Délmagyarország, 1917. január (6. évfolyam, 1-24. szám)

1917-01-09 / 5. szám

4 DELMAGYÁRORSZAG Szeged, 1917. január 9. oldani, ha délutáni tanítás utján is, mert j tositása csak van olyan fontos, mint a ta­hiszen egy város jó közélelmezésének biz- nit'ás idejének megváltoztatása. Oláhok karácsonya a Szeged-állomáson. Szép fehér ihópihéket szitálnak le az an­gyalok oláh (karácsonyra. A korcsma ablakán keresztül mélabús, elnyújtott [hanghullámok törnek ki az állomás előtti térre. Benézek a vendéglőbe. Csanádmegyei oláh katonák ün­neplik a karácsonyukat bor és nóta mellett. Igazi sirvavigadás, akár a magyar ember mulatozása. De bármily sikongó, siránkozó is a nóta hangja, a mi magyar oláhaink azért jókedvűek, szinte duhajok. Amint kilépek az állomás előtti térre, ép oláh (foglyokat kisér­nek a népfelkelő katonáink. Sok száz oláh foglyot. Jól megtermett, magas szál legény a legtöbbje, akad azonban köztülk elég bőven a hitványabb fajtából is. Koruk husz és negy­ven év közt váltakozik. Szép sorjában, né­gyesével haladnak abban sz ellipszisben, ame­lyet bakbancsoe, bocskoros lábbtl le kell ir­mok, mig az állomási épület előtt párolgó üstökhöz érnek. Akinek nincs csajkája, an­nak adnak a mi vöröskeresztes katonáink. Il­latos, forró feketét mernek ki nekik a csaj­kákba., amelyet a foglyok azon forrón leszür­csölnek. Másodszor is megteszik ugyanazt az ellipszis-utat s most gulyással telnek meg a csajkák. Nem (tudom, ami eaját katonáinknak mérik-e ilyen bőven a vacsorát!! Inkább azt hiszem, hogy ne-m. A foglyok és kísérőik nagyszerűen értik egymást. Ugyanegy nyelvet beszélnek, mert a fogolyőr katonák hazai, temesmegyei olá­hogy. A legtöbb fogoly annyira lehúzza fejét a vállára., mintha a nyakát féltené... A korcsmából kitörő oláh nóta hangjaira azon­ban egyszerre megnyúlik valamennyi fogoly­nyak. Bámészkodó csodálkozással fülelnek a hangok irányába. Szemmell át hatóan meg vannak lepetve. Látszik rajtuk, hogy nem értik a dolgot Egy intelligens kinézésű fo­goly altiszt hozzám fordul: — Domnu mariasza, kik énekelnek oda­bent a mi nyelvünkön? — A mi oláh katonáink! világosítom föl. Karácsonyuk van ma és mulatnák. — Hát hogy, szabad az ungur rumunoknak oláhul énekel.niök? kérdi csodálkozó hanglej­téssel? — Miért ne volna szabad?! — Hát akkor mit (hazudott nekünk az a Lukács popa, meg az a Gogo Oktavián? méltat lankcdott a fogoly. 'Meg a mi újságjaink is óbégattak nekünk folyton, hogy ifel kell szaba­ditanunk a mi magyarországi oláh testvérein­ket?! Nem jutok hozzá, hogy megadjam neki a kellő választ, egy fogolyőr — hazai oláh — megelőz: —Ültetek volna otthon békén, nem szorul­tunk imi arra, hogy ti fölszabadítsatok bennün­ket. Nagyobb urak vagyunk mi itt, mint ti odahaza, mert minálunk Magyarországon még & pauir (paraszt) is ur! Hárman-négyen is szitkozódnak moat: — Batei dumne di-eu bojeri! Verje meg a» úristen a bojárokat!) Ugy röpködnek a szitkok a bojárok és Bra­tianu és Filipesou és Take Jonescn, Lukács, Goga és a nagyíül-ii (cu maré Ureclie) Ferdi­nánd ellen, mint. a sürün szállinkozó hópely­hek a gyűlölet ecsetje sötét szinekíkel mázol, a gyűlölet szava keserű forrásból bugyog: — Se a testünknek, se a lelkünknek nem kel lett a háború, szól megint az altiszt, de azért minket, szegény parasztokat a hegyek közé haj­szoltak harcolni. De ők, a gazdag bojárok, akik nem tudnak hová lenni a jóléttől, bezzeg odébb állottak. Büdös volt nekik a puskapor szaga. Elmentek Oroszországiba. Bár ott fogná őket a dnaku és sohase látnók őket viszont. Néhány ott ácsorgó orosz fogoly közeledik most barátságosan az oláh foglyok csoportjához — ÍMerzsec la draku! (Vigyen el benneteket az ördög!) kiabálnak rájuk a rnmunok. Ti mi­attatok kell most szent karácsony napján itt dideregnünk a havon! Az oroszok ugyan nem értik, mit mondanak az oláhok, de a dühtől szikrázó szemek, az iz­gatott hangok és fenyegető öklök oly beszéde­sek, hogy menten elmegy a kedvük a barátko­zás tóh Katona- vagy fogolyesoportok általában elég egyhangú képet nyújtanak. Egyformán szürke vagy barna a ruházatuk. Többnyire szürkék, mint az étet hétköznapijai. Ezek az oláh foglyok azonban kivételt képeznek, mert a