Délmagyarország, 1916. október (5. évfolyam, 230-256. szám)

1916-10-19 / 245. szám

2 ^ BÉLMAG YAROfíSZÁG Csütörtök, 1916. Október 19. Hatóság és sajtó. A Délmagyarország szerdái számában hir jelent meg arról, liogy az egyik szegedi cipész tiz koronát kért, egy inértékvételért. A háborús állapotokra jellemző esetet azért hoztuk nyilvánosságra, hogy a közönség és a hatóság — de főként ez utóbbi — ujabb tanulságot merítsen belőle arra nézve, hogy a viszonyok mennyire elfajultak. A közönség ujabb és ujabbfajta merényleteknek van kitéve azok részéről, akik a háborús konjunktúrákat mértéken felül és szemérmetlen leleményességgel kihasználják. Magának ennek az esetnek nem tulajdonítunk nagyobb jelentőséget, hogy mégis visszatérünk rá ezen a helyen, azt azért tesszük, hogy az eset kapcsán néhány szempontra rávilágítsunk és hogy ismételten szót emeljünk annak a közönségnek érdekében, amelv a zsarolási kísérletekkel szemben a sajtó nyilvánosságához kénytelen fordulni. Hogy az eset teljes megvilágításban álljon a közönség előtt, részletesen elmondjuk a szóban forgó cipő-mértékyétel körülményeit. Egy asszony, aki a régi jó időkben megengedhette magának azt a lukszust, hogy cipőt csináltasson, fölkereste az egyik szegedi cipészt, akinél azelőtt állandóan dolgoztattak és kérte, vegyen neki mértéket. A mértékvételre azért volt szükség, mert az ügyben szereplő asszony levelet kapott egyik rokonától, amelyben a rokon azt irja, hogy cipőt ;akar neki csináltatni ajándékba. Kéri, vétessen mértéket, küldje el, hogy a cipőt megcsináltathassa. Az asszony, aki a háborúban — mint sok más szenvedő társa — nehezebb megélhetési viszonvok közé jutott, boldogan állitott be ismerős cipészéhez, akinek előadta kérelmét. A cipész — szintén egy háborús nagyúr — hajlandó volt nagykegyesen mértéket venni. Az asszony megörült. Hálásan köszönte meg a jóindulatot, amelyet annak ellenére, hogy a cipésznek évek során állandó rendelője volt. érdeme szerint méltányolt. A cipész az asszony hálálkodására szükségesnek tartotta, hogy egy kis felvilágosítással szolgáljon. Szívesen veszek mértéket — mondotta gúnyosan vigyorgó gőggel — de előbb fizessen — tiz korona*. 1916-ban, a háború harmadik esztendejében ennyibe kerül egy mértékvétel. A szegény asszony, akinek cipőt Ígértek ajándékba és ezért .akart mértéket vétetni, szédelegve támolygott ki az üzletből, ahol köszönni is elfelejtett. Csak később, amidőn föleszmélt, emlékezett vissza arra, hogy ,ve!e az imént valami felháborító igazságtalanság történt. Érezte, hogy a brutális eljárással szemben elégtételre van szükség. A Délmagyarorsz lg szerkesztőségébe sietett és megkönnyebbülten távozott, amidőn megigértiik, hogy panaszának helyet adunk a lapban, ahol a közönségnek számos érdekét részesítjük védelemben. Így történt az eset. önként fölvetődik ismét a kérdés: mi az oka annak, hogy egyesek ily vakmerő merészségre kapnak a közönség kizsákmányolásában, mint ez a jellemző kis történet is bizonyítja. Hogyan van az, hogy a kormánynak és a hatóságnak rendeletei úgyszólván hatástalanok maradnak. Miért van az, hogy makszimális áron csak a legritkább esetben lehet a szükségleteket beszerezni? Az erkölcsök ijesztő sülyedésének mindenesetre a legfőbb szerepük van ezekben a visszaélésekben, de kétségtelen, hogy ípulasztás terheli azokat is, akik ,a bűnös üzelmek ellenőrzésében és felkutatásában lanyhán járnak el. A büntetéstől való félelem sok árdrágítót visszariasztana az uzsorától, de most. amidőn ezer ajtaja van a *' vény alól való kibúvásnak, szinte megtorlatlanul tobzódik az uzsora és visszaélés. A kibúvóknak és a büntetés alól való menekülésnek ezeket az ajtóit kell befalazni az ellenőrzésnek szigorú könyörtelenségével és éberségével, hogv egyetlen visszaélés se maradhasson büntetlenül és hogy.a törvény keze lesújthasson mindenkire, aki a létért küzdő lakosság kényszerhelyzetével visszaélni merészel. A lapok a hatóság éberségének nagy segítségére lennének az esetek feltárásával, ha a hatóság azokat kellő figyelmére méltatná. De a hatóság a nyilvánosság közérdekű akcióinak a legtöbb esetben nem szerez érvényt megfelelő hatósági intézkedésekkel, amelyek nélkül a mi szavunk a pusztában elhangzottak, amik nem találnak visszhangra. Minden megtámadott, érdekeiben megsértett nem fordulhat panaszával a hatósághoz. Számosan a sajtó utján keresnek védelmet. A hatóság akkor