Délmagyarország, 1916. november (5. évfolyam, 257-281. szám)

1916-11-04 / 259. szám

4 DMmagtaioe^ÁG Szombat, 1916. november 4. A szegedi gyermekvédelem. A szagebi gyermekvédelem eddig elért eredményeivel nem vagyok megelégedve. Nem egyes emberekben ikerestem és keresem a gyer­mekvédelmi mozgalom improduktivitását, de sok, egy közös eredőt adó tényező következ­ményének tartom, melyekről .szólnom e cikk terjedelme meg nem enged. Nem kell alához­nom, hogy elégedetlenségem az ügy iránt való •íagy szeretetemből és nagy fontosságának is­meretéből folyik. Nem vártia-m az egy év előtt megindult akciótól esodás eredményeket: nem vártam, hogy egy év mulya egyetlen fölösle­gesen .feláldozott és gondatlanságból — tudat­lanságból akaratianni — elpusztított csecsemő Sem lesz 'Szegeden, de az egy év eredménye mélyen alatta maradt a mozgalom megindu­lásaikor tapasztalt óriási lelkesedésnek és min­dentmegtennl-'afcarássail elérhetőnek. Ma sem azért írok, hogy bebizonyítsam, hogy az egy év alatt semmi, vagy: igen kevés történt, ha­nem főkép ,azért, hogy: történjék ezután. A. Délmagyarország egyik múlt heti szá­mában egy magánbeszélgetésem látott .nap­világot, melyet Beér Márta kisasszonnyal folytattam a gyermekvédelemről. E beszélge­tés megjelenéséneík kapcsán dr. Turcsányi Im­re, az állami gyermekmenhely .kiváló igazga­tója nyilatkozott a Dólmagy/arország munka­társa előtt és kerlyes jóakarattal cáfolni igye­kezett .azokat a tényeket, melyéket én a beszél­getésem kapcsán Beéjr (Márta kisasszonnyal közöltem. A gyermekvédelmi akcióra nézve szomo.ru megállapítás és számomra vajmi ké­tes értékű öröm, hogy ebben az akaratlanul reám kényszeritett polémiában mindkét, féllel szemben — nekem van igazain. 1. Turcsányi dr., akárcsak jó magam: nin­csen megelégedve a gyermekvédelmi mozga­lommal. Ebben egyezünk. Csakhogy, amíg Turcsányi dr. a baj okiait, ami ma igen hálás dolog: a háborúiban keresi, én egyebütt. Mert hiszen 1914 előtt is rossz voflt a oseesemő­statisztika, 1914 előtt is tudták ezt és — még­sem tettek úgyszólván semmit, legalább is semmit, aminek számottevő eredménye lett volna. Mert hiszen, ha tettek volna valamit, aminek eredménye .is lett volna, nem kellene ma törni a fejeket a segítés módozatain. T hát: nem a háború a, felelős. 2. Turcsányi dr. 1915 októberében memo­randumot csinált, melynek 2. pontjában ezt mondja: „a hatóság a csecsemő szülőházába az anyák tízparancsolatát ingyen juttatja el, mely nyomtatvány díszes falitáblára erősítve az anya szeme előtt állandóan lebeghetne." Tény az, hogy ez a diszes Mi-táblára erősített tízparancsolat még nem készült el az egy egész áv alatt. Tudom nagyon jól, hiszen magam is osztogatom, hogy kaptunk nyomtatványokat a budapesti Stefámiától, de ez .se nem díszes, w nem falitáblára erősített, de egészen közön­séges papiros-darab. Mi magunk is a ruha elán itéljiik meg .az — embert, a kötése után a — könyvet, miért kívánjuk meg a tanyai paraszttól, hogy ,egy darabka papirost meg­őrizzen és becsiben tartson. Igenis súlyosan fontos, hogy a tízparancsolatot Tömörkény csinálja meg a szegedi tanyai nép nyelvén, díszes failitáblára ragasztassák és felakasztas­sák minden