eukorsüvegiformáju, fekete .kecskebőrsüvegek tarkán váltakoznak az elül-hátul felcsncsodó rendes oláh katonasapkákkal és a dobrudzsai muzulmánok szines turbánjaival. A mohamedán foglyok megértően mosolyognak rám, amikor tréfásan a szemükre hányom: — Hát ti is ellenünk jöttetek? lA sok barnabőrü oláh között ifiziognomiai szempontból talán a legérdekesebb fej egy sas­orrú, tüzes szemű és fölfelé kunkorodó kecske­szakállas közlegényé. Intelligens arca szinte ki­követeli magának, hogy az ember még eldkora tömegben is észrevegye. Nem is oláb az isten­adta, hanem görög és foglalkozására nézve bor­bély Bukarestben. Nem .ellenséges indiulat szól belőlem és nem is az ellenség lebecsülése, amikor azt mondom, hogy általában szellemileg rerdkivül korlátolt emberek tömege ez a fogolycsoport Akár az ál­latokat ugy kell őket a párolgó üstökhöz terel­ni. Sehogysem tudják megtanulni , ihogy az egyik négyescsoport az egyik üsthöz menjen, a következő a másikhoz. Kiabálni kell rájuk: Jobbra! Balra! Sőt meg kell .fogni őket és ugy irányitani, pedig ott állanak a rotyogó üstök előttük. Még az éhség ösztöne sem tud eléggé megbirkózni az állati butaságukkal. Megvetően kiált fel egyik bakánk: — Hogy lehessen ilyenekkel egy szép har­cot megcsinálni?! iStHegl F. József. !-izzótestek és üveghengerek In vert és Auerégökre legjobb minő­ségben FONYO SOMA, világi­tási-vállalatnál. Kölcsei-utca 4. Telefon \65 imtioiietsci Az antant válaszának hiteles szövege Bécs, január 8. Az a jegyzék, amelyet Frederic C. Penfield, az amerikai nagykövet e hó 5-ikén a külügyminisztériumban átadott lényegében bár megegyezik a Havas-ügy­nökség által közölt jegyzékkel, szövegezése azonban több helyen különböző. Igy hely­telen volt a Havas-ügynökség közlése a kö­vetkező mondatról is: A jövőt illetőleg a (Németország had­üzenete által okozott pusztulás, a számta­lan erőszakosságok (aggressions), amelye­ket Németország és szövetségesei követtek el a hadviselők és semlegesek ellen, bünte­tést (penalties), jóvátételt (reparation) és garanciákat követelnek. Németország rava­szul kitér ugy az egyik, mint a-másik elől. A büntetés (ipenalties) $zóű a Havas közlése ezzel a szóval .helyettesitette: sanc­tio-n. A jegyzék leglényegesebb mondata a mostani hiteles szöveg szerint igy szói: A mai óra súlyának egyúttal azonban kö­vetei ményeinek teljes tudatában az egymás­sal szoros szövetségben és népeikkel teljes egyetértésben levő szövetséges kormányok visszautasítják azt, ihogy egy az őszintesé­get és jelentőséget nélkülöző javaslattal fog­lalkozzanak. Újólag kijelentik, hogy béke nem lehetséges, amig a megsértett jogok és szabadságok visszaállítása, a nemzetiségi elv és a kicsiny államok szabad fennállása nincsen biztosítva, amig nincsen garancia egy olyan rendezésre, amely alkalmas vég­leg megszüntetni azokat az okokat, amelyek oly (hosszú időn át fenyegették a népeket, és amely megadja a világ biztonsága szem­pontjából egyedül hatályos biztosítékokat. Több lényeges eltérés a kétféle szöveg közt nincs. Orosz lap az antant béke­teltételeiről. Stockholm, január 8. A Ruszkoje Szlö­vo megbízható diplomáciai forrásból ugy értesül, hogy az antant kormányainak Wil­son jegyzékére adandó válasza az alábbi három előfeltételt ifogja tartalmazni: 1. A központi hatalmak vonják vissza az összes hadseregeiket az okkupált ellen­séges területekről, 2. a békeszerződést olv biztosítékok alapján kell megkötni, amelyek komoly és igazi garanciákat nyújtanak a béke és az uj rend biztosítására nézve, 3. biztosítani kell a kis országok függet­lenségét és szabadságát és ezért oly bizto­sítékokat is követelni kell, melyek a jövőre nézve lehetetlenné tesznek olv támadásokat, mint aminő volt a német támadás Belgium ellen és a monarchia támadása Szerbia ellen. Élénk ágyútűz a nyugati fronton. Hat ellenséges repülőgépipusztulása, BERLIN, január 8. A nagy főhadi­szállás jelenti: Az Vser-arcvonalon, az Vpern hajlásában és a Somimetól északra időközönkint élénk ágyútűz felödött ki. Sikeres fégih arcainkban és védőágyulnk tüzében az ellenség hat repülőgépet veszí­tett. LUDENDORFF, első föszállásmester, (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom