Délmagyarország, 1917. január (6. évfolyam, 1-24. szám)

1917-01-25 / 19. szám

1917. kmky ». M&ÁÖYARO&SZÁG 3 R miniszterelnök felolvasta a kijáró képviselők névsorát (Budapesti tudósítónk teleíonieieniése.) Az egész Ház feszült figyelme és érdeklődése mellett kezdődött meg gróf Haller József munkapárti képviselő ismeretes interpellániójának tárgyalása. — A sajtóban felmerült rendszeres vádakkal — mondta Haller — foglalkozni kell, mert a vádak súlyosan érintik a parlament reputációját. Bármely párthoz tartozzék is a kijáró képviselő, döntsön felette legszigorúbban az összeférhetetlenségi zsűri. A miniszterelnök vesse befolyását latba olyan irányban, hogy a képviselői megbízatását senki ne (használhassa összeférhetetlenségi irányban. Kéri a miniszterelnököt, hogy a kijárók névsorát hozza a Ház elé, mert a kijáró képviselők nemcsak az összeférhetetlenségi törvénnyel jönnek ellentétbe, hanem -a képviselői állás etikájával is. Eziután előterjeszti ismeretes interpellációját. Általános feszült érdeklődés közben emelkedett szólásra a miniszterelnök. Felmentve érzi magát elvi álláspontja kifejtése alól, mert az úgyis ismeretes. Nem helyesli az inkompatibilitási törvény egyes rendelkezéseit. — Amióta szenecsém, vagy szerencsétlenségem van e helyen állani — folytatta, — három eset fordult elő, amikor tanácsot adtam illető barátaimnak, hogy mondjanak le. Sokan azt hiszik, hogy az inkompatibilitás csak tisztességtelen dolog lehet. Ez nem igy van. Lehet valaki inkompatibilis és igen tisztes úriember. Viszont lehet valaki kompatibilis és mégsem tisztességes. A háború óta az inkompatibilis dolgokban való felfogásom fokozottabb mérvben vallottam, úgyannyira, hogy mikor néhány ügyvéd-képviselő barátom megkérdezett, hogy kijárási ügyekben vállalhatják-e á védelmet, azt tanácsoltam, ne vállalják. Egy hang a baloldalró: Teleky József gróf. Tisza: Telekynek is én ajánlottam, hogy Uondjon le a mandátumáról. Ezután igy folytatta: Felkerestem a hadügyminisztert, hogy egy képviselő kijárását se fogadja el. Rosner minisztert pedig megkértem, járjon utána és a hadügyminiszter beleegyezésével állítsa össze a kijárók névjegyzékét. A jegyzékben benne van mindenki, aki hadseregszállitási ügyben egy szót is szólt, még azok is, akik altruisztikus szempontból jártak a hadügyminisztériumban. Konstatálja azonban, hogy; a hadügyminiszter értesítése szerint 1915 nyara óta semmiféle képviselő hadseregszállitási ügyben nem interveniált. Ezt ma közölte vele a hadügyminiszter telefonon. Betűrendben olvassa fel a listát és azoknak a neve mellé, akik csak egyszer jártak a hadügyminisztériumban, ezt a jelzőt mondja: ajánlott, akik pedig többször iártak köziben, érdeklődött szóval jelzi. A legnagyobb érdeklődés közben kezdte meg a miniszterelnök a betűrendes névsor felolvasását: — Bakos János érdeklődött, báró Born Frigyes ajánlott, Burdea Szilárd érdeklődött, de azóta mandátumáról már lemondott, Dániel Qábor ajánlott, Gündisűh Guidó ajánlott, a nagydisznódi kisiparosok érdekében. Gflndisch Tisza háta mögött tiltakozni próbál, a miniszterelnök azonban feléje fordnl és mutatja, hogy a neve benue van a listában, majd tovább olvassa a névsort: — Hajós Kálmán ajánlott, Hegedűs Lóránt a Gy. O. Sz. érdekében levelet irt, Ivánka Imre ügye ismeretes, gróf Karácsonyi Jenő a Holtzer-céget ajánlotta, ifj. Knbinyi Géza egyszer járt a hadügyminisztériumban, de nem lehet megállapítani, milyen ügyben, Muzslay Gyula ügye ismeretes, Nadányi Gyula ajánlott, (azóta meghalt), Okoliesányi László ajánlott, Pékár Gyula a neje vezetése alatt álló altruista intézmény ügyében járt el, Pescha Miklós érdeklődött, Szterényi József ajánlott egy céget, amelynek nevét nem lehet megállapítani. Szterényi: Én?! SohaL Tisza mutatja, hogy benne van a listában. Szterényi: Ismétlem, soha! Tisza ezután még egy nevet olvas: Szüllő Gézáét, aki ajánlott. Tisza ezután kijelenti, hogy a fölolvasottak jelentékeny többsége csak egy kis levélben ajánl.ta az illetőket, ugy, hogy szerinte is kizártnak tekinthető az anyagi részesedés, de az anyagi érdeket (határozottan megállapították