Délmagyarország, 1917. január (6. évfolyam, 1-24. szám)

1917-01-18 / 13. szám

Szeged, 1917- január 18. DÉLMAGYARORSZÁG 3 Száznegyven szegedi a kereskedésben beszüntették (Saját 'tudósítónktól.) Régóta vár a közönság intézkedést, amely az országszerte uralkodó dohányinség megszüntetését, vagy legalább -a rendelkezésre álló dohánymennyiség egyenlő elosztását 'célozná. Azt mondják, hogy a dohánytermelésnek a békében elért mértékét épp a háború miatt nem tudja 'fokozni ,a pénzügyi kormány és a szükség ábíból állott elő, ihogy — nagyon helyesen — a katonákat látják el első sorban ' és ez oly nagy mennyiséget von el, hogy a megmaradt rész az itthoni szükséglet fedezésére nem elegendő. A rnult év végén a pénzügyi kormányzat rendeletet intézett valamennyi pénzügyigazgatósághoz a dohánygyártmányok eladásának szabályozásáról. A rendelet alkalmazását megkezdték 'Szegedien is. időszerű tehát megvizsgálni, Ihogy a fogyasztó közönség Igényeit — amint ,a rendelet mondja — 'hogyan kívánja a pénzügyi kormányzat a lehetőséghez képest az eddiginél jobban megóvni. Még a múlt táviben, november 12-én, adta ki Teleszky János pénzügyminiszter a kérdéses rendeletet, amelynek egyes intézkedései eléggé ismeretesek. A szegedi kereskedőket nagyon érzékenyen sújtja az a mód, ahogy a pénzügyiigazgatóságon a rendeletet magyarázzák, aminek egyik következménye az, hogy ez ideig száznegyven szegedi kereskedőtől vonták meg a dohánykisárusitási jogot. Igaz, ihogy ezek közül mintegy nyolcvan már is fölebbezelt, ez azonban édes-kevés vigasz az érzékenyen sújtott kereskedőknek,' mert a pénziigyigazgatósági határozatot fölebbezésre való tekintet nélkül azonnal végrehajtják. Nézzük meg már most, hogyan szól a rendelet ide vonatkozó része. „Meghagyom az igazgatóságnak, — mondja a pénzügyminiszter, — hogy az oly körzetekben levő nem kizárólagos dohánylkisárusoknak, akik fűszer, szatócs, korlátolt vagy 'korlátlan italmérési, vegyeskereskedői vatgy egyéb üzletekkel kapcsolatban gyakorolják a dohánykisárulást és amely körzetekben a fennálló vkizárólagos dohánykisáruddk az ez idő szerint megszorított dohánygyártmány forgalmát a fogyasztó közönség igényeinek megfelelően akadály nélkül képesek kielégíteni, a dohánygyártmány-hiány ideje alatt további rendelkezésemig a dohánygyártmányok kiadását szüntesse be." ' Ez a beszüntetés körülbelül 140 üzlettel szentben megtörtént. A mag^s számiból nyilvánvaló, hogy a pénzügyigazgatóság végzetesen tévedett. A dohánygyártmányok kereskedők számiára való kiszolgáltatását ugyanis nemcsák azokban a körzetekben 'szüntették be, amelyekben a forgalmat a kizárólagos dohánykisárudák is le tudják bonyolítani a közönség igényeinek megfelelően. Irányadó elvként állítja 'fel azon kivül a rendelet a következőket: azoikban a városokban, amelyekben elég kisáruda van, 'nem kizárólagos dohányárudáknak dohányt egyáltalán nem lehet kiszolgáltatni, de ha a város íterületének egyes részein a forgalmat a kisárudák számuk korlátolt volta amiatt bem elégíthetik ki, nem szabad megszüntetni az illető körzetben á dohánynak a nem kizárólagos doihánykisárusok részere való kiszolgáltatását, sőt „ily esetekben az illető körzetben levő minden 'nem kizárólagos dohánykisárus aránylagoson látandó el dohánygyártmányokkal." Szegeden nem ez történt. A belvároson kivül nincs városrész, amelynek forgalmát a közönség és 'a kincstár igényeihez mérten tudnák ellátni a kizárólagos dohánykisárudák. Nincs tehát jogosultsága annak, hogy a többi városrészben beszüntették a kereskedők számára való •dolhánykiszolgálást. Azt pedig egyenesen megtiltja a rendelet, hogy a város területének egyes részein az egyik kereskedő kapjon dohányt, a másik nem. Felsővároson pedig ez történt. Minden jel arra vall, Ihogy ugyanez a helyzet a többi városrészben is., A kereskedők nagy részét sújtja Indokolatlanul ez a végrehajtás, amely messze eltávolodik a miniszter' intencióitól. Ezt a súlyos sérelmet haladéktalanul orvosolni kell. Jnditvánifol^ napja. — fodor Jenői válaszioiia meg a közgyűlés ictnácsnokncck. — (Saját tudósítónktól.) 