áll hivatásának magaslatán, ha ezekben a sulvos időkben meghallgatja azoknak a gyenge szavát is, akik a sajtó, nyilvánosságának erejével fordulnak a hatóság védelméhez. •jtíűEfcSn.víaa Az angol-francia tömegrohamok ujabb á. kudarca. BERUN, október 18. A nagy főhadiszállás jelenti: Rupprecht trónörökös hadcsoportja: A tüzérségi harc széles szakaszokban főleg a Sonunetól északra jelentékeny hevességet ért el. Le Sars és Guedecourt között az angolok, Les Bocufstö! Rancourtig pedig este a franciák támadást indítottak. Az ellenség tömött rohamárkai ellen inézett megsemmisítő tüzelésünk Haucourt, LWbbaye mindkét oldalán már kezdetben meghiúsította a támadást. Guedecourtnál heves közelharcokra került a sor, amelyek során állásainkat teljesen megtartottuk. A Morvái és Rancourt vidékéről az előretörő franciákat kemény harc után visszavertük. Saillyba az ellenség benyomult; itt a harc még tart. Tihlepval—Courseíette mellett a fö támadó állástól délre az ellenség előretörései semmi sikerrel sem jártak. Légi harcban öt ellenséges repülőgépet legyőztünk. A trónörökös hadcsoportja: A Maas keleti partján élénk tüzelés. LUDENDORFF, első föszállásmester, (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) A görög tragédia utolsó felvonása. Lugano, október 18. A Secolo athéni jelentése szerint az antant a görög kormánytól a hadsereg két ötödének kiadását, illetve lefegyverzését fogja követelni. Lugano, október 18. Az athéni színháznak az antant-csapatok által történt megszállása után a királypártiak tüntetése fenyegető mértéket öltött. A ömeg folyton kiáltozta: — Le az antanttal! Csendőrök, francia és angol tengerészcsapatok és gyalogos különítmények léptek közbe és megtisztították a szinház előtti teret. Amikor a tömeg Venizelosz háza elé ért, meg akarták a házat rohanni, de a katonaság ismét közbelépett. Este 9 órakor minisztertanács ült össze, amely elhatározta, hogy az antant ujabb követelésével szemben nem tanusit ellenállást. London, október 18. A Reuter-ügynökség jelenti: Francia katonák egy osztaga a királyi palota közelében tábort ütött. Egy árával később egy zászlóalj görög gyalogság vette körül a palotát. A Daily Mail jelenti: A király és a kormány sorsa hajszálon függ. Amikor Lainbrosz miniszterelnök tegnap a királynak jelentette, hogy Fournier tengernagy ujabb követelésekkel lép föl, a király heves szavakra fakadt. Lamibrosz a külügyminisztériumba ment, majd később ismét visszatért a királyhoz, aki a kővetkezőket mondta: — Nem marad más számomra hátra, mint Larisszába menekülni. A miniszterelnök csak nehezen tudta erről a királyt lebeszélni, aki végre is megígérte, hogy elhalasztja útját. Larisszában állítólag minden elő van készítve a végső ellenállásra. Lugano, október 18. A Secolo athéni jelentése szerint a Mars-mezőn szemlét tartott a görög király ama legénység fölött, a melyet a hadihajókról leszállítottak. A csapatszemle után a katonák és tartalékosok az utcán nagy tüntetést rendeztek. Az angol követség elé vonultak, ahol sértő kifejezéseket és mozdulatokat használtak. Fournier tengernagyot is kifigurázták. Néhány tartalékost az angol-francia rendőrség letartóztatott. Amsterdam, október 18. A Reuter-iigynökség jelentése szerint Athén és Tatoi között egész éjszaka rendkiviil élénk érintkezés folyt. Valamennyi udvari tisztviselőt a királyi palotába hivták. Dornavatránál elvágtuk a román csapatokat az oroszoktól. Bécs, október 18. Miután a Kelemen- és a Gyergyókegységíliől előrenyomuló csapataink már szomlbaton elfoglalták Dornavatrától délnyugatra, a Neagra forrásvidékén Magyarországiba nyelvszeriien benyúló területrészt, amivel megteremtették Papp ezredesnek déli Bukovinában harcoló csapataival a biztos összekötettést, most Arz hadseregesoportjának csapatai elkergettek az ellenséget a Neagrától keletre levő hegység magaslati állásairól. A románok a iGyergyóhegységhen és a keleti 'front egyes szorosaiban néhány helyen ínég tartják magukat. A Neagrától keletre a hármas országhatáron van az 1505 méteres Lieiorul Tivanului, a 2015 méteres Kel cm e n -sCserlbö k k és a 2033 méteres Izvoru, Ugy látszik, hogy az oroszok déli szárnyukon lemondtak a támadásról és magukra hagyják a románokat, akik tehát Dornavatra 'vidékéről visszavonulnak. |-izzótestek és üveghengerek In vert és Áuerégőkre legjobb minőségben FONYÓ SOMA, világité Hatatnál, Külcsei-utca 4. Telefon 165.