Délmagyarország, 1917. február (6. évfolyam, 25-49. szám)

1917-02-21 / 43. szám

21 IMLMAGYARORSZÁG Szegeti, 1917. február 18. A jövő nemzedék. A szegedi Stefánia-Szövetség most szá­molt be egy évi működésének eredményéről. A jelentés, amelyet a Délmagyarország rész­letesen ismertetett, megnyugtató bizonysá­ga annak a szakavatott, buzgó és lelkes munkának, amellyel Szegeden az anya- és csecsemővédelmet mintaszerűen megszer­vezték. A jelentés adatai biztatóak és jelen­tős /haladásról tanúskodnak a gyermek­halandóság elleni küzdelemben, amely az egyre nagyobb emberáldozatot követelő há­borúban a • magyar társadalomnak egyik legfőbb gondja és hivatása. Az anya- és csecsernővédelem a nem­zeti erőpótlás és gyarapodás nagy érdekét szolgálja. Minden megmentett anya- és gyermek erősebbé teszi a jövő nemzedéket, a 'háború utáni Magyarországot. Életben tartani, a korai halandóságtól megóvni a csecsemőt, oly kötelesség, amelyet most hanyagul végezni vagy elmulasztani bűn és átok volna a. nemzet jövendőjére. A szegedi Stefánia-Szövetségnek már is nagy érdemei vannak ebben a nemzet­védelmi munkában. Az a program, amely a gyermekhalandóság elleni küzdélem módjait megállapítja, teljesen biztosítja az akció sikerét és a szervezők hozzáértését, szociá­lis érzékét dicséri. Dr. Sz'álay József fő­kapitány, a szegedi Stefánia-Szövetség el­nöke és dr. Turcihányi Imre szereztek első sorban érdemet abban, hogy a szegedi anya- és csecserr.ővédelem egy évi műkö­dése eredmények/ben gazdag, de elismerés­sel kell szólnunk mindazokról is, akik tu­dásukat, képességeiket, munkájukat a becses cél szolgálatára fölajánlották, köztük a sze­gedi nőegyesületekről, amelyek kivétel nél­kül odaadássa fáradoztak a csecsemővédel­mi .akció sikerén. A szegedi Stefánia-Szö­vetség vezetősége és azok. akik érdemes munkásságában részesek, büszkeséggel te­kinthetnek vissza az egy évi működésre, a mely biztató jövőt igér. A gyermekhalandóság elleni küzdelem­ben az anyák felvilágosítása és az állandó ellenőrzés voltak a leghatásosabb eszközök, amelyeket Szegeden nagy kötelességiudás­sai alkalmaztak. Népszerű tanácsadóikat osztottak szét az anyák között, tanfolyamo­kat tartottak azok részére, akik az ellenőr­zésre vállalkoztak, gondoskodás történt ar­ról, hogy az anya és a csecsemő orvos/ segítségben ne szenvedjen hiánvt és ahol kellett, jótékony kezek enyhítették a gondot, a nélkülözést. A gyermekhalandóságnak gyakran szo­ciális okai vannak. A jó tanácsok önmaguk­ban nem használhatnak ott. ahol a megél­hetési körülmények nem adnak módot arra, hogy az élet gondjaival küzdő anva azokat kövesse. A szegedi mozgalom helyesen is­merte föl ezt, amidőn az anyát fölkereste otthonában és nemcsak útbaigazítással látta el, hanem, lia saükségesiiek mutatkozott, anyagi segítséggel is. A hatóság, a társa­dalom és a jótékony nő-egyesületek a sze­gény anyákat támogatásban részesítették és a jószívű adakozásnak, amelv a szűköl­ködő csecsemös háziban segített, jelentős része volt az egy évi működés eredményé­ben. A szépen megindult munkát a régi ala­pokon, az egy évi munka tapasztalatainak tanulságaival kell tovább folytatni. A felvi­lágosítás, tanácsadás köreit sztélesbiteni, az (anyagi segitőforrások medrét mélviteni, az ellenőrzést intenzivebbé tenni, hogy a má­sodik év eredményeit gazdagítsuk és még jobban csökkentsük a gyermekihalandóiság szegedi arányszámát. A csecsemővédelmi akció a társadalom minden arravaló tagjának közremükédésé1 kívánja, sürgeti. A nemzet vérvesztesége oly nagy, hogy azt csak a gyermekihalandó­ság csökkentésével lehet ellensúlyozni. Erős, egészséges nemzedéknek kell felnőnie, a jö­vő Magyarországnak meg kell sokasodnia, ha azt akarjuk, hogy amit ezrek és, száz­ezrek a háborúban önfeláldozással megtar­tottak és kivívtak, biztos védelemre találjon a jövő nemzedék erejében. ISTTTTBIIAHBBXAABABAAEAABSASBSSSABHIIBSMSAESFGANFCBFLIÍKEB^^ fl hajók elindulását követelik az amerikai kormánytól. KÖLN, február 20. A Kölnlsche Zeitung amerikai tudósítójától azlkraltiávinrltot ka­pott Newyorikbóil 15-iki kelettel, amely sze­rint a német-amerikai viszonyok látszólag kedvezőbben fejlödnek, minit ahogy várha­tó volt. A szlkrajíávirai az árutorlódásflal fs foglalkozik. Azt (követelik a kormánytól, hogy engedje mög ,a hajók elindulását. Az amerikai külföldieknek jelentkezni kell Rotterdam, február 20. A Daily Tele­graph jelentése szerint a kongresszus e hé­ten olyan törvényjavaslatot fogadott el, a mely szerint az Egyesült-Államokban