Délmagyarország, 1916. december (5. évfolyam, 282-311. szám)

1916-12-08 / 290. szám

6 DÉLMAGYARQRSZAG Szeged, 1916. december 8. SZÍNHÁZ MŰVÉSZET oooo műsor: PÉNTEK D. U.: Tatárjárás. Operett. PÉNTEK ESTE: János vitéz. Daljáték. Pá roa hárombarrnados. SZOMBAT d. n.: Jjfgiifiági előadás Vén bokcm csos és fia a huszár, népszínmű. SZOMBAT: Hannele. Álomjáték. Páratlan egyharmados. VASÁRNAP D. U.: A Bernát bácsi. Víg játék. VASÁRNAP ESTE: Három a kislány. Éne­kes játék. Páros kétharmados. mm Hannele. (Repríz.) A szegedi szinház tudva­lévően az idei szezónhan programjába vette klasszikus darabok szinrehozáisát is. Pro­gramnak ez mindenesetre dicséretes, szán­déknak nemes ós a szinház kulturhdva tásának megfelelő. A világirodalom örökbecsű alko­tásaihoz való vissza-visszatérés igaz művészi feladata a szinháznak, amely ezzel a cseleke­detével egyúttal vezekel azokért a bűnökért, amiket a működésének gondtalan hétköznap­jain a művészi Ízléssel és hagyományokkal szemben annyiszor elkövet. A szándéktól, a tervtől a kivitelig azonban igen nehéz ut ve­vet. rEzen az uton csak tiszta művészi lelkiis­merettel szabad elindulni, vagy inkábíb meg­állani. Avatatlan kézzel, hivatottság nélkül a klasszikusok műveit színpadra vinni ke­gyeletsértés. A szinház tehát nem könnyű fel­adatot vállalt a klasszikus-ciklus rendezésé­vél. Amidőn a szinház nemesebb törekvései­nek eredményét bíráljuk, tudjuk, hogy min­den tekintetben kielégítő előadást nem vár­hatunk egy vidéki színtársulattól sem. Ami természetes. De azt megkívánhatjuk, hogy a színtársulat a klasszikus darabok szinreho­zásánál művészi képességeinek legjavát adja a rendezésben és előadásban egyaránt. A klasszikus-ciklus második előadásán Hauptmann Gerhardtnak, a nagy német köl­tőnek és drámaírónak Hannele című álom­költeménye került színre. A poétikus, meg­rázó jelenetekben bővelkedő darab cselekmé­nye egy szegényházban megy végbe. Han­nele, Mattern pallérnak, egy iszákos, durva embernek a mastohaleánya. A kis leánynak az anyja meghalt és a szívtelen ember veri, üldözi, koldulni kényszeríti a szerencsétlen leányt, aki kétségbeesésében a tóba veti ma­gát. iEgy erdei maink ás kimenti a szegény leányt, a falu tanítója gondjaiba fogadja és nagybetegen a szegényházba viszi, a melynek a szenvedésektől elgyötört lakói az nj társat nem nagy szívességgel látják. Csak hamar megjelenik a szegényházban az elől­járó, az orvos, elküldenek Mártha nővérért is. A halálosan beteg kis leány nagy fájda­lomról panaszkodik, a nővér vigasztalja. Lá­zas álmában megjelenik Hannele előtt apja, aki még most is szidja, korholja; az édes­anyja, akinek gyöngéd szavai megnyugtat­ják, angyalok, akik mennyei zsolozsmákat zengenek neki. Mire az orvos újból megláto­gatja, szenvedéseitől megváltja a halál. Szép menyasszonyi ruhába öltöztetik, üveg­koporsóba fektetik. A falu szegényei ámulva állják körül a koporsót. A szegényházba TELEFON: Igazgató: TELEFON: 11-85. VAS SÁNDOR 11-85. Pénteken A Nordlsk filmgyár világszenzációja! Csoda film! Nagy