-23 / 45. szám

replő közel két 'millió koronát 'más fontos beruházások — amelyek létesítésére bőven vannak kötelességeink — törlesztésére fordíthatná. Abból az összegből, amely a földekért befolyna, milliók állanának még rendelkezésünkre. A város közeli jövőjének micsoda szépséges perspektiVája nyili'k előttünk egy olyan tranzakció folytán, amely meghagyná Szegedet továbbra is nagybirtokosnak, földjének csak csekély részét idegenitené el, kamatoztatná a pompás konjunktúrákat, egyszer a város számára is erős és gyarapodó kisbirtokos osztályt teremtene Szegeden és a várost egy nagynevű misszió dicsőségéhez juthatná, amelynek fényét növelné az, 'hogy elsősorban a háboru résztvevőit, azok hátramaradottad, vagy hozzátartozóit juttatná a sovárgott, kiérdemelt földhöz. A kérdést ép ezek miatt az okok miatt igyekezni fogunk állandóan napirenden tartani. Föl fogjuk tárni az aggályokat, amelyele kevesen vannak. Megszólaltatjuk a legkülönbözőbb véleményeket. Ki fogunk térre a dolgok részleteire is. Hisszük, hogy sikerülni fog igy a kérdést nagy horderejóhez méltó alapossággal megivilágitani és ezze' közvéleményt teremteni a leghelyesebb megoldás számára. A képviselőház ülése. (Budapesti iudóújtórik tátyefonjeleiitéép.) A képviselőház csütörtöki ülését délután félnégykor nyitotta meg Szász Károly alelnök. Először megválasztották az összeférhetetlenségi bizottság három ellenzéki tagját. Névszerinti szavazással C$epmák Ernőt, Őrgróf Pallavicirti Györgyöt és Vázsonyi Vilmost választották meg. Csermák és Pallavicini a választás után nyomban letették az esküt, Vázsonyi azonban, nem volt jelen az ülésen. Az elnök ezután szünetet rendelt el. Szünet után rátértek a napirendre, a miniszterelnöki jelentés tárgyalására. Far. kffS Pál volt az első felszólaló. Elismeri, hogy az ellenzéknek joga, sőt kötelessége a legmesszebbmenő kritika. Egyes felszólalások azonban igen károsak és veszedelmesek nem egy párt, hanem a nemzet fejlődésének és létérdekének szempontjából. Károlyi pártja egy idő óta következetesen békepropagandát csinál, sőt Holló Lajos tegnap odáig ment, hogy a háboru keletkezésének indokait nemcsak a jelenlegi külpolitikai és harctéri helyzet megengedett lehetőségének figyelembe vételével, hanem a történelmi igazsággal is teljes ellentétben fejtegette. Ez a beállítás a lehető legveszedelmesebb, nemcsak kifelé, hanem befelé is. Megállapított igazság az, hogy a háboru elkerülhetetlen voltj, mert az angol külpolitikusok elhatározták. Ezután Károlyiék amerikai útjaival foglalkozik. Megállapítja, hogy Károlyiék amerikai működése sokat lenditett azon a hiten, hogy a monarchia felbomlása háboru esetére biztosra yehető. Amerika a háboru 'óta folyvást ellenszenvét mutatta ki irántunk és ma már nyílt konfliktusba kerültünk. Hi Károlyi és társai most végig gondolják, a mit nyilván elmondottak, azt kell látniok, hogy az antant amerikai ügynökeinek hangulatkeltését nem ellensúlyozták,, hanem inkább előremozditották. A magyar parlamentnek kötelessége a közvéleménnyel megértetni, hogy a ránk nézve végeredményben győztes háboru nem államférfiúi akaraton, hanem a világtörténelem alaptörvényein alapul. A miniszterelnök jelentését tudomásul veszi. Holló Lajos személyes kérdésben szólal fel. Benne is meg van a végleges győzelem iránti bizalom. Tegnapi beszédében a semlegesek békeakciójára akart Visszhangot adni. Tévesen ítélik meg azt is, amit (Németországról mondott. Németországra vonatkozólag azt a kijelentést tette, hogy Németországnak utak kellenek gyarmataihoz és a kereskedelmi világpiacihoz. Távol állott tőle azt állítani, hogy Németország jogtalan expanziós politikája idézte fel a háborút. A miniszterelnök tápot adott a sajtónak az elhangzott denunciáns szó használatára. Tiltakozik ama beáüitás ellen, amely párhuzamba vonja amerikai utjukat az amerikai szerbek és tótok akciójával. Gróf Bot t hány Ti'vadar foglalkozik Farkas beszédével. Fentartja azt az elvet, hogy a külpolitikai államszövetségek alakítása rejtik magukban a Iháboru csiráját. Ezután Ortffy Lajos szólalt fel. Az ellenzék már bebizonyította, hogy magyar emberben nincs kétség a háboru győzelmes befejezése iránt. A fronton együtt küzdenek, de itt lehetetlen az egyetértés, mert a munkapárt elnöke újévi beszédében1 olyan kijelentést tett; amelyben az ellenzéket egy sorba helyezte a külső ellenséggel. A miniszterelnök jelentését nem fogadja el. Varga Sándor bizalommal van a kormány iránt. Kéri a