élő külföldiek kötelesek közölni nevüket, fog­lalkozásukat és kijelenteni, hogy vájjon .akarják-e honosítani magukat. A külföldiek­nek .ezenkívül tartózodási helyük postahi­vatalánál le kell tenni arcképüket. Wilson tanácskozásai a döntés előtt. Zürich, .február 20. A Petit Párisién je­lenti Washingtonból: Mig a sajtó .külön­féleképen magyarázza a helyzetet, Wilson elnök csendben folytatja munkáját. A kor­mány határozatairól elterjedt meglepő és egymásnak ellentmondó híreszteléseket hi­vatalosan megcáfolták. Hága, február 20. Megbízható newyorki magánjelentések szerint Wilson minden ed­digi nyilatkozata nagyon (tartózkodó volt. Az _ elr.ck éjszakánként tanácskozásokat folytat minden ügyosztállyal, amely a .nem­zeti védelem sempontjából tekintetbe jön. Személyes hívéi köréből hallatszik, hogy az elnök tüntetőleg békés' magatartást tanúsít, hogy a nemzetet , annál biztosabban maga mögé sorakoztassa és az első torpedózás után, amelynek következtében nagyobb szá­mú amerikai vesztené életét, annál erélye­sebben léphessen fel. i Rajténrd\am, február 20. Washingtonból jelentik a Times-nak: /Wilson a. Capitolium­ra ment és tanácskozott a szenátus demo­krata vezéreivel. E tanácskozások eredmé­nye alapján az a vélemény terjedt el, hogy mielőtt a kongresszus március 4-ón szét­menne, az elnclk vagy meg fog jelenni vala­melyik ülésen és felhatalmazást fog kiérni azokra a lépésekre, amelyek az amerikai életnek és az amerikai (tulajdonnak a tenge­ren való megvédelmezésére szükségesek, vagy pedig gondoskodni fog arról, hogy ilyen irányú javaslat terjesztessék elő. Az elnöknek a Capitoliumon tett nyilat­kozatai azt a benyomást keltették, hogy bár ,a helyzetet rendkívül komolynak tartja és minden pillanat válságot idézhet elő, reméli, hogy a háború valamilyen módon mégis elkerülhető. Azt hiszik, hogy Wilson a végsőikig, folytatja türelmi . politikáját. Nem akarja az országot vakon a háborúba kergetni s azt hiszi, hogy a közVélemény is óvatosságot követel. Általános vélemény szerint .az elnök, ha a fellhatalmlazást, ame­lyet a, kongresszus heves vita után bizonyá­ra meg fog adni neki, gyakorolni akarja, az amerikai hajók felfegyverzésén fogja kez­deni. Ha azután német tengeralattjárók ilyen felfegyverzett amerikai hajóval harcba keverednének, vagy pedig, ha felfegyverzet­len amerikai hajót elsülyeszitenének, intéz­kedéseit ki fogja bővíteni és meg fogja bíz­ni a haditengerészetet, hogy védje meg az Európával való amerikai és talán a semle­ges kereskedelmet is. . Wilson felhatalmazást kér az amerikaiak megvédésére. Bécs, február 20. A Fremdenblatt közli: (Reuter-ügynökség.) Washingtoni jelentések szerint Wilson valószínűleg ínég a. hét vége előtt a kongresszus két házának az ülésén (felhatalmazást fog kérni arra, hogy meg­tegye azokat az intézkedéseket, amelyek a németek korlátlan tengeralattjáró háború­jával szemben az amerikai polgárok élet­és vagyonbiztonságának a, megvédésére szükségesek. A kongresszus valószínűleg 50 millió dollárt szavaz meg a legsürgősebb szükségletek fedezésére. , Bécs, február 20. A Central News wa­shingtoni jelentése szerint 'a kongresszus tagjiai között az utóbbi napokban még min­dig növekvésben van az agitáció, amely a békét sürgeti. Az Unió már nem szállít municiót. Berlin, február 20. Az Evening World jelenti, hogy január 28-lka óta egyetlenegy municiószállitó gőzös sem; hagyta el Ame­rikát Európa irányában; több muníciót 'szál­lító gőzös, amely uton volt, az iuj tenger­alattjáró háború bejelentésére visszatért az amerikai kikötőkbe. Amerika visszautasította a Németországgal való egyezmény megújítását Berlin, február 20. Genfből táviratoz­zák: Lansing államtitkár — mint a Petit Párisién egy newyorki kábeljelentésében közli — visszautasította Ritter washingtoni svájci követ javaslatát, amelyet február 10­ikén terjesztett az amerikai álaimlkorimány elé és amelyben azt ajánlotta, hogy az Egyesült-Államplk újítsák meg a nemet bi­rodalommal egy évszázaddal ezelőtt kötött régi szerződésüket, sőt azt kibővítve, biz­tosítsák háború esetére a két állam alatt­valóinak kölcsönös biztonságát és kereske­delmi szabadságát. Genf, február 20. A Petit Journal wa­shingtoni kábeltávirata azt jelenti, hogy az amerikai kormány visszutasitotta azt a né­met javaslatot, amely a háború esetére ga­rantálni kívánja az amerikai németek, a német hajók és a néSmet bankok biztonsá­gát. A párisi lap hírét más oldalról még nem erősítették meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom