Délmagyarország, 1916. november (5. évfolyam, 257-281. szám)

1916-11-04 / 259. szám

4 DMmagtaioe^ÁG Szombat, 1916. november 4. A szegedi gyermekvédelem. A szagebi gyermekvédelem eddig elért eredményeivel nem vagyok megelégedve. Nem egyes emberekben ikerestem és keresem a gyermekvédelmi mozgalom improduktivitását, de sok, egy közös eredőt adó tényező következményének tartom, melyekről .szólnom e cikk terjedelme meg nem enged. Nem kell aláhoznom, hogy elégedetlenségem az ügy iránt való •íagy szeretetemből és nagy fontosságának ismeretéből folyik. Nem vártia-m az egy év előtt megindult akciótól esodás eredményeket: nem vártam, hogy egy év mulya egyetlen fölöslegesen .feláldozott és gondatlanságból — tudatlanságból akaratianni — elpusztított csecsemő Sem lesz 'Szegeden, de az egy év eredménye mélyen alatta maradt a mozgalom megindulásaikor tapasztalt óriási lelkesedésnek és mindentmegtennl-'afcarássail elérhetőnek. Ma sem azért írok, hogy bebizonyítsam, hogy az egy év alatt semmi, vagy: igen kevés történt, hanem főkép ,azért, hogy: történjék ezután. A. Délmagyarország egyik múlt heti számában egy magánbeszélgetésem látott .napvilágot, melyet Beér Márta kisasszonnyal folytattam a gyermekvédelemről. E beszélgetés megjelenéséneík kapcsán dr. Turcsányi Imre, az állami gyermekmenhely .kiváló igazgatója nyilatkozott a Dólmagy/arország munkatársa előtt és kerlyes jóakarattal cáfolni igyekezett .azokat a tényeket, melyéket én a beszélgetésem kapcsán Beéjr (Márta kisasszonnyal közöltem. A gyermekvédelmi akcióra nézve szomo.ru megállapítás és számomra vajmi kétes értékű öröm, hogy ebben az akaratlanul reám kényszeritett polémiában mindkét, féllel szemben — nekem van igazain. 1. Turcsányi dr., akárcsak jó magam: nincsen megelégedve a gyermekvédelmi mozgalommal. Ebben egyezünk. Csakhogy, amíg Turcsányi dr. a baj okiait, ami ma igen hálás dolog: a háborúiban keresi, én egyebütt. Mert hiszen 1914 előtt is rossz voflt a oseesemőstatisztika, 1914 előtt is tudták ezt és — mégsem tettek úgyszólván semmit, legalább is semmit, aminek számottevő eredménye lett volna. Mert hiszen, ha tettek volna valamit, aminek eredménye .is lett volna, nem kellene ma törni a fejeket a segítés módozatain. T hát: nem a háború a, felelős. 2. Turcsányi dr. 1915 októberében memorandumot csinált, melynek 2. pontjában ezt mondja: „a hatóság a csecsemő szülőházába az anyák tízparancsolatát ingyen juttatja el, mely nyomtatvány díszes falitáblára erősítve az anya szeme előtt állandóan lebeghetne." Tény az, hogy ez a diszes Mi-táblára erősített tízparancsolat még nem készült el az egy egész áv alatt. Tudom nagyon jól, hiszen magam is osztogatom, hogy kaptunk nyomtatványokat a budapesti Stefámiától, de ez .se nem díszes, w nem falitáblára erősített, de egészen közönséges papiros-darab. Mi magunk is a ruha elán itéljiik meg .az — embert, a kötése után a — könyvet, miért kívánjuk meg a tanyai paraszttól, hogy ,egy darabka papirost megőrizzen és becsiben tartson. Igenis súlyosan fontos, hogy a tízparancsolatot Tömörkény csinálja meg a szegedi tanyai nép nyelvén, díszes failitáblára ragasztassák és felakasztassák minden házban, ha azt akarjuk, hogy ol' v'assák, hogy tudják és meghallgassák a tanácsait, (És Glattfelder püspök és Barmos pléháuos is írják alá.) 3. Ismétlem: 3 előadást tartottak a tanyákon egy év alatt. Hogy csak három előadást tartottak, ennek nem az orvoshiány az oka. amint azt Turcsányi dr. mondta, mert pil. Alsóbanyán mind a négy tiszti orvos a helyén van. És lia ez a négy orvos csak két.hetenkint tartolt volna egy-egy előadást más-más iskoláknál! a saját kerületében, Alsótanyán akkor is több, mint száz előadást hallgathatott volna a nép. 4. A szopós üvegek kérdésében téved Turcsányi dr. a legnagyobbat. Az általam ez év május—júniusában megejtett vizsgálatok alkalmával pozitive meggyőződtem, hogy 27S szopós-üvegen nevelt csecsemő közül 216, tehát 78 százalék szopott csöves üveget (az előadások megtartása után), tehát: nem vásárolták össze a jó üvegeket, mert azok már akkor sem voltak- kaphatók Szegeden. (Hiszen 'Szakiy főkapitány ur az egyik előadásra összesen kettő darab csőtefen üveget tudott az egész városi han szerezni.) És nem elég, legalább a csecsemők nem elégedhetnek meg azzal, amit Turcsányi dr., mint minden lehető tennivalót mond a hadügyminiszter 'megkeresésével. Tétny az. hogy a miniszter megkeresése dacára sincs és nem is volt Szegeden csőtlen szopósüveg. (Szabadkán ellenben volt és talán: van is.) 5. CsecsemőMügyelőnő, mondja Turcsányi dr., van a városban: 3 darab. Én sohasem mondtam, hogy a városban nincs. (Bór ott is inkább 33 kellene, mint 3). De azt mondja meg nekem Turcsányi dr.: hány osecsemőfeliigyeHonő dolgozik a csecsemőhalandóság igazi fészkében, a tudatlanság és .a rosszakarat igazi melegágyában, a tanyákon. Köszönöm Turcsányi dr. szivies felvilágosítását és megnyugtatását aziránt, hogy egy év alatt az országban 350 csecsemőfelügyelőnő — lesz. Azonban ez, bármennyire is szeretném, nem tud megnyugtatni. Az egy éven belült — tulhosszuoak, a 350-et — t nl rövidnek tairtom. Egyébként pedig a miniszter ezirányu rendetlietér-ő.1 volt tudomásom. 