atrakciós filmdráma 6 felv. ttvvvv vvvv tt? v Vígjáték 2 felvonásban. Előadások pénteken 2, lh4, 5, 7 és 9 órakor. Szombaton d. u. 3 és vasárnap d. e. 11 órakor ifjúsági és gyermek mese előadások. tántorog Mattern ,pallér is szitkozódva, itta­san. A tanitó korholó szavai az elvetemült embernek felrázzák bűnös lelkiismeretét, aki tudatára ébred a kínzó, embertelen bánás­módnak, amellyel a szerencsétlen leányt ha­lálba kergette. A halottas ágynál megjelen­nek a tanítónak kis tanítványai is, akik bűn­bánóan bocsánatot kérnek Hannelétől, hogy koldusibercegnőnek csuifolták. Hannele az angyalok karénekétől kisérve örök álomba tér. A Hannele előadása a rendezéstől nem kiván nagyobb követelményeket. Mind a két jelenet a szegényházban játszódik le. A diszletezés munkáját tehát igazán könnyen cl lehetett intézni. Nagyobb hiba a rende­zésiben nem is volt, de a részletekben sokszor eltért a szerző instrukcióitól és ez nem vált javára az előadásnak. Az egyik szereplőnek fekete szakállt ajánl a szerző, de — nem tudni, miért — barna szakálla volt. A vá­szonra festett ég, ahol az angyalok meg­jelennék, rongyos, foltozott, piszkosra má­zolt. És az üvegkoporsó! Mind olyan mulasz­tások, amiket egy kis gondossággal, nagyobb anyagi áldozat nélkül is el lehetett volna ke­rülni. A szövegeltérésekhez, kisebb áttugrá­soklioz már hozzá vagyunk szokva; ezt nem is emiitjük fel. A szereplők közül Lendvai Lola a cím­szerepben ujabb bizonyságát adta képessé­geinek. Szerepét — és a színháznál már ez is nagy érdem — jól tudta. Az agyonkinzott leánynak szenvedését, irtózató t a kegyetlen apától, vágyódását a szerető édesanya után, boldog megnyugvását az Istenben és ártat­lan hitét a jóság diadalában művészi esz­közökkel juttatta kifejezésre, Alakítása a szerző intenciónak megfelelő volt. Az első je­lenet végén a közönség ismételten a lámpák elé szólította és őszinte elismeréssel jutal­mazta szerepléseórt. Gömöri Vilma (iMártha nővér), Körmendi Kálmán (Gottwald) jók voltak. Az előadásban még Cserényi, Szegő, Szilágyi, Rogoz, Harsányi, Ungvári, Tóth és Kunosi vettek részt. Előadás előtt dr. Dettre János méltatta alapos készültségre valló konferálás kereté­ben a klasszikus előadások jelentőségét és Hauptmann Gerhardt irói egyéniségét. (d. d.) — Dohnányi Ernő hangversenye. Doh­nányi lErnő hangversenye iránt az érdeklődés egyre fokozottabb mértékben nyilvánul meg. December 12-én, a Tisza-szálló nagyter­mében tartja meg a világhírű művész egyet­len hangversenyét a következő műsorral: Schumann: Fantasié C-dur. Op. 17. Mozart: A-dur szonáta. Dohnányi: Hat etüde Op. 26. (Első elő­adás.) Chopin: H-moll szonáta. Op. ,58. Jegyek még kaphatóik a Délmagyar­ország kiadóhivatalában. Azok, akik jegy éket lefoglaltak, vegyék át, mert az általános ér­deklődés folytán a jegyeket tovább fenntar­tani nem lehet. E M H-izzótestek és üveghengerek In vert p / és Auerégőkre legjobb minő­it 11 ségben FONYÓ SOMA, világí­tási-vállalatnál, Kölcsei-utca 4. Telefon 165.

Next

/
Oldalképek
Tartalom