Burdea, Ivánka és Nadányi Esetében. Tisza: Két képviselőre nem volt ugyan bizonyíték, de tartós érdeklődést tanúsítottak: Baross János és Pescha Miklós. Ezekhez is azt a kérést intéztem, lépjenek ki a munkapártból, hogy egyetlen tagja se legyen a pártnak, aki kijárással foglalkozik. A miniszterelnök végül kifejti, hogy neki is és az összeférhetetlenségi bizottság elnökének, gróf Hédervdry Károlynak is az az intenciója, hogy az ügyeket gyorsan letárgyalják, de felszólítja mindazokat, akik vádakat hangoztatnak, legyen erkölcsi bátorságuk a feljelentést megtenni. Védjük meg — mondotta a miniszterelnök — közösen erkölcsi tőkénket. A munkapárt zajosan megtapsolta a miniszterelnököt. Gróf Tisza miniszterelnök után Giin. disch Gyula szólalt fel. Kijelentette, hogy sohasem járt a hadügyminisztériumban, azonban arra emlékszik, hogy édesatyja, a ki szintén képviselő és régebben tábornokhadbiró volt, egy izben járt a hadügyminisztériumban és ott beszélt Jerzabetzky László altábornaggyal a nagydisznódi kisiparosok ügyében. Bizonyára erről a kérdésről lelhet szó. Ezután Szterényi József kért szót. — Nem felelnek meg a tényeknek — mondotta, — hogy én ajánltam volna valami oéget. Kijelentésem nem a miniszterelnöknek, hanem informátorának szól. Sohasem tettem semmiféle .ajánlatot, senkit nem ajánlottam és nem jártam a hadügyminisztériumban, mégis a 146-ik paragrafus értelmében összeférhetetlenségi bejelentést teszek önmagam ellen. Gróf Tisza István miniszterelnök Szterényi felszólalására válaszolva ezeket mondotta: — Lehet, hogy a képviselő ur beszélgetés közben emiitett meg valamit. 4 Szterényi újból kijelenti, hogy sem szóban, sem írásban nem ajánlott senkit. Szász Károly alelnök kijelenti, hogy Szterényi összeférhetetlenségi bejelentése nem vehető tudomásul, mert annak házszabályszeriien kell megtörténnie. Ezután Zlinszky István szólal fel. Nem tudja megállapítani Tisza előadásából, hogy a hadügyminiszter, avagy báró Rosner Ervin miniszter állította össze a listát. Kéri, hogy a miniszterelnök ezt a kérdést precizirozza. Gróf Tisza István miniszterelnök kijelenti, hogy a hadügyminiszter hozzájárulásával és báró Rosner közbenjárásával a referensektől szerezte be a névsort. A miniszterelnök válaszát gróf Haller és a Ház tudomásul vette. Csemez István interpellált ezután a rekvirálás ügyében, amelyre báró Ghillányi földmivelésügyi miniszter megnyugtató választ adott. Pető Sándor a katonai kimaradások megvonása miatt terjesztett elő interpellációt Báró Hazai Samu honvédelmi miniszter az interpellációra adott válaszában kijelentette, hogy a kimaradások megvonása biztonsági okokból történt, de már rendelkezett, hogy a feltétlenül megbízható egyének kaphassanak kimaradási engedélyt. A Ház és az interpelláló a választ tudomásul vette. Az ülés 9 óra után ért véget. Az uj angol hadikö'csön. Beriln, január 24. A Wolff-ügynökség jelenti: A newyorki lapok bejelentik az uj brit hadikölcsöii közeli kibocsátását. Azt hiszik, hogy a 'kölcsönösszeg közel 300 millió dollár lesz. A kamatláb 5 és fél százalék. A kölcsön 1—2 évi időre szól és bőséges garanciákkal van alátámasztva. Mit várnak Franciaországban a pótsorozástól. Stockholm, január 24. A francia kormánynak a pótsorozásokról a kamara elé terjesztett javaslata szerint a súlyosan sebesülteket és a nyugdíjjogosultsággal biró egyéneket fölmentik a pótsorozáson való jelentkezések alól. A törvényjavaslat még ebben az enyhített formában is nagy ellenkezésre talál. A Le Journal és az Evenernent kijelentik, hogy Franciaországnak sokkal nagyobb a vesztesége, mint szövetségeseinek. Ezért most a szövetségeseknek kellene katonákat küldeniök, ahelyett hogy Franciaországban rendeznének pótsorozást. Marterre tábornok kijelenti a Francé Militaire-ben, hogy a pótsorozás révén alig néhány ezer embert fog kapni a hadsereg. A francia kamara titkos ülései. Genf, január 24. A Temps jelenti, bogi' a francia képviselőház a jövő héten titkos ülést fog tartani s ezen tárgyalja azokat az interpellációkat, amelyeket ellenzéki oldalról Briand görögországi politikája ellen bejelentettek.