Délmagyarország, 1916. december (5. évfolyam, 282-311. szám)

1916-12-31 / 311. szám

14 délmagyar0r8zag Szeged, 1916. december 31. A koronázási ebéd a szegedi népkonyhákban. (Saját tudósítónktól.) Szeged tanácsa október elsején tartott ülésén tudvalevőleg elhatározta, hogy a legszegényebb néposztály téli élelmezését megkönnyítendő, a város különböző pontjain népkonyhákat állit föl. A szervezéssel dr. Gaál Endrét blzJa meg a tanács, a közgyűlés pedig megszavazott 50.000 korona íentartási költséget a népkonyhák céljaira. A népkonyhák, összesen néy, december elsején már meg is kezdték működésüket. A Délmagyarország akkor hosszú cikkben számolt be a tapasztaltakról, amelyben fölvilágosítottuk a közönséget mindarról, a mit a hatóság erre vonatkozóan publikálni elfelejtett. Megírtuk, hogy a családias jellegű szervezés következtében a Boldogasszony sugáruti népkonyhában mindössze négyen jelentkeztek ebédért a megnyitás napján és hogy nem sokkal több jelentkező akadt a Vörösács-utoai, Kossuth iLajos-sugáruti és Csongrádi-sugáruti népkonyhákon sem. Bár a hatóság a népkonyhai jegyrendszer komplikáltságán mitsem változtatott eddig és bár még mindig mereven ragaszkodik ahhoz az álláspontjához, hogy akinek yan harminc fillér napi jövedelme, az csak fizesse meg az ebédek árát, amelyek egyébként vacsorára is elegendők, a helyzet azóta mégis megjavult a népkonyhák körül. Ma már nem szégyen, de tíznél, sőt 'húsznál is többen ebédelnek egy-egy népkonyhán. Szombaton, a koronázás napján, tekintettel a szépen hangzó kommünikére, amelyeket a hatóság a népkonyhák koronázási ebédjéről kiadott, újból Irogatást tettünk a város két téli népkonyháján. A Kossuth Lajos-sugárut 49. számú ház a rókusi plébánia mel l ett van. a Fel támadásutca környékén. Egyemeletes, barnára festett épület. A száraz kapubejárat fölött erkély. Az utcára csak egy üaletajtó nyílik, ez a népkonyha bejárata. írás is figyelmeztet rá; a talon nyomtatott betűkkel van felírva egy keskeny kis táblára: Városi népkonyha. Egyéb figyelmeztető nincs is ezen kívül. De nincs is rá szükség; 11 órától kezdve tépett ruháju, töpörödött nénik mendegélnek a ház felé és szomorú szemű, karaván arcú gyermekek' álldogálnak előtte, kezükben, fazekakkal, lábosokkal. özv. Krob Gusztávné fogad, ö vezeti ezt a konhát; tavaly, is ő vezette. A helyisége is ugyanez volt; hatalmas söntés, nagy vendéglő-terem lelhetett ezelőtt. Egy hatalmas üstben babfőzelék; mellette óriási lábosban pörkölt. Birka. Mind a kettő izesen elkészített étel; az üst körül 6—8 didergő asszony melegszik. -- Tavaly . . . tavaly sokkal többen voltak — mondja Krobné, aki lekötelező szívességgel mutogat meg mindent. — 150 személy részére főztünk; most csak 75-en jönnek, Pedig azt hittük, többen jesznek, mint tavaly. De az emberek nem tudnak, vagy nem akarnak fizetni. Sokalják a 30 fillért is. Ingyen kellene. Azt mondják, nincs pénzük. Most is mindössze 25—30 ha fizet. — Pedig sokkal nagyobb forgalomra számítottunk. Ott van még két üst; edények. Eddig semmi szükség nem volt rájuk. A terem másik sarkában tényleg hatalmas