Délmagyarország, 1916. október (5. évfolyam, 230-256. szám)

1916-10-11 / 238. szám

! Szerda, 1916. október 11. líÉliMiAGYAfiOBSZÁG 3 J? román /jáboru diplomáciai aktái. — Jtíegjeleni a monarchia Vöröskönt/ve. — Budapest, október 10. Külügyminisztériumunk úgynevezett Vöröskönyvet adott ki, mely a diplomáciai adatgyűjteményét tartalmazza AusztriaMagyarország Romániáihoz való viszonyának, 1914 július 22-től 1916 augusztus 27-ig. A gyűjteményhez 111 darab eredeti okmányról van másolat csatolva. A kedden megjelent Vöröskönyviből, időbeli sorrendiben, közöljük a íontosalbib adatokat. 1914, julius 22. Qrói Berohtold külügyminiszter közli bukaresti követünkkel gróf Czerninnel a román királynak és Bratianu miniszterelnöknek továbbítandó bizalmas közlés /végett, ihogy Szerbiának jegyzéket fog átadni. Julius 26ükán arról értesiti Berchtold Czernint, hogy Romániától szigorú 'semlegességet és Oroszország támadása esetén loyalis együttműködést kell kérni. Julius 28-ikán táviratoz bukaresti követünk, hogy a király szerb-osztrák-magyar háború 'esetén kezeskedik a semlegességről, azt mondja továbbá, hogy Oroszország fellépése esetén katonai támogatásra sajnos nem számíthatunk, A világ semmiféle hatalma sem bírhatja rá azonban, hogy a monarchia ellen fegyvert fogjon. Augusztus 6-ikán közli a király Czerninnel a koronatanács határozatát, amelyen a szövetségesek támogatását nem tudta elérni, de meglehetős egyhangúsággal megál'lapitották, hogy az oroszokihoz való csatlakozásra gondolni sem lehet. A követ azt hiszi, hogy a király inkább lemondana, semhogy ellenségünkkel tartson. Augusztus 23ikán jelenti Czerniu, hogy az oroszok rneszsziimenő Ígéretekkel és nagy erőszakoskodással dolgoznak és liogy a minisztereket •személyesen teszik felelőssé az oroszellenes politikáért. Szeptember 13. Czernin jelenti, hogy a Galíciáiban történt hadiesemények hatása a'att nagyon fokozódik a románok ambíciója az antanttal való együttműködésre. Szeptember 23. Czernin mivel Károly király nagy beteg, Ferdinánd trónörökössel folytatott Megbeszélést. A trónörökös azt mondja, Hogy Oroszország ellen lehetetlen hadat viselni, minden más lehetséges, A követnek arra a kijelentésére, hogy tudomása szerint Se a király, se a trónörökös nem lenne kébes árulásra, a trónörökös azt mondta: „Ha 0 ezt megtenné, a legnagyobb áruló lenne •es nyomorult fickónak tartaná magát." Október 6. Czernin jelentést tett Károly királynál való kihallgatásáról. A király azt Mondta, hogy csak egy kívánsága van, meghalni és véget vetni mindennek. Október 10. Károly király meghalt. December 2. Mint Czernin jelenti, az összes irányadó tényezők megegyeznek abban, ihogy az 1915-i'k éiv tavaszán tetlegesen beleavatkoznak a háborúba, csak a hadműveletek további folyásától függ, hogy Románia hátba támad-e, vagy hirtelen arra eszméi, ihogy becsületbeli kötelességének eleget téve, vállvetve velünk harcol. Í91S. május 26. A király azt mondja: mindent megkísérel, hogy Románia semleges maradjon. Azt hiszi, hogy lia megvernek bennünket, a vihar egyenesen a román dinasztia ellen támadna. Június 10. Burián Czerninhez: Bukarestiben újból és újból rá kell mutatni arra, hogy Oroszország nem tűrné meg, hogy közte és Konstantinápoly között .tízmilliós, erős román nemzet lehessen. Julius 16. Bratianu miniszterelnök közli Czerninnel, hogy semmi körülmények közt sincs módjában a Törökországnak szóló hadiszereket átengedni. Szeptember 10. Czernin komoly beszélgetést folytat Bratianuval, aki azt mondja a határ megerősitése tárgyában hozzá intézett kérdésre, hogy hasonló intézkedést tesz, ha mi is megnyitjuk a határt. Bratianu biztosítja Czernint, Ihogy az antanttal nem kötött szerződést, amely őt kötelezné a mi megtámadásunkra. Meg van győződve, hogy mi nem tervezünk Románia ellen semmit, de számolni kell a közvélemény izgatottságával, amely a mi részünkről támadást gyanít. Szeptember 14. Czernin