6. Ismétlem: mindezt az ügy érdekében és nean személyek ellan irányuló módon irtani és főleg nem az optimista és spkatdolgozó, fáradhatatlan és kiváló tudásai Turcsányi dr. ellen, d? kötelességemnek tartottam megmondani az igazat. Pártos Zoltán. Francia képviselő a béketárgyalások szükségességéről. Bjsson, azon három francia -szociálista közé tartozik, akik a legutóbbi francia hadithitélt megtagadták. Ez a szocialista képviselő állásfoglalásával kapcsolatban az alábbi beszédet tartotta: — Nem marad számunkra egyéb hátra, mint ennek a háborúnak az árát, higgadtan kiszámítani. Ez az ár -kerek számban ötven milliárdra tehető. Ennyit dobunk ki az ablakon 1-914 augusztusától 19:16 december elsejéig. Ez azonban nem végleges költségvetés. Van még két költségvetésünk ezenkívül. Az első: a háború alatt elveszett munka, a második: a végleg elveszett férfiak értéke az elnyomorodottakat nem is számítva. Mindenekelőtt az el-v-eszett munkát értékelem. He. tedfél millió emberünk áll a zászlók alatt. Ezek közül bizonyára öt millió a dolgozó emberek száma. Ha egy-egy férfi szociális értékét -naipi tíz frankban számítom, akkor egyegy -férfi munkájának az értéke évenkint háromezer frank, az öt millió férfié tizenöt milliárd. Mivel pedig ez a háború a. kormány politikája mellett még egy esztendeig tart, három háborús esztendő veendő számításba. és igy a háború második költségvetése: negyvenöt milliárdot nyel el. A .harmadik költségvetés a legfájdalmasabb. 'A harctéren elesett férfiak gazdasági értékéről számol ez be. Az erkölcsi értékről, amely egyszerűen kiszámíthatatlan, nem is akarok szólani. Az érzelmek, hajlamok, okosság, t-eheteég, feltaláló képesség, tudomány, sőt talán lángész mily irtóztató tőkéjét képviselik a mi háborús halottaink! Nincs Halandó, aki ezt ki tudná számítani. Itt csak azt akarom megkísérteni, habár nyers formáiban, Ihogy kiázámitsam annak a munkának ,az átlagosáéi-tőkét, amelyet azok az emberek, a kik most a hant -alatt pihennek, elvégezhettek volna. Mennyi lesz uraim, az emberv-eszteségünk ennek a háborúnak a végén? Már megemlítettem, hogy Briand ur politikája mellettez a háború legalább még egy esztendeig eltart és igy föltehető, hogy ennek a háborúnak a végén Franciaország másfél millió halottját fogja sirathatni. Amint az előbb -kiszámítottam, minden egyes elveszett, emiberünk évenkinti munkaértéke •háromezer frankra tehető. Ha az átlagot harminchárom munkaévben állapítom meg, akkor egy-egy ember m unka-ér tióke százezer frankra riug. Ha ezt az összeget most már megszorozzuk másfél millióval, az eredmény: százötven milliárd frank veszteség, amely Franciaországra nézve örökre elveszett! Három számadással van dolgunk. Az első a nyilvános kiadásoké, amely e pillanatban ötven milliárd, amely még egy év alatt legalább is még harminc milliárddal fog megnövekedni. Azt hiszem, nem esem túlzásba, ha a kártérítések költségeire legalább öt milliárdot számitok. Ehhez a nyolcvanöt milliárdhoz azonban hozzá kell -számítanunk harminc milliárdnyi régi adósságunkat is, amely ez idő szerint egészen feledségbe ment. Ez tehát összesen száztizenöt milliárd. Ez az örvény, amelyet el kell takarni. A második számadás az eddig már elveszett mlunkának negyvenöt milliárdot kitevő értékét tartalmazza, ehhez egy év alatt még tizenöt milliárd jő, egészben tehát hatvan milliárdot képvisel. A harmadik számadásunk arról a százötven milliárdról szól, amely elesetbeinkkel együtt a földbe van temetve. A végösszeg tehát száztizenöt-százhusz milliárd államadósság s mintegy kétszáz milliárd egyéb veszteség. , Igy fest a háború számokban! Hangsúlyozom, hogy erkölcsi szempontból ezt a problémát nem i-s akarom érinteni. iA háború üzlet. A mi kapiMisztikus korszakunkban a háborúk — s a mostani háború is — semmi egyéb, mint üzlet. De ha üzlet, akkor üzleti alapon is kell elbírálni, Behatóan, körültekintéssel ós a jövőbe pillantv-a. Ahelyett, hogy Briand országának a vérét ontja, hogy elérje végső célként a mindnyájunk által kívánt békét, a igyőzeímjet és a nemzeti függetlenséget, jobb volna, ha. arról gondolkodnék, vájjon ez a cél nem volna-e tárgyalás és közvetítés utján is elérhető. Lehet és kell is tárgyalnunk, mielőtt arra a megdönthetetlen bizonyítékra neim tes(zÜnk