házban, ha azt akarjuk, hogy ol­' v'assák, hogy tudják és meghallgassák a ta­nácsait, (És Glattfelder püspök és Barmos plé­háuos is írják alá.) 3. Ismétlem: 3 előadást tartottak a tanyá­kon egy év alatt. Hogy csak három előadást tartottak, ennek nem az orvoshiány az oka. amint azt Turcsányi dr. mondta, mert pil. Alsóbanyán mind a négy tiszti orvos a helyén van. És lia ez a négy orvos csak két.hetenkint tartolt volna egy-egy előadást más-más isko­láknál! a saját kerületében, Alsótanyán akkor is több, mint száz előadást hallgathatott volna a nép. 4. A szopós üvegek kérdésében téved Tur­csányi dr. a legnagyobbat. Az általam ez év május—júniusában megejtett vizsgálatok al­kalmával pozitive meggyőződtem, hogy 27S szopós-üvegen nevelt csecsemő közül 216, tehát 78 százalék szopott csöves üveget (az előadá­sok megtartása után), tehát: nem vásárolták össze a jó üvegeket, mert azok már akkor sem voltak- kaphatók Szegeden. (Hiszen 'Szakiy fő­kapitány ur az egyik előadásra összesen kettő darab csőtefen üveget tudott az egész városi han szerezni.) És nem elég, legalább a csecse­mők nem elégedhetnek meg azzal, amit Tur­csányi dr., mint minden lehető tennivalót mond a hadügyminiszter 'megkeresésével. Tétny az. hogy a miniszter megkeresése dacára sincs és nem is volt Szegeden csőtlen szopósüveg. (Szabadkán ellenben volt és talán: van is.) 5. CsecsemőMügyelőnő, mondja Turcsányi dr., van a városban: 3 darab. Én sohasem mondtam, hogy a városban nincs. (Bór ott is inkább 33 kellene, mint 3). De azt mondja meg nekem Turcsányi dr.: hány osecsemőfeliigyeHo­nő dolgozik a csecsemőhalandóság igazi fész­kében, a tudatlanság és .a rosszakarat igazi melegágyában, a tanyákon. Köszönöm Tur­csányi dr. szivies felvilágosítását és megnyug­tatását aziránt, hogy egy év alatt az ország­ban 350 csecsemőfelügyelőnő — lesz. Azonban ez, bármennyire is szeretném, nem tud meg­nyugtatni. Az egy éven belült — tulhosszuoak, a 350-et — t nl rövidnek tairtom. Egyébként pe­dig a miniszter ezirányu rendetlietér-ő.1 volt tu­domásom. 6. Ismétlem: mindezt az ügy érdekében és nean személyek ellan irányuló módon irtani és főleg nem az optimista és spkatdolgozó, fá­radhatatlan és kiváló tudásai Turcsányi dr. ellen, d? kötelességemnek tartottam megmon­dani az igazat. Pártos Zoltán. Francia képviselő a béketárgyalások szükségességéről. Bjsson, azon három francia -szociálista közé tartozik, akik a legutóbbi francia hadithitélt meg­tagadták. Ez a szocialista képvi­selő állásfoglalásával kapcsolat­ban az alábbi beszédet tartotta: — Nem marad számunkra egyéb hátra, mint ennek a háborúnak az árát, higgadtan kiszámítani. Ez az ár -kerek számban ötven milliárdra tehető. Ennyit dobunk ki az ab­lakon 1-914 augusztusától 19:16 december else­jéig. Ez azonban nem végleges költségvetés. Van még két költségvetésünk ezenkívül. Az első: a háború alatt elveszett munka, a máso­dik: a végleg elveszett férfiak értéke az el­nyomorodottakat nem is számítva. Minde­nekelőtt az el-v-eszett munkát értékelem. He. tedfél millió emberünk áll a zászlók alatt. Ezek közül bizonyára öt millió a dolgozó em­berek száma. Ha egy-egy férfi szociális érté­két -naipi tíz frankban számítom, akkor egy­egy -férfi munkájának az értéke évenkint há­romezer frank, az öt millió férfié tizenöt mil­liárd. Mivel pedig ez a háború a. kormány politikája mellett még egy esztendeig tart, három háborús esztendő veendő számításba. és igy a háború második költségvetése: negy­venöt milliárdot nyel el. A .harmadik költségvetés a legfájdalma­sabb. 