Délmagyarország, 1917. január (6. évfolyam, 1-24. szám)

1917-01-18 / 13. szám

2 I)ÉLMAGYA©OBSZÁG Szeged, 1917. január 18. toz'tassa Szeged javára. Két nagy köteles- i Az iuj tanácsnok fiatal ember. Részese siég vár reá: 1. a munkarend és a munka- lehet a ránk váró nagy munkának. Bizunk program,megállapítása, 2. tehetséges főtiszt- I benne, hogy 'követelni is fogja belőle a maviselőiket 'állítani a Városii hivatalok élére. 1 gáét. Svájc felkészülése az antant ellen. Az uj tanácsnok. A szerdai közgyblés Fodor Jenőt, a Város régi, érdemes tisztviselőjét választotta meg tanácsnoknak. A választás nem vert nagy hullámokat, aminek oka legfőként a háborús helyzet. Mégis foglalkoznunk kel! ma a választás előzményeivel. Az uj tanácsnok egy-két nap múlva elfoglalja diszes (hivatallát, azokról a Sorokról, amelyek itt következnek, senkisém állíthatja tehát, 'hogy egyik vagy másik jelölt mellett kivannak hangulatot kelteni. Jelölt már nincs és hangulatkeltésről legföjebb abban a 'vonatkozásban lehe't szó, liogy — a jövőre való gondolással — bizonyos helyesnek vélt irányba kívánjuk terelni a közfelfogást. Ki kell mondani nyersen és őszintén, hogy téves, az a tisztviselők- körében uralkodó vélemény, amely szerint a tanácsnoki állás elnyerésére két kvalifikáció van: az egyik az, amelyet a 'törvény ir elő, a másik, hogy a pályázó előzőleg éveken át városi tisztviselő volt. Kétségtelen dolog, ihogy ez az utóbbi is számításba jön az esélyek mérlegelésénél, nem lelhet azonban szabályként •felállítani, hogy a ranglétrán mindenkinek el kell jutni a tanácsnoki állásig, aki a megfelelő képesítéssel léipett a város szolgálatába. Vannak helyek a városnál, amelyek gyakorlatot, vannak, amelyek .adminisztráló képességet, vannak, amelyek alapos szaktudást és. vaunak, amelyek mindezek mellett, vagy mindezek "előtt tehetséget igényelnek. Leihet valaki nagyon jó közigazgatási tisztviselő anélkül, hogy rátermettsége lenne a tanácsnoki állásra. Sajnos, a mi városkormányzati életünk elavult szervezete aktagyártó nagyüzemmé fejlesztette a tömérdek pénzbe kerülő közigazgatást. Azok, akik a vezető helyeken ülnék, nagyrészt nem tehetnek róla, Ihogy a közigazgatásnak és az életnek olyan kevés az érintkezési pontja. Dolgozik az mind 'sokat, de tessék elképzelni, Iha nem mind aktákat gyártanának száz és ezerszámra, hanem kettő-három ugy is működhetnék 'közülük, liogy idejét, tehetségéi, munkaerejét és fantáziáját városi intézmények megépítése közben őrölhetné fel, mennyivel egészségesebb, rendszeresebb, igyorsabb, egységesebb és merészebb lenne ennek az értékeket gazdagon termő városnak a fejlődése. Bizonyára örömmel üdvözli mindenki diszes állásában azt a derék tisztviselőnket, akit ma megválasztottak. De gondolni kell arra is, hogy az ilyen választás a város jövője szempontjából csak akikor emelkedik tul a csekélyke epizód jelentőségén, ha nem azzal a tudattal kell utána fejünket álomra hajtani, hogy isimé't sikerült egy embert -— igaz, nagyobb fizetésért — az eddiginél nagyobb járomiba fogni. A közgyűlésnek — ha becsülettel és eredményekkel akar dolgozni — alaposan, tárgyilagosan, meg- és hozzáértéssel kell Mérlegelni a pályázók tehetségét. E tekintetben a legutóbbi időkig némi tétovázás mutatkozott. amiinek oka kizárólag az, hogy még mindig nem sikerült egy táborba toborozni azokat, akik a közjó kérlelhetetlen és Meg nem alkuvó harcosai. Kitűnő közigazgatás mellett nagy szükségünk van a város egészséges fejlesztésére, életképes intézményeinek szaporítására, kereskedelmének növelésre. Az alkotó munka minden előföltételét meg kell teremteni a szervezetben és azután embereiket találni, akik meg tudnak felelni a rájuk ruházott nagy feladatoknak. A Iháböru az állami, társadalmi és gazdasági élet majd minden megnyilvánulásában uj helyzetet teremtett. Nemcsak az élelmes: és okos egyesek, hanem az élelmes és oko-s közületek számára is adódnak konjunktúrák. >A háború után az útszélen fognak heverni ezek a konjunktúrák, a közgyűlésen a sor, hogy fél ismerésüket busásan kamaBées, január 17. A Presse munkatársának az alábbi érdekes kijelentéseket tette Bourcart, Svájc bécsi követe: — Svájc mozgósítását nem szabad ugy tekinteni, mintha ez az intézkedés a szomszédok nyugtalanitását célozná. Ez a rendszabály óvóiintézkedés. Most csak részleges mozgósítás történt; a felváltott