Délmagyarország, 1916. november (5. évfolyam, 257-281. szám)

1916-11-04 / 259. szám

Szombat, 1916. november 4. A népoktatás végleges rendezése a szegedi tanyákon. (Saját tudósítónktól.) Pénteken nagyfontosságú leirat érkezett Szegedre a vallásés közoktatásügyi minisztériumtól. A leiratot, amely a tanyai népoktatás teljes rendezésére indítja meg a tárgyalásokat, figyelmébe ajánljuk mindenkinek, aki a világháború zaklatott éveiben hivatalos pozicióról van hivatva szolgáim kulturális, vagy gazdasági megújhodásunk ügyét. A leirat két mondatára külön fel kell hívnunk a fi" gyeimet, mert ma Szegeden fölötte aktuálisak, ismét igazolják a mellett a Délmagyarország számtalanszor hangoztatott véleményét. Ezek szerint a miniszter az állami hozzájárulás kilátásba helyezésekor azt is szem előtt tartotta, hogy a sokféle iparágat tápláló helyi épitkezési ipar ujra-fellendülésének már közvetlenül a háború után tápot adjon és a háború után való gazdasági regeneráció célját is szolgáló állami támogatást a távolabbi jövőre nem biztosithatná. A leirat egész terjedelmében a következő: — A háború sikeres befejezése érdekében oly súlyos anyagi és véráldozatot hozó magyarság regenerálására a békekötés után kifejtendő sokoldalú és nagy munkában az alföldi magyar lakosság kultúrájának fejlesztése a legfontosabb és legsürgősebb feladatok egyike. Az erre a célra irányuló akció megindításakor elsősorban a Délvidék metropolisának, Szegednek tanyai népére gondolok, s kapcsolatban a város gazdasági és ipari szakoktatásának már folyamatban levő megszervezésével, a szegedi tanyákon lakó tankötelesek még hiányos iskolaügyét is teljesen rendezni óhajtom." Ettől a szándéktól vezettetve és méltányolva a város lakosságának a kulturális szükségletek kielégítése érdekében tanúsított addigi áldozatkészségét, a magam részéről hajlandó vagyok a jelzett téren még fennforgó hiányok egyrészének pótlását tárcám terhére elvállalni, illetőleg a várost a még szükséges tanyai iskolák létesítése tekintetében szerződés szerint reá háruló kötelezettség teljesítésében anyagilag hathatósan támogatni, feltéve, hogy viszont a város közönsége sem zárkőzik el az elől, hogy a részemről alább kilátásba helyezett összegen felül mutakozó szükséglet fedezését már most elvállalja. A szegedi tanyák népoktatásának teljes rendezése ugyanis a tárcám beruházási hiteléből kihasítandó tekintélyes összegen felül is még nem jelentékeny áldozatot igényel. Nem kétlem azonban, hogy viszont a város közönsége is kellően értékelni fogja egyrészt azok'at a fontos érdekeket, amelyek a tanyai népoktatás ügyének tervezett rendezéséhez fűződnek, másrészt annak a célnak szintén különös fontosságát is, amelyet az állami hozzájárulás kilátásba helyezésekor ugyancsak szem előtt tartok, hogy tudniillik a sokféle iparágat tápláló helyi épitkezési ipar ujra-fellendülésének már közvetlenül a háború után tápot adjak s ekként az ottani iparosság és munkáselem részére jelentős munkaalkalmat és keresetet biztosítsak. A részemről tervbe vett rendezés mérteit, illetőleg kereteit, a szegedi tanfelMlmagya bmáö ügyelőtől bekivánt jelentés alapján, az alábbiakban ismertetem, de egyben jelzem, hogy azok a közönséggel egyetértően megállapítandó programban, a szükséghez képest még bővülhetnek, vagy esetleg szükittethetnek is. Iskolával még nem biró tanyákon, illetőleg tanyarészeken szervezendő és építendő hét iskola 8 tanteremmel, egyes iskolák nagymérvű zsúfoltságának megszüntetése céljából épiteridő 18 tanterem, a már 2—2 tanerővel működő, de csak egy-egy tanteremmel biró iskolák kibővítésére építendő hét tanterem, s végül teljesen rozzant iskolák helyébe ópitendő öt tanterem. Az összes szükséglét ezek szerint 38 tanterem a megfelelő számú lakással, az épitkezési költség pedig kereken 800.000 koronára tehető. Ebből az összegből tárcám beruházási hiteléből, dacára annak, hogy e hitelem keretében országszerte még fenforgó igen égető szükséglet vár kielégítésre, 300.000 koronát helyezek kilátásba, viszont a többi, mintegy 500.000 koronára rugó, szükséglet fedezetét a városnak kell biztosítani. Ezen