egy óráig tartó kihallgatáson volt a királynál, aki Végül felhatalmazta annak a jelentésére, hogy abban az esetben, ha mi megszüntetjük a ha,tárzárt, akkor parancsot ad a csapatok viszszavonására. Miivel a követ nyomban tudomást szerzett a határzár megszüntetéséről, ezt rögtön közölte a királlyal. Szeptember 17. Bratianu a király ígérete dacára ragaszkodik ahhoz, hogy a csapatokat csak körülbelül két hét múlva vonják vissza, mert minden románnak Erdély sorsa lebeg a szeme előtt és ö bizonyos óvatossággal tartozik az országnak. Szeptember 27. Czernin a mozgósítási tünetek erősibüdése miatt felkeresi Bratianut és közli, hogy Románia mozgósítása arra kényszerit bennünket, hogy felvilágosítást kérjünk. November 3. Megbízza Burián Czernint, mivel a hadsereg parancsnoksága birt kapott a román határon történt csapatösszevonásról, kérdezze meg barátságosan Bratianut, .miként viselkednék, Iha Oroszország ki akarná kényszeríteni a Románián való átvonulást. Czernin a másnap küldött táviratában azt jelenti, hogy Bratianu biztosította afelől, hogy az orosz hadsereg átvonulását nem engedik nneg; azt hiszi, hogy az oroszok komolyan meg sem kisérlenék az átkelést. 1916 május 12. Czernin Bratianuval folytatott beszélgetésében kifejti, hogy valószínűnek tartja, hogy a béke a status quo ante alapján nemsokára bekövetkezik és akkor Románia örülni fog, hogy nem avatkozott be a háborúba. Egyik hatalmi csoport megsemmisítő veresége csak távoli időpontban történhetnék meg és Románia nem is birná ki egész éven át a háborút, mig további várakozásában jó üzleteket csinálhat. Bratianu erre közölte a követtel, hogy a monarchia megsemmisítését lehetségesnek taritja, Oroszországét azonban lehetetlennek, igy tehát Erdély állandó birtoklása elképzelhető, ellenben Besszarábia állandó birtoklása elképzelhetetlen előtte. Junius 10. Mivel Czernin gróf Bécsiben volt, Wodiáner követ jelenti, hogy az orosz offenzíva sikereiről szóló -pétervári jelentések izgatottságot keltenek. Junius 12-én ugyanezt jelentette Fellner főkonzut Gáláéból. Junius 19-iki jelentésében Czerniu többek közt ezt mondja: A diplomácia munkája elodázhat és késleltethet bizonyos lépést, de a végső forumon való megakadályozásra nem képes. Azok a jelentések, amelyeket az ágyú támogat, sokkal erősebbek a diplomáciai fogásoknál, övék az utolsó szó és ezek fognak dönteni. Junius 25. Ezt irja Czernin: A királynál való kihallgatás után meg vagyok győződve róla, hogy Románia imár is behatóan tárgyal az antanttal és további orosz győzelmek itt nagyon veszedelmessé teszik a helyzetet. Junius 28-ikán megtudja Czernin, hogy Bratianu követelése az antanttól körülbelül ilyenek: Az antant általános támadása és az oroszok további győzelmes előnyomulása; a hátvéd biztosítása Bulgáriával szemben; Erdély, a Bánság és Bukovina átengedése és hogy Románia csupán a monarchiának üzen hadat, Németországnak ellenben nem. Czernin azt mondja, hogy Bratianu szán4ékából kiviláglik, hogy a beavatkozást augusztus második felére tervezik, feltéve, ha a katonai helyzet az árulást lehetségesnek mutatja. Junius 30-ikán megismétli ezt a feltevést. Bratianuval folytatott ujabb megbeszélés alapján ugy vélekedik, hogy ez a háború kezdete óta sohase volt olyan közel a semlegesség feladásához, mint mostan. Bratianu arra utal, hogy a háború a végéhez közeledik és azt állítja, ihogy a központi hatalmak emberanyaga kimerült, ellenben az antant, főképen Oroszország kimeríthetetlen. Julius 7. Mint Czernin értesül, az antant hatalmai tudatták a román kormánnyal, hogyha most nem avatkozik a háborúba, a békekötésnél nem törődnek Románia érdekeivel. Julius 27. Czernin jelenti, hogy megbízatásához képest kihallgatáson volt a királynál. A király azt mondta, hogy ő is ugy vélekedik, mint nagybátyja, csakhogy neki fillért fizet grammonként ,lísA p||||JJg|J|l|| Aranyért Korzó-kávéház ÚPÍS, 8HSÍ0FÖSS, 5-Ufia 14 omru Tessék l