vak katonák gondozását, istápolását. A jelentést elfogadja. Az ülés ezután negyedtizkor véget ért. SACHSMMNMHAUNAUHHUAHBMHABHHHAAABB A Yarrowdale amerikai legénységét szabadon bocsájtották. Berlin, február 22. A Yarrowdale 'hajó fedélzetén Németországba szállított amerikai hajósokat, akik zsákmányul ejtett, felfegyverzett ellenséges kereskedelmi hajókról kerültek ide, szabadon bocsájtották. Bár a tények alapján az amerikaiakat hadifoglyok gyanánt kezelhettük volna, kivételes szabadonbocsájtutásukat már régebben elhatározták, 'mert hiszen utjuk megkezdésekor nem tudhatták, hogy mint felfegyverzett ellenséges kereskedelmi hajó személyzetét Németországban hadifogolyként kezelhetik őket. Az Egyesült-Államokkal való diplomáciai viszony megszakítása óta Amerikából érkezett 'jelentések, melyek arról, szólnak, Ihogy ott német hajókat lefoglaltak és legénységüket internálták, mindazáltal ajánlatossá tették, hogy (mindaddig;, mig hivatalos amerikai közlés a német hajókkal és legénységgel elkövetett elbánásról nem érkezik, a Yarrowdale legénysége se bocsájtassék szabadon. A szabadonbocsájtás azonban most megtörtént, mert hivatalos uton Szeged, 1917. február 23. - • I „• az az értesítés érkezett ide, hogy a német hajókat Amerika nem1 foglalja le és legénységüket nem internálja. Találgatások a tavaszi offenzi vánkról Berlin, február 22. A londoni lapok legújabban igen behatóan foglalkoznak ,a legközelebb várható nagy tavaszi harcokkal. Áltláíban nagy a bizonytalanság, Ihogy Németország keleten, ragg nyugaton fogja-e felhasználni uj seregeik A Daily Mail és a iMorningpost azt hiszi, hogy Németország az idén a keleti arcvonalon csupán régi állásainak megtartására fog szorítkozni és Legifőleh'b azt lehet várni, hogy folytatni fogják Romániában a hódító hadjáratot, cBBasaaaaaaeBBBaaBaBaBaBBaaBBaaBBBBBasaaaaaasBaasai Milyennek tervezik a városi áruházat. (Saját tudósítónktól) A közélelmezési tanács egyik legutóbbi ülésén fölmerült az a terv, hogy a város egy nagy közszükségleti áruházat állit föl. szakértő kereskedő vezetésével, amelyben. 30, esetleg 40 százalékkal olcsóbban tudna vásárolni a sz'egedi közönség, mint a .magáncégeknél, A közönség tájékoztatása céljából közöljük a tervet egész terjedelmében: Bródy Gábor budapesti kereskedő, akinek hat év előtt Szegeden volt üzlete, ajánlatot tett a 'városnak, ihogy a város nyisson egy hatósági üzletet, amelyben női és férfi alsó- és felsőruihanemüe'ket és cipőket árusítanának. A hatósági üzlet mellett állandóan cipészmülhely is működnék. Bródv Gábor ezt ugy tervezi, hogy a műhelyben segédszolgálatos katonákat foglalkoztatnának, akiket a város szerezne meg a katonai parancsnokságtól. Fölajánlotta Bródv Gábor továbbá azt is, hogy 100.000 korona óvadékot tesz le olyan veszteségek födözésére, a melyek esetleges rosszhiszeműsége folytán állhatnának elő. Az üzlet az önköltségi árhoz tiz százalék hasznot számitana, amelyből két és fél százalék a város, a többi pedig Bródyt illetné. Á tulajdonjog és az üzlet azonban teljességgel a városé lenne, szóval hatósági üzlet volna. Bródy a kivitelt ugy tervezi tovább, hogy nagymennyiségben partiárukat vásárolna és hozna be Szegedre és ezeket a hatósági üzletben árusitaná el. Az üzlet forgalmához szükséges tőkét természetesen a város adná, amelytől még azt kéri Bródy, hogy ennek a felállítandó hatósági üzletnek szerezzen kiviteli engedélyt a Németországban megvásárolandó áruk részére. A hatósági közszükségleti áruház létesítésének egyébként ez a legfontosabb pontja. Ugyanis, ha a kiviteli engedélyt sikerül a városnak megszerezni ennek az üzletnek a számára, ugy jóval olcsóhb ároti tud árukat beszerezni a mai piaci árnál és igy jóval olcsóbban tudja kiárusítani is. Balogh Károly pénzügyi tanácsos a következőket mondta a közszükségleti áruház fölállításáról: — A városi közélelmezési hivatal behatóan foglalkozik a közszükségleti áruház fölállitásánp.k gondolatával. Amennyiben báró Kürthy Lajos, az Országos Közélelmezési Hivatal elnöke biztosítani tudja a Németországból való árubehozatal lehetőségét, az üzletet minden bizonnyal berendezzük és fölállítjuk. Ha azonban az engedélyt nem tudja az Országos Közélelmezési Hivatal elnöke biztosítani és igy tisztára az ország területén való áruibeszerzésre kellene szorítkoznunk, kétlem, hogy az üzlet fölállítása lehető lenne. Báró Kiirjhy Lajoshoz már föl is küldtük a fölterjesztést, amelyben a kiviteli engedély megszerzését leérjük.