formációkat szabadságolták és helyükbe mások kerülnék. Bécs, január 17. Itteni illetékes körökben nagy .megelégedést keltett a svájci szövetségtanács elhatározása. Hangsúlyozzák, hogy a központi hatalmak sohasem terveztek támadást Svájc ellen, az antant ellenben folyton ilyen íervekkel próbálkozik. A központi hatalmak meg vannak győződve arról, hogy Svájcnak a mostani felemelt létszámmal lesz elegendő ereje és akarata az antant terveinek meghiúsítására. Bern, január 17. Az Echó de Paris jelenti: A svájci olasz határon több helységet, köztük a ma jelentett Comot is, a polgári lakosságtól kiürítették és nagyobb katonai csapatokat vontak össze. A Berner Tageblatt szerint ha ez a liir megfelel a valóságnak, akkor kiderül, hogy Svájc ellen olasz és francia részről táplálnak olyan támadási terveket, amilyeneket Németországnak tulajdonított az antant eddig. Svájc bejelenti a mozgósítást. Bem, január 17. A svájci mozgósításról a hivatalos Svájci Távirati Iroda a következőket jelenti: A viszonyok lehetővé tették a szövetségtanácsnak, hogy a hadvezetőséggel egyetértésben a legutóbbi hónapok alatt a csapatlétszámot a határon jelentékenyen leszállítsa. Január elseje óta azonban a szövetségtanács helyesnek tartja, hogy kiterjedtebb óvóintézikedéseket tegyien és ezért elrendelte a második hadosztálynak, valamint a 4. és 5. hadosztály eddig még be nem' hívott részeinek e hó 24-ére való mozgósítását. ' A szövetségtanács, mint eddig, ugy most is meg van győződve arról, hogy a két hadviselő fél a 'jövőben ás teljesen tiszteletben fogja tartani Svájc semlegességét. Ellenséges csapatok összevonása Svájc körül Bem, január 17. Az Echó de Paris .jelentése kapcsán, mely hirt adott árról, hogy az olasz hadvezetőség Gomdból eltávolította a polgári lakosságot, a Berner Tageblatt azt irja, hogy Svájcra nézve \nötíön-nő a veszedelem és ha az olaszok Como körül csapatokat vonnak össze, akkor Svájcnak meg kell erősítenie déli határait. A franciák és az olaszok azzal gyanúsítják a németeket, x ihogy nőm üdülés céljából küldenek csapatokat Svájc környékére, hanem inváziót terveznek, holott ők maguk téli táborokat ütnek ' Svájc déli "határain és azokban nagy csapattesteket koncentrálnak, gyanús készülődéseket tesznek s mindezt olyan ürügy alatt, Ihogy csapataiknak pihenésre van szükségük. Svájc mozgósításának oka Bem, január 17. A mozgósítás oka, a mint már Svájc eddigi magatartásálból' is kitűnt, az, hogy semlegességét minden körülmények közötit meg akarja védelmezni1. Indokoltnak látszik tehát ebből a .szempontból, hogy most, amikor az összes hadviselők döntő csatákra készülnek, semlegességének megvédésére megtegye az elkerülhetetlenné vált intézkedéseket. Ez a megfontolás szolgáltatitt okot arra, hogy a svájci második hadosztályt és a negyedik és ötödik hadosztálynak eddig be nem hívott részeit január 24-r© behívták. A svájci kormány, bár ha nem kerülhette el ezt az intézkedést, mindazonáltal teljes bizalommal viseltetik továbbra is, hogy Svájc semlegességét a hadviselő felek a most várható események között is tiszteletben fogják tartani. Olasz lövészárkok a svájci határon Bepn, január 17. A Berner Tagebl'attnak jelentik Párisiből: Az Edho milanói távirata szerint az olasz .hadvezetőség a svájci határ megerösitésén dolgoizik. Lövészárkokat ásnak és mindenütt sáncokat emelnek és ágyuütegeket állítanak fel. Török hivatalos jelentés Konstantinápoly, január 17.r A főhadiszállás közli január 16-án: A különböző arcvonalokon nem történt jelentős esemény. Macedóniában a helyzet változatlan. BUDAPEST, január 17. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Délkeleti harctér: Lényeges esemény nem történt. HÖFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. BERLIN, január 17. A nagy főhadiszállás jelenti: Macedóniai harcvonal: A helyzet változatlan. LUDENDORFF, első főszállásmester. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Véres zavargás egy francia municiógyárban Be'm, január 17. A Petiit Parisien-nek Jelentik Bordeauxból: Bassensbem, a municiógyárban nagy zavargás volt a minap. A fekete és sárga munkások két harci pártra oszlottak és olyan nagyszabású verekedést rendeztek, hogy katonaságnak kedldtt beleavatkozni. Több sebesült és halott maradt a verekedés helyén. Harminc kinai embert elfogtak. A gyár kerületén külön bizottsági szolgálatot rendeztek be.