üstök és edények állnak üresen. Tizenegy órára kész az ebéd: megkezdődik a kiosztás. Hatalmas literes kanalakkai merik 'k> az ételt a fazekakba. Mikor a hust is megkapják, néhány felsóhajt: — istenem . . . hus! . . . Ez a népkonyha nyolc vendéggel nyilt meg. A Boldogasszony-sugáruti népkonyha szintén a 49. szám alatt van. A rikító-zöldre festett, utcára nyiló bejárati ajtó felett egy derék hentesmester cégtáblája. A szük kis helyiségben már csak két üst van; körülötte ketten szorgoskodnak. Ez a népkonyha jelenleg 38 ember részére főz. Ma gulyás volt, krumplival. Birkagulyás. Megkérdezzük: — Nem jönnek soha többen, mint harmincnyolcan? — Hogyne, uram — hangzik a válasz. — Jönnek bizony ott, de nincs jegyük. Nekünk pedig nem szabad többet főzni, mint ahány ebédjegy ki van adva. Ma is nagyon sokan voltak, de mit tegyünk, ha nincs jegyük? Megkérdezzük, a többi két népkonyhán, hány ember részére főzhetnek? — Száz, százhúsz embernek összesen. Mikor a népkonyhák megnyíltak, minden konyhát ugy rendeztek be, hogy ötszáz embernek főzhessenek. Es kiderült, hogv a négy népkonyhára összesen háromszázan járnak. Megjegyzendő, hogy a legtöbben, még ma nem tudják, milyen uton juthatnak népkonyhai ebédhez. A hatóság nem tartja szükségesnek közölni ma sem. Minek is? Nem szép lesz, ha majd arról lehet beszámolni, hogy az 50.000 kor.ona el sem fogyott egészen? Pedig négy népkonyha működött. Négy. Ingyen adtak ebédet és 30 fillérért BOLDOG ÚJÉVET kiván igen tisztelt vendégeinek és ismerőseinek KOVÁCS JÓZSEF a Korzó-kávéház tulajdonosa. azoknak, akik fizetni tudtak. Hogy hányan juthattak ingyen ebédhez, az mellékes. Fő a látszat és a látszat szép. Mint például most is: „A koronázás napján népkonyháinkban ingyen ebédet adtunk a város szegényeinek." Ez aztán rend, disznópörköltet hirdetettek és birkát adtak; a „legszegényebb néposztály" segítését hirdették és pénzért adják az ebédet és kizárják belőle a legszegényebbeket. MttaQSIXKMMMk. Felelős szerkesztő: Pásztor József. Kiadótulajdonos: Várnay L. Pollin TesM férfi és női divatcikkek legnagyobb raktára. — :: Legmegbízhatóbb cég. :: Legolcsóbb beszerzési forrás. Csekonics-u. 6. Telefon 854. Széchenyi-tér 17. Telefon 855 Leszállított (karácsonyi) árban: Legújabb kész nöi kabátok, szövet, bársony plüss és perzsából, bundák, szörmeáruk, blúzok, aljak stb. Mérték szerint készülnek: divat kabátok, kosztümök, torilettek stb. mérsékelt árban. Reményiné Felcimann Sári női divatháza és divatszalon, Szeged főposta mellett. Tanuljunk idegen nyelveket a Város nyelviskolában. Telefon 14—11. — Városi gépkocsi fuvarozási üzem telefon szám 374 és 598 I-izzótestek és üveghengerek In veri és Auerégőkre legjobb minőségben FONYO SOmA, világítási-vállalatnál. Kölcsei-utca 4. Telefon 165 liiDlisi Mimii irts! Iskola hegedűkben, valamint az öszszes hangszerekben és alkatrészekben hangszerkészítő, szeged, Szolid árak. Babós Sándor Iskola-utca 8. Juszfiez Dezső órás, ékszerész fóöScsey-utca 2. a ROYAL-kávéházzal szemben Nagy óra-és ékszerjavité-m&ihely. Dus választék mindennemű órákban és ékszerekben. 3.20