Délmagyarország, 1916. december (5. évfolyam, 282-311. szám)

1916-12-08 / 290. szám

Szeged, 1916. december 8. dédm a gy a rország 5 Uj képek az uj Belgrádból. Milyen a meghódolt szerb ? — Az újraéledő ipar és kereskedelem. — Magyar bakák a konakban. — Nők a korzón. — Ciril felírások helyén német táblák. — A Délmagyarország tudósítójától. — Belgrád, december 6. | szagaikat, közülük akárhányan tudnak ma­Távolról nézve nagyon siralmasan fest a | gyáriul, de inkább a nyelvüket hagyták volna dolog: meghódított tartomány alattvalójának lenni. Élni egy országiban, amelyben szület­tünk, amely a mienk volt, nyelvében, szoká­saiban Ízlésében, viseletében a miénk, a föld­jót mi szántottuk, gabonáját mi arattuk és egyszerre más lesz ezen a portán az ur. De talán legnehezebb elképzelni, hogyan illesz­kednek bele a meghódoltság állapotába a szerbek, ez a félrevezetett, oroszoktól áltatott nép, amely a maga szívósságával és nem ki­csinyelhető vitézségével odaadta magát a mindenható Hartwig politikájának. Aki va­laha közelebbről látta a szerbeket, hallotta hangos beszédüket, gyűlölködő kiifakadásai­kat, szemtelen és provokáló megjegyzéseiket, aki tudja azt, liogy akárhányszor konspirálni jártak át magyar területre és arról ábrán­doztak, hogy Szabadkáig és Szegedig az övé­ké lesz itt minden, az nehezen tudja elképzel­ni, hogy érzik magukat ezek a fenegyerekek, miképpen viselkednek most a fogatlan orosz­lánok. i A közigazgatás gyors és igazságos, a ka­tonai kormányzás a lehető legméltányosabb. Nincs itt sehol ok nélkül való vegzálás, nem bántják a meghódított tartomány alattvalóit, sőt azt lehetne mondani, hogy az dkkupált területre való belépés sokkal nehezebb az osztráknak, vagy a magyarnak, mint a szerb­nek. Az idegen, mielőtt szerb területre lépne, egész sereg vasutas, csendőr, rendőr és ka­tona kezén megy keresztül. Mindenre enge­délyt kiéli kérnie, mindent különböző hiva­talban. A szerb majdnem teljes akciószabad­ságot élvez. És mégis, ha az ember végig­megy Belgrád utcáin és látja a bocskoros, sunyi tekintetű, sárgult szakállú öreg parasz­tokat, akiknek soraiból egy esztendővel ez­előtt még kártékony, veszedelmes koniitácsik rekru'tálódtak, ha látja a. jezsuita módon hí­zelkedő szerb intelligenicát, a kényszeredett mosolyú nőket, a derékszögben hajlongó pin­céreket, az utca alázatos népét, észre kell vennie, liogy a levegőiben van itt valami; nyomasztó érzés, remegő csüggedés. Meg van mindene a szerbnek. Járhat, kellhet, ha sére­lem esik rajta, oltalmat kap, élelmezéséről gondoskodnak, a jogfolytonosságot fenntart­ják, és mégis Mietetlen észre nem venni, hogy kényszerhelyzet ben levőnek tekinti magát. i A szerb makacsság megtört. Köztudo­mású, hogy Petár alattvalói — miként az angolok megkövetelik, hogy mindenki ango­lul beszéljen — megkívánták, hogy mindenki szerbül érintkezék velük. Átjártak Magyar­országba, itt értékesítették gabonájukat, jó­kivágni, minthogy magyarul beszéljenek. Németül inkább. Most egy csapásra megvál­tozott minden. Belgrádban ugy járkálhat a magyar ember, mint Szegeden. Magyar ko­csisok, magyar hordárok a vasútállomásnál, magyar személyzet a szállodákban, vendég­lőkben magyar nóta a bakák ajkán, magyar lapok a rikkancsok kezeilben, magyarul be­szélő kereskedők a boltban. Hol vagyunk: Kecskeméten, vagy Szerbia fővárosában? A cirill felírás egyre 'kevesebb lesz, s mindjob­ban megszaporodnak a német táblák. Furcsa vegy tilók: szerb város, magyar beszéd, német felírások. Miután a kormányzóság hivatalos nyelve a német, természetes, hogy minden aktát németül szerkesztenek. A villamoson, a szolgálati nyelv német, az étteremben az ét­lap német, a szállodákban minden felírás német, az ipari ós kereskedelmi koneesszio németül van kiállítva, a bérkocsik tarifája német. (Egy órára két korona, minden továb­bi félóra egy korona). A cirill hetük helyét mindenütt a latin betűk váltották fel. • A szerb nők sokkaO hamarább beleillesz­kedtek az uj rendbe, mint a szerb