'Az élv első közgyűlésén a városatyák zsúfolásig megtöltötték a közgyűlési termet, de zsúfolva voltak a karzatok is. A kedélyeket természetesen a , napirendre kitűzött tanácsos-választás tartotta izgalomban; mindenki a választás eredményét leste, várta és az esélyeket latolgatta. Hogy -a 'törvényhatósági bizottság tagijai ilyen feltűnően nagy számban jelentek meg, szintén a választásnak tulajdonitható; éppen ezért nem lehet azon sem csodálkozni, Ihogy az ezt megelőző pontok tárgyalásánál ,a közgyűlés nagy többsége egyes szónokokkal szemben ,hgen türelmetlen magaviseletet tanusitott. Egyes felszólalókat szóhoz sem: hagytak jutni, másoknak pedig egyetlen hangját sem lehetett 'megérteni az izgatott és türelmetlen zajtól. — Szavazzunk! szavazzunk — ez volt a jelszó a szerdai közgyűlésen és az elnöklő főispán .bizony igen gyakran volt 'kénytelen nyugalomra inteni a városatyáikat. A választást megelőző pontok igy csak résziben tudták lekötni a közgyűlés figyelmét, de a vita néha mégis izgalmas harccá fejlődött. , A közgyűlés első délutánján mindössze a tanácsi előterjesztésekig tudott eljutni a törvényhatóságii bizottság a tárgysorozatra kitűzött interpelláció és Ihat indítvány miatt és ezek tárgyalása során — bár 'több íziben, forogtak komoly veszélyben — mindig a tanácsi előterjesztések kerültek ki győztesen. Különösen nagy volt a veszély a hattagú közélelmezési tanács szervezése ügyében beadott indítvány tárgyalásánál, az elnöklő főispán bölcsessége és jóakarata azonban végre mégis eloszlatta a félreértéseket. Dr. Cicafrícis 'Lajos főispán elnököli. Dr. Tóth Béla felolvasta a polgármester havi jelentését, .amit a közgyűlés tudomásul vett. Következett dr. Papp Róbert interpellációja, amit a oukorutalványok kiosztása körül a múlt hó elején tapasztalható tolongások ügyéhen intézett a polgármesterhez. Az interpellációra Balogh Károly válaszolt. Tény, — mondta, — hogy pár napon keresztül nagyobb arányú torlódások támadtak a rendőrlaktanyák előtt, amelyek a cukorutalványok kiállítását végezték. A hatóság azonban sürgősen intézkedett, hogy a közönséget megkíméljék a tolongásoktól. Ezért változtatták meg ugy a rendet, hogy maga a kereskedő állítja ki ,az utalványt, a melyet a közélelmezési hivatalnál csak le kell bélyegeztetni. Igy egyszerre 250 helyen juthat a közönség utalványihoz és a tolongások nyomban az intézkedés után meg is szűntek. Ugyanilyen rendszer szerint fog történni ezután minden fontos élelimiicikk kiosztása, ugy, hogy a közönség többé nem lesz kénytelen tolongani. Kéri válaszának tudomásulvételét. A közgyűlés a választ egyhangúlag tudomásul vette, ami után az indítványokra került a sor. Bokor Pál helyettes-polgármester ;dr. Kószó István inditvánvát isimertette az utcajárdák siippedése okának megállainitásáról. Az aszfaltjárdák általában hasadózottak az egész város területén. Különösen feltűnő a járda süppedése és megrepe•dése az állami felsőkereskedelmi iskola mellett. Indítványozza, hogy a süppedés okait szákértők véleményének meghallgatásával állapítsák meg. A tanács azzal a javaslattal terjeszti az indítványt a közgyűlés elé, hogy a folyammérnöki hivatal és a városi mérnöki hivatal szakvéleményének kikérése végett adja ki az ügyet a tanácsnak azzal, Ihogy amennyiben intézkedésre szükség volna, a két hivatal a terv 'és a költségvetés bemutatásával tegyen javaslatot. Dr. Kovács József azt hiszi, -hogy ez az eljárás nagyon hosszadalmas lesz. Egyszerűbb lenne felbontani a járdákat és uj betonalapot adni nekik. A közgyűlés a felszólalás után egyhangúlag hozzájárult a tanács javaslatához. (Uj szeryezeti szabályrendelet készül.) Taschler Endre főjegyző Valihora Istvánnak indítványát ismertette az adóügyosztály és adóhivatali különválasztásáról. Pásztor József a szervezeti szabályrendelet részletes átdolgozására tett indítványt, miután a ma érvényben levő 15 év alatt elavult. A tanács javasolja, mondja ki a 'közgyűlés, hogy Pásztor Józisef indítványát elfogadva, kiadja azt Valihora inditványával együtt a tanácsnak azzal, hogy a szervező bizottsággál tárgyaltassa le a szervezeti szabályrendeletet és a nyári szünidőben révideálja. Ezirányu javaslatát peidig a szeptemberi közgyűlésen terjessze elő. Valihora István őreimmel fogadja a tanácsi javaslatot, de indítványozza, hogy már a juniusi közgyűlés élé terjessze be a tanács a módosított szervezeti szabályrendeletet. Dr.. Balassa Ármin azon a nézeten van, hogy ilyen reformgondolat felvetésére a mai idők egyáltalán nem alkalmasak. Ma még nem tudhatjuk, Ihogy miként alakulnak a háború után a közélet és közigazgatás struktúrái. Kérdi, van-e értelme. Ihogy a közgyűlés foglalkozzék ezzel a kérdéssel, holott nem tudja, lesz-e alkalma ezt majd érvényesíteni is. Inditványozza, hogy a nem időszerű és gyakorlatiatlan javaslat fölött a közgyűlés térjen napirendre és utasítsa a tanácsot, hogy majd a háború után jöjjön erre vonatkozó konkrét javaslattal a közgyűlés elé. Wimmer Fülöp: Nagyon könnyen meg lehet dönteni azokat az érveket, amelyekkel