Délmagyarország, 1916. november (5. évfolyam, 257-281. szám)

1916-11-14 / 267. szám

Kedd, 1916. november 1.4. DftLM A G Y A R ORSZ ÁG Tengerészeti repülőink sikeres vállalkozásai. BUDAPEST, november 13. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) A november 12 röl 13-ra virradó éjszaka tengerészeti repülőgépeink bombákat dobtak a pente—la aescuro-i gyártelepekre és a ravennai vas«ti telepekre. A hatás pusztító volt. Az előbbi helyen telitalálatokat értek el két cukorfinomitóban, a kénfinomitóban, a villainosmiivekben, a vasúti hidon és több tűzvészt figyeltek meg. Ravennában telibe találták az állomási épületet. Az összes repülőgépek sértetlenül tértek vissza. HAJÓHADPARANCSNOKSÁÜ. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Hivatalos török jelentés. A Magyar Távirati Iroda jelenti Konstantinápolyból: A főhadiszállás közli november 12-én: Kaukázusi front: Csatározások a ini javunkra. Foglyokat is ejtettünk. A többi arcvonalon nem történt jelentős esemény. Oroszország becsapta Romániát. Frankfurt.; november 13. A Franlcf. Zlg.öfi'k a FaVkentbayn-badseregnél levő tnrlósifóji irja: Oroszországnak ez év janmár óta Besszarábiában nagyobb esa.pata volt. A cár Bénikon és Odesszában többször felkereste a csapat táborokat. Ezzel a látogatással a román nyilvánosságot figyelmessé akarták tenni a csapatösszevonásra. Mindig azt mondták, hogy Oroszország besszarábiai csapatai készek a Honiániába való betörésre, ha Románia nem áll önként Oroszország mellé. Júniusban az orosz támadás kezdetén kiürítették a begSzarábiai csapattáboroka l. Augusztus elején is'mét körülbelül 100.000 ember volt ott együtt. Nagyrészben törzscsapatok voltak, amelyek tőként Reni mellett voltak összevonva. Ez a hadsereg, amelyet a konzervatív román politikusok blöflf--hadseregnek neveztek, arra volt tóprielve, hogy Romániának a háborúba való '^avatkozása esetén betörjön Dobrudzsába. A r°mán hadvezetőség nem mulasztotta el a román nyilvánosságot figyelmeztetni, hogy DélHesszarábiában enős orosz csapatokat vontak Össze. Romániában azonban senki sem tudta, bogy valójában mekkorák ezek a csapatok. N'/.t a román hadvezetőség el tudta leplezni "dndenféle intézkedéssel, mint a besszarábiai rámán, határforgalom elzárásával, a postaforSalom korlátozásával, román alattvalók átlé®éséne.k megtiltásával és rendkívül éles elleukémikedéssel. Ennek meg volt a maga oka. akarták, hogy Romániában sokkal naSy°bbnak lügyjék a Besszarábiában összevont es%atok számát, mint /minő a valóságban !°H. Igy például Romániában augusztusban ^Halában az volt a nézet, hogy Réni és OJeszkörül 300.000 főnyi orosz csapatot vontak ráráe, holott a valóságban ebben a hadseregetl nem volt több katona 50—60.000-nél. Délmagyarország telefonjai Szerkesztőség 305. Kiadóhivatal 81. jyforcr/it Románia súlyos IjelyzeléroL Az a zavar, amelyben Oroszország a fenyegetett Románia megmentése miatt van, legvalószínűbben abból a hamis számításból eredt, amelyet a középponti hatalmaknak a román háború előtti haderejéről és hadi eszközeiről csinált. Emlékeztetmink kell arra, hogy a legutóbbi évben ismételten terjesztettek oly híreket, amelyeknek a forrása némileg átlátszó volt. Egy nagy orosa hadseregnek Besszarábia déli részében való felállításáról szóltak. Ezek a csapatok állítólag Odessza és Reni körül lettek összegyűjtve. Egyszer háromszázezerre, máskor egy negyedmillióra tették a számát, amelynek célja felől nem volt biztos adat. Ezen hirek közül a legtöbb Londonon át jutott hozzánk és az orosz főhadiszálláson tartózkodó angol tudósi toktól eredt. Amig Oroszországnak Romániával való tárgyalásai tartottak, Ofaszotiiszág csaknem áttörhetáthen ffí\iigalmi zárlatot alkalmazott Romániával szemben. Most felmerül az a gyanú, vájjon egyáltalán volt-e valaha akkora ez az orosz tartaléksereg, amekkorának az angol tudósítók föltüntették? Ezt már csak a jövő fogja tisztázni. Magam ismételten kifejezést adtam e helyütt azon kétségemnek, hogy Oroszország az ő tartalékseregét ezen a helyen oly sokáig tétlenül hagyja. Aztán jött az oroszok nyári offenzívája az ő rettenetes erőfelhasználásával. Ha nem akartak a Kővel, I.eníberg és Észak-Magyarország ellen irányuló tervükkel felhagyni, a legsürgősebben kellett kiképzett