férfiak. Fe­ketehaju, tüzesszemü leányok és asszonyok immár vidáman sétálnák a korzón és szíve­sen ismerkednek a magyar-osztrák és német katonákkal. Egyesek a kacórságnak egész arzenálját vonultatják fel. Láttunk például egy csinos leányt, kezében retiküllel, amely­nek egyik oldalára ez van hímezve: — Man spricht deutsch! lEz aztán alkalmas pillanatban kacérul megmutatja fess németeknek és osztrákok­nak. (Divat dolgában egy kicsit hátra marad­tak a háború miatt. Ott még mindig a háború előtti viselet van divatban: szíik szoknya, hoszu kabát, széles karimáj u kalap, betétes félcipő. Az uj divat: bő, rövid harangszoknya magas füzőscipő, kis kalap, alig van képvi­selve. Pedig azelőtt Paquin nem egy-két toa­lettet szállított Parisból Belgrádba. De nem­csak a polgári jellegü-hölgyek barátkoznak az idegenekkel, a Terazián. Rikító eleganciá­val formátlan nehéz cipőkben, végigsétál­nak az utcán azok is, akik hivatásból szerel­meskednek. Nagyon szigorúan ügyelnek rá­juk. Ezidőszerint háromszázhatvanan van­nak Belgrádban. Katonaorvosi felügyelet alatt. Tessék elképzelni, mennyire betartják a regulát. + Belgrád külső képe egészen átformáló­dott. Majdnem minden házban valami kato­nai parancsnokság rendezkedett, be, inert a katonai igazgatás rengeteg munkát ad. A komák, a gránátsebhelyes szomorú palota most üresen áll. Ormán feketesárga és német lobogó. Az aranyos vasrácsra egy magyar baka cédulát ragasztott ki, amely lakonikus rövidséggel igy közli a palota tulajdonosá­ban történt változást: Azelőtt Petár királyé volt, most IV. Károly királyé. Az öreg magyar népfölkelők jóizü nyu­galommal pipáznak a konak udvarán. Az egyik honvédet megkérdeztük, meg van-e elé­gedve a szeríb udvarnál levő kvártélyával. — No, ide ugyan nem gyün vissza többé Petár! — hangzott a válasz. Mán csak mink leszünk Belgrádban az urak! A honvéd ezután a konakkal szemközt levő orosz követségi palotára mutatott. — De annak a gazdájához se lesz szeren­csénk! A követségi palota, amelyet több magyar és osztrák gránát talált, le van pecsételve, kapujára feltűnő betűkkel ez van írva: — Eintritt verboten! Az élet napról-napra elevenebbé lesz. Né­metek, magyarok, osztrákok, ipari és keres­kedelmi ügyekben nagyon sokan utazgatnak Szerbiába. De intenziven érdeklődnek a bol­gárok és a törökök is. Egyes fotográfusok kirakata legjobban karakterizálja a helyze­tet. A legutóbbi időkből vannak1 itt felvéte­lek, amelyekben a szerb kereskedelmi élet vezetői együtt vannak lefotografálva a német ós magyar kereskedőkkel. Az ellenfelekből igy lettek üzletfélek. Az árubevitel katonai­lag van szervezve Szerbiában. Bármilyen árut csak az úgynevezett Waarenzentrallager közvetítésével szabad bevinni a meghódított területre. Katonai kezelés alatt áll Belgrád­ban a villamos vasút és világítási üzem. A katonai hatóság tartja üzemben nemcsak a belgrádi, hanem á jagodinai és velika-plani­nai vágóhidat. Ez utóbbi helyen a német hadvezetőség kezelése alatt egy sörgyár is dolgozik. Megkezdte már üzemét a szövő ós posztógyár, egy kisebb szabású csökoládé­gyár és szalmakalapgyár. A hadvezetőség mindent elkövet, hogy elegendő szénnel lás­sa el az országot. A háború alatt a szerbiai állatállomány erősen megfogyatkozott és a katonai kormányzóság arra törekszik, hogy az állatállományt felfrissítse. Vécsei Miklós. „CYLOL" fagyszesz legcsodásabb hatású szer, mely egy hét alatt elmu­lasztja a legmakacsabb fagyást is, bármilyen test­részen. Kitűnőnek bizonyult sömör, vörösség és bör­viszketegség ellen is. — Próbaüveg K 2.50, eredeti üveg 3.50. — Vidékre postán szállitva 3 üvegnél portómentes. Kapható egyedül a készítőnél. Nemecz Dezső áv"?éí^ában Szeged Tisza Lajos-körut 73. Dugonics-téri sarok mellett. Telefon 3—41. sz. Abonyi Mihály ezelőtt Holtzer és Abonyi = Széchenyi-tér 2. = Ajánlja a most érkezett legujjabb férfi és fiu téli kabát és Raglánjait. Férfi-, és fiu- gyermek-öltönyeit, azon­kivül szőrme Mikádóit. :-:

Next

/
Oldalképek
Tartalom