'A harctéren elesett férfiak gazdasági értékéről számol ez be. Az erkölcsi értékről, amely egyszerűen kiszámíthatatlan, nem is akarok szólani. Az érzelmek, hajlamok, okos­ság, t-eheteég, feltaláló képesség, tudomány, sőt talán lángész mily irtóztató tőkéjét kép­viselik a mi háborús halottaink! Nincs Ha­landó, aki ezt ki tudná számítani. Itt csak azt akarom megkísérteni, habár nyers formá­iban, Ihogy kiázámitsam annak a munkának ,az átlagosáéi-tőkét, amelyet azok az emberek, a kik most a hant -alatt pihennek, elvégezhettek volna. Mennyi lesz uraim, az emberv-esztesé­günk ennek a háborúnak a végén? Már meg­említettem, hogy Briand ur politikája mellett­ez a háború legalább még egy esztendeig el­tart és igy föltehető, hogy ennek a háborúnak a végén Fran­ciaország másfél millió halottját fogja sirathatni. Amint az előbb -kiszámítottam, minden egyes elveszett, emiberünk évenkinti munkaértéke •háromezer frankra tehető. Ha az átlagot har­minchárom munkaévben állapítom meg, ak­kor egy-egy ember m unka-ér tióke százezer frankra riug. Ha ezt az összeget most már megszorozzuk másfél millióval, az eredmény: százötven milliárd frank veszteség, amely Franciaországra nézve örök­re elveszett! Három számadással van dolgunk. Az első a nyilvános kiadásoké, amely e pillanatban ötven milliárd, amely még egy év alatt leg­alább is még harminc milliárddal fog meg­növekedni. Azt hiszem, nem esem túlzásba, ha a kártérítések költségeire legalább öt mil­liárdot számitok. Ehhez a nyolcvanöt milli­árdhoz azonban hozzá kell -számítanunk har­minc milliárdnyi régi adósságunkat is, amely ez idő szerint egészen feledségbe ment. Ez te­hát összesen száztizenöt milliárd. Ez az ör­vény, amelyet el kell takarni. A második számadás az eddig már elveszett mlunkának negyvenöt milliárdot kitevő értékét tartal­mazza, ehhez egy év alatt még tizenöt milliárd jő, egészben tehát hatvan milliárdot képvisel. A harmadik számadásunk arról a százötven milliárdról szól, amely elesetbeink­kel együtt a földbe van temetve. A végösszeg tehát száztizenöt-száz­husz milliárd államadósság s mint­egy kétszáz milliárd egyéb veszte­ség. , Igy fest a háború számokban! Hangsúlyozom, hogy erkölcsi szempont­ból ezt a problémát nem i-s akarom érinteni. iA háború üzlet. A mi kapiMisztikus korsza­kunkban a háborúk — s a mostani háború is — semmi egyéb, mint üzlet. De ha üzlet, ak­kor üzleti alapon is kell elbírálni, Behatóan, körültekintéssel ós a jövőbe pillantv-a. Ahe­lyett, hogy Briand országának a vérét ontja, hogy elérje végső célként a mindnyájunk ál­tal kívánt békét, a igyőzeímjet és a nemzeti függetlenséget, jobb volna, ha. arról gondolkodnék, vájjon ez a cél nem volna-e tárgya­lás és közvetítés utján is elérhető. Lehet és kell is tárgyalnunk, mielőtt arra a megdönthetetlen bizonyítékra neim tes(zÜnk

Next

/
Oldalképek
Tartalom