kivül szerződésszerű kötelezettségei között ugyancsak a városra hárul a megfelelő telkek megszerzésének kötelezettsége is. Ezek a telkek és az épületek az államkincstár tehermentes tulajdonába lesznek bocsájtandók, mert különben beruházási hitelemből törvény értelmében nem járulhatnék hozzá az iskolák építéséhez. Abban a reményben, hogy a város közönsége az alföldi tanyai népoktatás rendezése iránt tervezett alapvető intézkedésemet örömmel veszi tudómásul és a szükséges hozzájárulást a maga részéről is készséggel megajánlja, egyidejűleg utasítottam szegedi tanfelügyelőmet, hogy az annak idején elém terjesztendő program részleteinek kidolgozása, a szükséges telkek kijelölése és az építkezések sorrendjének megállapítása ügyében a város tanácsával haladéktalanul lépjen érintkezésbe. Az építkezések lehető gazdaságos kivitele érdekében célszerűnek látom, hogy az egy-egy kapitányság területén szükséges építkezések egyidőben foganatosíttassanak. Végül hangsúlyozom, hogy az ezennel kilátásba helyezett és a háború után való gazdasági regeneráció célját is szolgáló állami támogatást távolabbi jövőre nem biztosithatnám, valamint, hogy az ekként végrehajtandó rendezés a jövőben még szükségessé váló uj iskola épitések tekintetéhen a város fennálló szerződéses kötelezettségét nem érintheti. Angol lap Oroszország különbékéjéről. Hága, november 3. A Times az orosz különbékéről szóló cikkében a többi közt a következőket mondja: Orosz,ország egész exiszlenciáját belevitte a nagy küzdelembe. Évszázados tervek megsemmisülését, nagy nemzeti evolúciónak rombadőlését jelentené a különbéke, a mely azon kivül megingatná az orosz birodalom nemzetközi súlyát is. Oroszország abban a pillanatban, melyben leteszi a fegyvert, teljesen kiszolgáltatja magát Németország kényének és Németország katonai túlsúlya minden nagy lépésében megakadáJ lyozriá. Oroszországnak torkán van a kés és "ezt a fenyegető helyzetet másképen nem háríthatja el, mint ha szövetségesei segítségével megbénítja ezt a kezet. Soha meg nem ismétlődik a históriában a nagy közösségnek mostani akciója, mert hiszen a szövetségesek változnak és ki tudja, Oroszországnak módjában lesz-e még egyszer részesévé lenni egy ilyen küzdelemnek, melynek szükségképen meg kell oldani becsületesen minden kérdést. Oroszország, épen ugy, mint szövetségesei, létének alapjáért, nemzeti életének kifejlődéseért és érvényesüléseért fogta meg a kardot. A háború egy Európa sorsát végleg rendező döntő küzdelem, melyet nem befolyásolhatnak részletek és aZ ellenség részletsikerei. His* egy orosz csatahajó pusztulásáról. Kopenhága, november 3. A Berlinske Tidende stockholmi jelentése szerint egy svéd kereskedő, aki most tért haza oroszországi útjából, elmondta, hogy a Sebastopol orosz sorhajó Helsingforsnál aknába ütközött és elsülyedt. Tanácskozás a békeföltételek közzétételéről. ZÜRICH, november 3. Antant-körökben megbeszélés folyik ama kérdés felett, hogy az antant hadicélját és békeföltételeit időszerű lenne-e most közölni. Az orosz támadások teljes kndarca. Berlin, november 3. A Wolff-ügynökség jelenti: A legutóbbi nagy orosz támadások, amelyeket nyilván Románia érdekében indított tehermentesítésnek szántak és amelyeket a Bruszilov-iféle nagy offenzíva ez évi utolsó nyúlványainak tekinhetünk, teljesen eredménytelenek maradtak. A Narajovkánál az oroszok az október 15-től 22-ig lefolyt hétnapos csatában, ujabban pedig október 30-án súlyos, véres vereséget szenvedtek. Az ottomán csapatok ezekben a harcokban rendkívül kitüntették magukat. Súlyos veszteségekkel fizették meg az oroszok október 30-ifci és 31-iki támadásaikat a Szcara állás ellen is. Mig a németek vesztesége a legerősebb pergötüz ellenére a kitűnően kiépített állásokban csak negyven ember volt, az oroszok részéről 1200 halott maradt e frontszakasz előtt. Tehermentesítést Romániának ezek a gyakran nagy erővel előrevitt támadások nem hoztak. A kárpáti szorosokban és Dobrudzsában a támadások folyamatban maradnak, habár a románok megkísérlik is, hogy azokat nagy sietséggel előhozott tartalékokkal feltartóztassák.