Délmagyarország, 1916. december (5. évfolyam, 282-311. szám)

1916-12-28 / 308. szám

Szerkesztőség Kárász-utca 9. Telefonszám: 305. Egyes szám ára 10 fillér. Szeged, 1916. ELŐFIZETÉSI ÁR SZEGEDEN egész évre K24— félévre . . K 12'­negyedévre K 6-—egy hónapra K 2-­ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egész évre K 28-— félévre . . K 14-— negyedévre K 7 — egyhónapra K 2-40 Kiadóhivatal Kárász-utea • Telefonszám: 81. Egyes szám ára 10 fillér. V. évfolyam 308. szám. Csütörtök, december 28. Károly király. Három nappal a legnagyobb nemzeti ünnep előtt a létfentartási harcát vívó Magyarország lelkes örömmel köszönti fővárosában az ifjú királyt és királynét. Egyrészt a gyász, melybe a nemzetet és az uralkodó dinasztiát Ferenc József öt hét előtt bekövetkezett halála döntötte, másrészt a harmadik éve tartó háború, a mely a nagy harctéri sikerek ára fejében tömérdek áldozatot kivánt, útját állják an­nak, hogy az uj királyi párt az egész or­szágot elárasztó hagyományos ünnepé­lyességgel és disszel fogadja a mlagyár nép. De busz millió ember szivéből lobo­gott fel mégis az a lelkesedés, mely Ká­roly királyt és hitvesét Budapesten való megérkezésükkor és a budai várba való bevonulásuk alkalmával az őszinte érzel­mek legkülönbözőbb megnyilvánulásaival nébáiny ezer ember ajkáról üdvözölte. Minden napnak, amelyet ma átélünk, fejezeteket fog szentelni a világtörténe­lem. Eseményekben dúsabb korszakot aligha élt még az emberiség, melynek sok évezredes kulturáját imost érte a legna­gyobb erőpróba. Nemzetek világtörténelmi pozíciójának óriási méretekben való meg­erősödését eredményezhette volna ez a háború, amelynek számunkra egyik leg­értékesebb,- jelentőségben talán minden imást lebíró tanulsága, hogy a dualisztikus államforma és a dinasztia legfőbb táma­szának ismét a magyar nemzet bizonyult. Érthető, ha azok után, hogy erőkifejtésünk nagyszerű eredményei szövetségeseink ré~ szérÖHs ismételt elismerésben és méltány­lásban részesülték, a magyar nemzet 'sorsa jobbulását várja itthon rs, annak a hatal­mi egységnek keretein belül, amelynek egyik, egyre kétségtelenebb, hogy erősebb alapja a gazdaságilag fejlett, fejlődésében nem gátolt, erős kuíturáju, szellemi és anyagi javakban gyarapodó polgárságu Magyarország. Ez a várakozás annál ért­hetőbb és indokoltabb, mert számunkra az újkort nemcsak a hiáboru közismert eseményei hivatottak megnyitni, hanem az a változás is, amely a trónon bekövetke­zett. Károly királyt, mint trónörököst a sors rendelése közvetlenül a háború kitö­rése előtt álíitottai az események homlok­I terébe. A nemzet trónja várományosát is hagyományos tisztelettel és szeretettel szokta övezni. Az ifjú Károlyt is hama­rosan szeretetébe fogadta. Véres és di­csőség-koszoruzta harcok során egyre erősebbé edződött ez a szeretet, mig no­vember 22-én a kedves főiherceg, a fiatal trónörökös, aki a harctéren annyi ma­gyar vitézi tettet ékesített fel elismerés­sel, a trón magasságába emelkedett. És a háború tombolása közben, mig seregeink Romániában a legszebb babéro­kat aratták, itthon megilletődve, önérzet­ben, erőben és hitben megerősödve álltunk az uj eseménnyel szemben és latolgattuk: mit hoz $ legközelebbi jövő? Vájjon lesz-e áldozatainknak értelme, hiszen sosem kér­deztük, mikor szakad végük? Az uj (ki­rály, aki az összes harctereken vitézül harcoló magyar katonák százezreivel