erőket utánpótolni. Tovább Lesiczky tábornok offenzívája is sokkal több erőt vett igénybe, a mennyi kezdetben rendelkezésére állott. Bukovina kiüritése után kitűnt, hogy védelíiiink a Kárpátokban nem volt megtörhető. Ide is kellett a Besszarábiában összegyűjtött emberanyagból dobni és mikor aztán bekövetkezett Románia hadüzenete, nem lehetett már sok .abból a tartalékerőből. Mojsif némileg nyilyámSalóvii lett, hogy az arbsz hadvezetőség tényleg aránylag cs[ak gyönge haderőket vonultatott fel a Dobrudzsába. Lehetetlen volt tehát azt várniok, hogy ezek a gyönge haderők román seregrészekkel egyesülve képesek legyenek Bulgárián keresztül a Konstantinápoly ellen irányuló előnyomulást keresztülvinni. Ellenségeink nagy tévedése ugylátszik megint azon alapult, hogy lehetetlennek tartották, hogy dacára a keleti nyári offenzívának és a Somme és Ancre közti küzdelemnek a Balkánra vethető erőkkel rendelkezzünk. Egy kiindulási hiba, amely a felvonulási tervekből alakul, nehezen javítható ki egy nem túlságosan hosszú hadjárat folyamán. Az a mód, amellyel rajta vagyunk, hogy a román hadjáratot energiával vezessük, a javítás lehetőségét még csökkenti. S most Oroszország azon kérdés előtt áll, hőyá vésse utolsó tartalékait és mint segítsen a mind sulyosabbá váló eröhiányon. Mi azonban a Románia ellen harcoló seregeink feladatát megkönnyítettük azzal, hogy az orosz frontot különböző fontos pontokon fenyegetjük. A brandenburgi csapatok előretörése Skrobova vidékén méltó pária a Narajovkánál, Stochodnál és Styrnél lefolytatott harcainknak, amelyek helyzetünket tetemesen megjavították. Nagyobb orosz erőknek rövid idő alatti odatolása az elégtelen vasúti hálózat miatt nagy nehézségekkel jár. Ezek az állapotok, miként az olasz lapokból világosan kiolvasható, a legnagyobb aggodalmat keltik ellenségeinknél és akadnak olyan nyilatkozatok is, amelyek Románia nagy veszélyét becsületesebben ismerik be, mint az angol miniszterelnök minapi beszédje a Quildhallban. Asquitlh a román helyzetről nem- tud egyebet mondani, mint azt, hogy Anglia tiszteletreméltó szövetségesei csodálatos elismerésreméltók fényes és SZÍVÓS ellenállásuk miatt. Fényes ugyan ez az ellenállás nem volt, szívóssá pedig csak akkor lett, amikor a megvert román seregek az erdelyi havasokban a terep szörnyű nehézségeit a maguk javára tudták fordítani. Máskép hangzanak az olaszországi riadók. A Muttino néhány nappal azelőtt a leghevesebb módon támadta az .orosz hadvezetőséget, amiért elmulasztotta, Romániának a kellő időben elegendő segítséget nyújtani. Es a ReSto dtl Carlino azt irja: „Oroszország hiányos támogatása abban is mutatkozott, hogy az orosz offenzíva az ErdősKárpátokban a kritikus pillanatban ellanyhult és nem telhcnmentesitette Romániát eléggé Falkenhayn támadásaival szemben." Falkenhayn és Arz csapatainak az előhaladása az utóbbi napokban szembetűnőbbé vált. A hegyi háború nagy nehézségeit lassankint leküzdik. Nevezetesen Rimnik Balzea irányában az Olt mindkét partján jelentős lépés történt. A Spininéi levő magaslati állások a mieink. A Baiesti-sznkaszt átléptük és a románok Sardoiunál levő erős állásai a kezünkön vannak. Az Olt völgye áthasítja az oláh alföldet és nyugati és keleti félre osztja. További lépés előre a Catnpolungtól északr.a fevő területen történt. Ennek a lámadó csoportnak az iránya Pitesti, vasúti csomópont, a mely 100 kilométerre Bukaresttől az oda vivő ős&zehöttéiést ur\alfti. De azok az oszlopaink is, amelyek a Predcál-szovoson kijutottak és áthágtak a Bodzái hegyeken, szintén tért nyertek dél felé. Előnyomulásuk távolabbi célja Ploesíi és Buzau, e két fontos vasúti csomópont. Jelenleg még hatvan kilométernyire vagyunk e pontoktól. Arz hadseregének súlyos harcai Erdély keleti frontján kedvezőbb stádiumba jutottak. A Gyergyói-hegységbcn a november 4-én tőlünk elragadott terep, csaknem a maga egészében megint a mienk. A Tölgyesi szoros területén az oroszok túlerejükkel offenzívába léptek és nyugat felé némi tért nyertek. De a kellő időben megérkezett német erősítések néhány nappal azelőtt visszavetették Tölgyestől nyugatra és Bélbornál az oroszokat. Arz hadseregének előnyomulási iránya Bakau és Piatra, mindkettő a Bisztrica völgyében. Ezzel a románok egész frontja suJ