ta­lálkozhatott, megérezte-e királyfhüségün­ket, megértette-e hivatásunkat, méltá­nyolja-e erőnket és hi'szi-e hivatottságun­kat? Mit hoz a legközelebbi jövő e sokat próbált és sokat áldozott nemzetnek a — trónon? Az események sókkal gyorsabban ad­ták ,meg ,a választ, mint hinni mertük vol­na. IV. Károly mindjárt uralkodása első napjain a legkényesebb és legfinomabb al­kotmányos érzéknek szolgáltatta kétség­bevonhatatlan tanuj eleit. Rendelkezései egy alkotmányos uralkodó előkelő alakjá­nak kontúrjait rajzolták meg. Hogy a mai rendkívüli időkben minél előbb a teljes ki­rályi hatalom birtokában lőhessen, kifeje­zést adott abeli szándékának hogy még az idén meg akarja magát koronáztatni. Be­tetőzte első intézkedéseit az az üzenete, a melyet Tisza miniszterelnök utján kül­dött: természetesnek találja, hogy az év jelentékeny részét Budapesten töltse és hogy ,trónörökös fiát a paritásos helyzet­nők megfelelő nevelésben részesitse. Any­nyira természetesnek, hogy szerinte telje­sen fölösleges ennek a két kívánságnak a hitlevélben! való külön hangsúlyozása. Néhány hétnek ilyen előzményei után köszöntött az országra a mai nap, ami­kor a fővárosba érkező királyi párt a 'ko­ronázásra készülő nemzet a szeretet és ragaszkodás minden figyelmességével üd­vözölte. A budai királyi lak árva néptelent­ségét négy napra .Száműzi az ifjú király­nak az a bölcs elhatározása, hogy -az uralkodói hatálom teljességét a szent ko­ronával való fölkeneté'sével minél előbb megszerezze. A Dunára éveken át söté­tem meredő ablakok mögött világosság gyulád ki, hogy a pompás panoráma fe­lett átvegyék az uralmát. A nép jövendője álmait szövögetve tekint a magasan szé­kelő hatalmas palotára, amelyben kibon­takozni készül a történelmi nevezetességű mpgyar udvartartás uj fénye, dicsősége és népszerűsége. A király természetesnek tartja, hogy az év jelentékeny részét Ma­gyarországon töltse, A nemzet viszont természetesnek tartja, iogy minden jó szó­ért százezerrel adózzék. A nemzet szive mindig .nyitva azok szálmára is, akik megsebezték, hát még azokmak, akik Ígé­retek gazdag reményeivel közelednek hozzá. , Az uj király, akit hódolattal köszönt ma az ország, sorsdöntő események ide­jén foglalta el a trónt. Amikor ma hoz­zánk érkezett, jobban éreztük, mint va­laha, hogy régi jogos vágyaink Ígéretes kibontakozásának a korszaka megkezdő­dött. Az uj király megérti a magyar nem­zetet, ismeri múltját, méltányolja jelenét, tudja. .alkotmányát és fáradozni fog, mint nagy elődje, felvirágoztatásán. Hunyadi Mátyás mondja Pozsony városához inté­zett meghívó levelében, hogy azért törek­szik a szent korona felvételére, mert ab­ban összpontosul az egész 'királyi méltó­ság ereje és összesége. IV. Károly is a ha­talomnak ezt az erejét és összes égét bizo­nyára a nemzet javára fogja fordítani, a kitől minden jog és erő ered. A nemzet pe­dig mély megindultsággal készül a koro­názási ünnepségre, hogy hódolattal nyújt­sa a szent korona misztériumával a kirá­lyi méltóság teljét a fiatal trónutódnak. A szent korona bizonyára érzésben és célókban, vágyakban és tettekben, aka­rásokban és alkotásokban is eggyé fogja forrasztani a királyt és nemzetet azon az uton, amelyen IV. Károly neve egyike lesz a legnépszerűbbeknek, az ország pe­dig egy bölcs uralkodó okos kormányzása alatt fejlődni, erősödni és gyarapodni fog.

Next

/
Oldalképek
Tartalom